- KÁRTYÁK1438
Ajánló
Landskron vár
Landskron
A karintiai Landskron vár (Burg Landskron) Landskron településtől és így Villachtól is egy kicsit észak-keltere, St. Andrä település és az Ossiachsee közelében található, az erdős, 135m magas Felskegels hegytetőn. Zavaró lehet, hogy Ausztriában és Németországban is több Landskron nevű vár található, rögtön például nem messze innen Stájerországban Bruck an der Mur közelében. A várhoz vezető út jól kitáblázott, a várhegy aljában lévő sorompónál rögtön megkönnyítik pénztárcánkat néhány euróval, ezért cserébe viszont fent a hegyen ingyen parkolhatunk. A parkolóból 150-200 métert gyalogosan kell felkaptatnunk a várhoz, természetesen mozgássérültek közvetlenül felhajthatnak a vár kapujában lévő mozgássérült parkolóig. Az elég szép nagy vár valójában egy várrom, ezért nincsenek benne kiállítási termek, fegyverek stb. ilyeneket ne is várjunk, viszont emiatt ingyen látogatható, remek kilátás nyílik a romos falakról és bástyákról az Ossiachsee-re és a környező tájra, már csak ezért is érdemes feljönni. A vár nyugati teraszán étterem és söröző működik, ahol akár élő zene és egy jó pofa sör mellett csodálhatjuk a tájat. A vár keleti részében egy madár kert és marár röptető aréna található, ahova viszont külön fizetni kell, részletesebben lásd a „sas aréna" kártyán. A parkoló mellett a kis tó túloldalán egy majom kert is található, ahova viszont szintén külön fizetni kell, részletesebben lásd a „Affenberg majomkert" kártyán.
A vár története
Gazdag régészeti leletek (sírok, feliratos kövek, kardok stb.) bizonyítják, hogy a vár helyén már Kr.e. 800 körül fallal körülvett vár állott. Írásos emlékekből tudjuk, hogy 878-ban a vár környéki területek a bajor Altöttingi kolostor tulajdonába kerültek. 1028-ban a terület Ozi gróf tulajdonába került, a vár a Sternberg grófok idején épült. 1330-tól a Ortenburg grófok uralták a várat, egy 1351 július 25-én kelt okirat említi a várat elsőször, már akkor is Landskron néven. 1355-ben a vár a Habsburgok tulajdonába került, majd 1392-től a Cillei grófok birtokolták. 1436 és 1447 között a vár a Staubenberg család tulajdonában volt. 1511-ben I. Miksa német-római császár a Szent György Lovagrendnek adományozta. 1542-ben egy tűzvész következtében Landskron vára súlyosan megrongálódott, és nem is hozták helyre. 1542-ben Christoph Kevenhüller szerezte meg a várat, de 1543-tól csak névlegesen szerepelt a „von Landskron" a Kevenhüller család nevében. Később a Kevenhüllerek a várat kibővítették az 1600-as években Landskron gyönyörű reneszánsz kastéllyá vált, dupla fallal és hét toronnyal. 1639-ben Dietrichstein gróf tulajdonába került a vár. A sorozatos villámcsapások következtében (XVI. sz. elején többször, 1542, 1585, 1812), melyek a várat érték a vár veszélyessé vált. Az utolsó tűzvész után a tetőzet nem volt javítható, ezért a várat elhagyták, és az épület pusztulásnak indult. 1953-ban Hans Maresch a várat konzerválta és megóvta a további pusztulástól, azóta a vár turisztikai célokat szolgál.
Mátraderecske
Mátraderecske
Kisgergely cukrászda
Diósgyőr
A diósgyőri várhoz vezető sétálóutcától nem messze található a Kisgergely cukrászda. A környék egyik leghíresebb cukrászdája. Ott jártunkkor a forgalomból ítélve nagyon közkedvelt a helyiek és turisták körében is. Maga a cukrászda két teljesen különáll helyiségből áll. Az egyik a fagyizó, ahol rengeteg féle különleges fagylalt valamint sütemény kapható helyi fogyasztásra. Légkondicionált helyiség és árnyas terasz várja a vendégeket. A másik jóval kisebb helyiségben csak sütemények, torták kaphatóak, és csak elvitelre. Nem szeretem a fagylaltot, ezért csak a barátaim véleményét tudom közvetíteni, akik szerint a fagylaltok és a sütemények is nagyon finomak. A kiszolgálás kedves, az árak szokványosak.
Operaház – Sächsische Staatsoper
Drezda (Dresden)
A Zwinger palota és az Elba folyó között álló Sächsische Staatsoper (szász állami operaház) vagy más néven a Semperoper neoreneszánsz épülete Drezda egyik jelképe. Gottfried Semper tervei alapján épült, aki kétszer is megtervezte az első épület 1838 és 1841 között épült, azonban 1869-ben leégett, ezután Semper újból megtervezte, a második operaház 1878-re készült el. A szövetségesek 1945. február 13-15-i bombatámadása természetesen az operaházat sem kímélte, a háború után kezdődő helyreállítási munkálatok egészen 1985-ig elhúzódtak. A 2002-es árvíz súlyos károkat okozott az épületben, azonban nemzetközi összefogással még ugyanebben az év decemberében ismét megnyitotta kapuit. Az operaház számos világpremiernek adott otthont, például Richard Wagner Tannhäuser és Bolgyó Hollandi operájának, vagy Richard Strauss számos művének.
Kék Lagúna (Blue Lagoon)
Comino
Málta egyik legszebb természeti látványossága. Comino szigete és a környező sziklák közötti hihetetlenül tiszta vízű, fehér homokos kis tengerszorosa. Fürdésre is kiválóan alkalmas, egyetlen nehézség, hogy a csipkés, durva sziklákról kell ki-be járni a vízbe. Vendéglátóhelyekben sem bővelkedik, mindössze egyetlen bódé árválkodik a parton, így minden szükséges ellátmányról gondoskodjunk!
Aquantis Élményfürdő
Dunaújváros
Dunaújvároson is a fürdővárosok sorába lépett. A frissen megépült Aquantis fürdő minőségében a legjobbak közé sorolható. Pedig hát Dunaújvárosról nem ez jut az eszünkbe...
Az élményfürdő a város központjában, a buszpályaudvartól nem messze található (az uszoda mellett). Szocreál épületek veszik körül, erősen elütve környezetétől.
A fürdő jelenlegi árai nagyon barátiak: 1050 Ft, 6 éves kortól mindenkinek. Kisgyerekeseknek tehát kifejezetten olcsó. Ebben benne van a kinti és benti rész, meg a csúszdák. A wellness részek itt is külön fizetendők. A medencék közül kiemelendő a gyerekmedence, mert nagyon jók a játékok meg a csúszdája.
A nagy csúszdák is izgalmasak. Kívülről semmi extra (egy szerpentin, egy gumis, meg egy széles klasszikus). Viszont nagyon gyorsak. Ez valószínűleg a bennük folyó átlagosnál több és gyorsabb víz miatt van (mert nem tűnnek meredekebbnek az átlagnál). A benti fürdő részen is van két kisebb csúszda (ezek viszont lassúak és sötétek). A víz melegített, nem gyógyvíz.
Az egész fürdőnek jelenleg egy gyenge pontja van: az étel-ital. Egy kicsi központi étterem (menza) van, de ez nem bírja a nagyobb forgalmat. És nincs (még?) más hely, ahol enni lehetne. Vannak fagyisok, meg van egy bár (itt van némi süt). A bár bent van a fürdőben, egy medence mellett, ahova be lehet ülni egy pohár sörrel.
Mindekinek csak ajánlani tudom ezt a nagyon kellemes és még szép új fürdőt. A (dél)-budai oldalról egy óra alatt is elérhető. A benzin meg bőven kifizetődik.
Írja meg Ön is
kedvenc kártyáját!
Az Ön kártyájának helye.
Ossza meg Ön is legjobb élményeit az olvasókkal.
Segítsük egymást az utazgatásban!
Lindenhof
Zürich
Az óváros északi részén, a Limmat nyugati partján emelkedő domb a Lindehof, magyarul hársudvar. A Lindehof dombon, stratégiai fekvése mait eredetileg kelta település állt, majd később római erőd és a X. században császári palota. Sajnos egyik épület sem maradt meg, azonban érdemes felsétálni, mert az árnyas, fás, ligetes parkból remek kilátás nyílik a Limmet folyóra és a városra. Az aprócska parkban egy kút, játszótér valamint számos hatalmas kültéri sakktábla található. A fából faragott méretes sakkfigurák teljesen szabadon, a táblák melletti fa dobozokban találhatóak. Kíváncsi lennék, hogy Budapesten hány perc múlva lopnák el őket :(. A helyiek és a turisták előszeretettel jönnek föl a parkba egy kicsit megpihenni az árnyas padokon, és kilátó teraszról nézni a város lüktetését.
Magyarország
Jelenleg nincsenek hírek az adatbázisunkban.
Legfrissebb kártyák
Gyémánt Fürdő
Tatabánya
A tatabányai Gyémánt Fürdőről eddig keveset lehetett hallani. Egyfelől Tatabánya nem az a klasszikus fürdőváros, másfelől a fürdő 2009. május végén nyílt meg. Egy régi, lepukkant strand helyén épült fel, nagyon kellemes környezetben. Hogy honnan kapta a gyémánt nevet, azt még nem sikerült kideríteni. (Tatabányán nem gyémántot bányásztak :-)
Megközelítés: Tatabánya nem túl frekventált részén van, egy régi bányászlakótelep mögött, szinte eldugva. Viszont maga a fürdő egy nagyon szép, fák övezte völgyben fekszik. Pest felől érkezve viszont praktikus az odajutás, mert az 1-es útról pár perc alatt oda lehet gurulni (ki van táblázva), mivel a Pesthez közelebbi oldalán van a városnak. Talán még az autópályára sem érdemes felmenni, mert nincs a közelében kihajtó, vissza felé kell jönni.
A fürdő nem gyógyvízre épül, még hőforrás sincs, csak a "csapvizet" melegítik kellemes hőfokra. A fürdő két (inkább három) részből áll: a fürdő rész, a strand és a szabadtéri uszoda. A fürdő túlnyomórészt beltéri egység, élményrészekkel, jacuzzi, szauna (külön fizetős), gyerekjátszó stb. A strand tisztán szabadtéri rész, csúszdákkal (van gumikarikás is, ami ritka!), hullámmedence, élménymedence, klassz gyerekpancsolók.
Az egész fürdő nagyon család és gyermekcentrikus. A fürdőben lévő gyerekjátszó profi (Kolping szintű). A strandon is minőségi a játszótér, és a homokozó szélén hatalmas szőnyegszerűség leterítve. A gyerekmedencékben is ötletes játékok vannak.
Árak: a minőséget és szolgáltatást tekintve a legolcsóbbak között van (2100 Ft egy teljes árú komplett belépő, és 5000 egy családi). És ami fontos: az ételárak is nagyon korrektek. Budapesttől sincs messze, benzinnel együtt is olcsóbb a pesti strandoknál.
Piccadilly Circus
London
A híres Piccadilly Circus csillogó neonfényeivel, állandó nyüzsgésével London legélénkebb szórakozó negyedének a bejárata, ahol éjjeli mulatók, pubok, mozik, színházak várják az éjszakai életre vágyókat.
A tér közepén álló Erósz szobor alatti rész kedvenc találkahely, szinte mindig vár itt valaki valakire. A London egyik szimbólumává váló szobor eredetileg a jótékonyság angyalát akarta ábrázolni, de később Erószra a szerelem istenére keresztelték át.
„Goodbye Piccadilly, Farewell Leicester Square! It’s a long long way to Tipperary, But my heart's right there.”
Heinrich Hentzi-emlékmű
Budapest I. kerület
Habár a Hentzi-emlékmű ma már nem áll, mind hősünknek, mind az emlékműnek olyan érdekes a története, hogy a Várban kalandozók érdeklődésére talán így is számot tart.A császárpárti hadfi története a XVIII. századi Svájcban kezdődik, ahonnét családja - minekutána nagybátyja a konföderáció alkotmánya ellen tör, és kivégzik - Debrecenbe menekül; itt születik a kis Heinrich, aki magyarországi születése ellenére megveszekedett magyarellenes volt egész életében. Ezt a császár hű katonájaként bőven volt is alkalma kimutatni (bár karrierje elején még inkább Napóleon ellenében vitézkedett).
A forradalom idején az újvidéki Pétervárad erődkomplexumának parancsnoka volt, és bár e minőségében uralkodója parancsára le kellett ugyan tennie a hűségesküt a magyar alkotmányra, kereste a lehetőséget arra, hogy az erődöt a császáriak kezére juttassa, ami miatt Pestre kerül a magyarok börtönébe. Miután Windisch-Grätz a várossal együtt "felszabadítja", örömmel ajánlkozik a Budai Vár kapitányának, és - mivel a magyaroktól ezek után sok jóra nem számíthatott - a tavaszi hadjárat során körömszakadtáig védte is a Várhegyet (mondjuk nem túl lovagiasan, ugyanis fentről minden nap értelmetlen pusztításvágyból ágyúztatta Pestet). Meg is lett a jutalma: a betörő ostromlók keze által harcban halt meg a Szent György téren.
A történet azonban innen vesz érdekes fordulatot. A szabadságharc elbukása után Hentzi ugyanis háborús hőssé magasztosult, olyannyira, Hogy Ferenc József saját uralkodói zsebpénzéből emeltetett számára egy igen provokatív, 22 méteres (!) ércemlékművet a Várba (a mai Köztársasági Elnöki Palota elé nagyjából), ami ily módon az első emlékmű lett a területen. Innen a lakossági tiltakozások ellenére sem volt hajlandó eltávolítani, sőt, a honvédokat koszorúzni rendelték ki a monumentumhoz időről időre.
Végül Erzsébet királyné meggyilkolása után a városvezetők nagy ravaszul épp a Hentzi-emlékmű helyére kívántak a Sissynek mementót állítani, amit az özvegy király sem ellenezhetett. Az áruló oszlopa a Hűvösvölgybe került, majd szép lassan az enyészeté lett; ma két szoboralakot őriznek róla a Hadtörténeti Múzeumban, egy harmadikat pedig a Budapesti Történeti Múzeumban. Hiába, így múlik el a világ dicsősége...
Ernst Múzeum
Budapest VI. kerület
A Nagymező utca elején, a többi XX. század eleji bérpalota között találhatjuk az Ernst-ház 1912-ben emelt impozáns épületet. Nevét építtetőjéről, Ernst Lajos zsidó nagypolgárról kapta, aki már kora ifjúságában elkötelezte magát a műgyűjtés mellett. Tizenöt évesen kezdet bele a kollekció összeállításába, és habár teljesen autodidakta volt, mégis értékes gyűjteményt tudhatott magáénak idővel, olyannyira, hogy a Nemzeti Szalon igazgatójává is vált. Érdekes, hogy a gyűjtésben a történelmi, nem pedig a művészi szempont vezette.A Nagymező utcai ház is a műgyűjtésnek köszönhető: Ernst ugyanis eredendően azzal a céllal építette, hogy kollekciójának otthont adjon. 1909-ben vásárolta meg az akkor e helyütt álló egyemeletes épületet, aminek a helyébe rögtön újat álmodott, ám mivel akkor csak négy emeletet engedélyezett a város, Fodor Gyula ötemeletes tervét egy ideig nem engedélyezték, de később megkezdődhetett az építés. Mivel Ernst gyakorlatias férfiú volt, nem csupán múzeumépületet rendelt, hanem bérlakásokkal és egy földszinti kávézóval egészítette ki a rendelést, hogy ez utóbbiak bérlete fedezze a kiállítóhely költségeit. A kávéház helyett végülis a Tivoli mozi lett kialakítva.
A késő-szecessziós épület egyértelműen a korabeli nagypolgárság ízlését követte. A megrendelő történelem iránti szenvedélye lépten-nyomon megmutatkozik rajta; például a homlokzaton, a bejárat felett Mátyás és Beatrik domborportréi láthatóak. Belépve a lépcsőházon is a reneszánsz stílus érződött, de ma a fehérre meszelt falak ebből semmit sem adnak vissza már. Érdemes azonban felfigyelni a rögtön az ajtó után kétoldalt álló márványpadokra, amelyek igen mutatósak, bár elég hideg ülés esik rajtuk. Továbbhaladva az egykori látogató újabb történelmi mellszobrokat láthatott, amelyekből ma szintén semmi sem maradt. Régen innen közvetlen átjárás is szolgálta a Tivoli moziba.
A tulajdonképpeni múzeumi rész az első emeletet fogalta el, csakúgy, mint jelenleg, akkor azonban egészen más látványt nyújtott. Nagy tér helyett lakásokra emlékeztető osztatokra volt bontva, amelyekben – mint a korabeli polgári otthonokban – voltak elhelyezve a műtárgyak. Tizennégy ilyen helyiség volt: az akkori történelemszeméletnek megfelelően, amely tíz századra osztotta a magyar történelmet, tíz szoba mutatta be az egyes korokból származó kiállítási tárgyakat, négy pedig vendégkiállításoknak adott otthont. Télikert is volt, ám a mai fehér falszíntől eltérően akkoriban erőteljes kék-zöld dominált. Az utcai fronton nyíló négy nagy, érdekes módon kifelé domborodó ablakfelület nem modern kreáció, eredeti tervek szerint rekonstruálták.
A kiállítótér feletti szinteken voltak a lakások, amelyekből 3-4 típust alakítottak ki eredendően. Ma már harmad-harmad részben állami, önkormányzati és magántulajdonban állnak.
Az Ernst Múzeumban ma Derkovits-ösztöndíjasok munkái kerülnek bemutatásra, bár az igazaz megvallva nem túlságosan alkalmas a ház kiállításra.
SPIK Hotel
Gozd Martuljek
A 2009-ben teljesen felújított hotel Spik nyugodt kellemes környezetben várja vendégeit Gozd Martuljekben, mindössze 5 km-re Kranjska Gorától.
Nagyon ízléses lobby kényelmes ülősarkokkal. Nemdohányzó étterem, a' la carte-étterem terasszal, kávézó/bár, Internet-sarok, konferenciatermek és liftek. Napozóterasz napágyakkal és napernyőkkel. Térítés ellenében: mosoda. Parkoló.
Gyerekeknek: Játszószoba és több játszótér. Júliusban és augusztusban heti 3x gyermek animáció 4-14 éveseknek. Külön, fedett gyermekmedence.
24 órás recepció/portaszolgálat, Parkoló (mélygarázs/fedett parkoló), Felvonó/lift, Mosoda, Háziállat vihető, Internet
Internet szoba, Társalgó.
Nyugodt helyen, egy fennsíkon fekszik csodálatos panorámával a szlovén Alpokra. Ideális kiindulópont túrázáshoz.
Diószegi Sámuel Emlékfa
Budapest VIII. kerület
A Diószegi Sámiuel Emlékfa elnevezés aligha ismerős sokaknak Budapesten. Ám ha azt mondom, hogy a VIII. kerületi Fazekas Mihály gyakorló gimnázium méretes udvarán trónoló ugyancsak méretes fáról van szó, akkor már alighanem több ezer ember ismerősként üdvözölné.
A nevezetes növény története is érdekes. Amikor Pest városa még jóval szerényebb volt, a mai Horváth Mihály tér helyén egy tó terpeszkedett, mellette húzták fel a Watzula vendéglőt a városiak szolgálatára. Amikor azonban terjeszkedett a település, a tavat feltöltötték, és létrehozták az akkor Mária Teréziáról elnevezett teret. Hamarosan – Bártczy István polgármester rendeletére – iskola építésébe fogtak; az 1912-re elkészült eredetileg piarista intézmény a mai Fazekas gimnázium. Az építésnek áldozatául esett a vendéglő, amelynek tulajdonosa arra kérte azonban a tervező Balogh Lórándot, hogy legalább a már akkor is száz évnél öregebb fát, amely családi ereklyének számított, hagyja meg épségben. És lőn; az iskola szépen köré épült a sudár akácnak, és újabb száz év viszontagságait élte túl jó egészségben.
A Fazekas gimnázium japán akáca ma 37 méter magas, törzskerülete 320 cm, lombkoronájának kerülete 72 méter. Hivatalosan Diószegi Sámuelről nevezték el.
Kisfaludy Kávéház
Győr
Győr belvárosában szerencsére nem csak egy kávézó található, így ha nem tetszik a Matias Cukrászda, akkor van lehetőségünk másutt üldögélni. Mi véletlenül bukkantunk rá a Kisfaludy Kávéházra, de nem bántuk meg.Habár a teraszon helyet foglalva az enteriőrből keveset láttunk – csak a mosdóba jövet-menet tűnt fel a viszonylag nagy beltér, és az érdekes, igényes hatású fehér ülőhuzat mindenütt –, de ez valóban békebeli hangulatot áraszt, amit erősít, hogy hétköznap délután is élőzenével szolgál egy idős úr a pianínónál ülve.
A süteményes kínálatot nem is vizsgáltuk meg, csak egy almafröccsöt és csapolt sört fogyasztottunk, ami ugye kevés mozgásteret enged az ítéletnél. Érdekesség, hogy a "korsó" űrmérték Győrben a söröknél a jelek szerint fél liter helyett csak négy deci, ez mondjuk kellemetlen tapasztalás.
A pincér fiatal férfi, előszeretettel tegezi a vendégeket, ami egy "békebeli kávézó" hangulatához, de megkockáztatom, még közönségéhez sem igazán illik, ám lelkük rajta. A folyóirat-felhozatalt sem volt módom ellenőrizni, de futó pillantásom nem látott egy újságot sem.
A diszkréten megbúvó, nem hivalkodó Kisfaludy Kávézó kellemes, inkább átlagosnak tekinthető hely, de jó értelemben véve: nem hivalkodik, nem akar többnek látszani, mint ami (sőt, talán mondhatnánk: kívülről még kevesebbnek is látszik, mint ami). Kiválóan alkalmas üldögélésre, beszélgetésre, felfrissülsére.
Szentkút
Mátraverebély
Kegyhelyünk Nógrád megyében, Mátraverebély községtől 5 km-re fekszik. A régi Verebély a Zagyva folyó bal partján épült, a Mátra hegység aljában. Innen a Mátra név. Szentkút azonban a Cserhát hegység egyik vadregényes völgyében, a váci püspökség területén helyezkedik el.
Észak-Magyarország leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László királyunk uralkodásáig (1077 - 1095). Történeti tény, hogy Szent Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a környékre is. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra rátörtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát, átugratta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak a völgy forrásai. (Történeti tény, hogy a meghódolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken.) A "Szent László-forrás" a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban.
A Szűzanya első szentkúti megjelenése és a Szentkút-völgyben levő forrás vize által történt első csodás gyógyulás ideje ma már pontosan nem határozható meg. Az 1714-ben lejegyzett írás szerint egy verebélyi pásztor néma gyermekével a völgyben őrizte az állatokat. A néma fiú megszomjazott és vizet keresett. Ekkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya a fák lombjai között és egy mélyedésben felcsillanó forrásra mutatott. A fiú lehajolt, ivott a vízből és nyomban utána édesapja után kiáltott. Az apa meglepődött néma gyermeke kiáltásán, eléje szaladt és álmélkodva kérdezte, hogy mi történt? A fiú örömtől sugárzó arccal mesélte a látomást és mutatta a forrást. Az édesapa mélyítette ki a gödröcskét és így alakult ki a bővizű szent kút. Valószínű, hogy 1100 körül történt ez a csodás gyógyulás. 1258-ban Vereb az apostoli Szentszéktől már búcsús engedélyt kapott.
Szentkút neve okmányban "ad fontem Vereb", "verebi forrás" néven 1290-ben bukkant fel először.
Verebi Péter erdélyi alvajda Hunyadi János apja, a terület tulajdonosa, 1370 táján rendezte a környékét, csodás gyógyulásáért. A völgyben utat vágatott, a sziklákat áttörette, a források vizének árkot ásatott. A verebi kolostor pálos atyái és testvérei kisérték a zarándok csoportokat ide a kegykúthoz.
1540-ben Szentkút is török kézre került. A török uralom alatt nehéz idők jártak a kegyhelyen is. Amikor a törökök hangulata kicsit enyhült, kezdtek idemerészkedni a hívek. Bujkálva, lopakodva. Szentkút közelében a régi írások szerint egy fából épített kápolnát említenek, melyet alig használtak. 1542-ben felgyújtották a törökök. Eleinte a búcsújárást is tiltották, később viszont adót szedtek a búcsúsoktól. A gyöngyösi Koós család engedélyt kapott a Szent Kút födelének megjavítására a törököktől, miután a család gyerekei itt gyógyultak meg. A gyöngyösi ferences barátok körmenetet is szerveztek egy írás szerint. "Miután a hatvani török basától kértek és nyertek szabadságot azon Szent Forráshoz való menetelre, mely a verebélyi, vagyis tótverebi pusztában van."
A török uralom után (1526-1686) fellendült a búcsújárás. Almásy János megfelelő körülményeket teremt a búcsújáráshoz. 1705-ben elkészül a kápolna fenn a Kálvária-dombon. Ebből a kápolnából való a fájdalmas kápolna szoborsorozata. A Nagyboldogasszony képet is ebben az időben adják vissza a kegyhelyre a remeték, akik eddig rejtegették.
1756-63 között épült a mai kéttornyú templom Almásy János kegyúr és a búcsúsok adományából. Négy szobát építettek a sekrestye mellé, melynek első lakói remeték voltak.
1772-ben ferencesek költöztek ide. Ők építették tovább a kolostort, a lelkigyakorlatos házat, a búcsús szállásokat, a Lourdesi-i barlangot, a kálváriakápolnát és látták el a lelki gondozást.
II. József idején fürdő épült a patak partján, hogy legyen ürügy a több napos zarándoklatra. Az uralkodó egy napra korlátozta a búcsújárást.
1865-ben Almásy Edmund megépítette az Almásy család elhunytjainak és a gyónóudvar penitencia kápolnáját Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanújának tiszteletére. A Megkötözött kezű Jézus szobra került az oltárára. A mostani Lourdes-i barlang 1932-ben készült el a zarándokok adományaiból.
1933-ban a keresztút végén elkészül a most is látható Kálvária kápolna. A gyóntatóudvarban kápolna épült.
VI. Pál pápa 1970. Április 26-án "Basilica Minor" rangra emelte és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára, vagyis megerősítette XI. Pius által adományozott búcsút, és az Apostoli Szentszék engedélye alapján ezen a kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvégezhető.
