A római Szent Péter bazilika a Római Katolikus Apostoli Egyház első számú szentélye, a világ második legnagyobb keresztény temploma, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Szent János bazilika. A XIV. század óta van a Szent Péter bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át. A mostani Szent Péter bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete kb. 15160 m², befogadó képessége kb. 60 000 fő, a főhajó 187 méter hosszú és 27,5 méter széles, a mellékhajó 138 méter széles.
II. Gyula pápa kezdte el építtetni a XVI. század elején, a lebontott régi római Szent Péter bazilika helyére, melyet I. (Nagy) Constantinus császár emeltette Rómában Szent Péter sírja fölé 330 körül, és melyet az V. század közepén fejezték be. A régi bazilikáról tervrajzok maradtak fenn. Bramante lebontotta a régi bazilikát, hogy helyére egy új, „modern” görög kereszt alaprajzú bazilikát építsen, melynek az alapkőletételre 1506. április 18-án került sor. Az építkezés kb. 120 évig tartott. Bramante-t Fra’ Giocondo, Raffaello, Giuliano de Sangallo, Baldassare Peruzzi, Antonio da Sangallo il Giovane követték egészen Michelangelóig. Michelangelo Bramante terveit átalakította, négy félköríves kupolát tervezett a bazilikára. Köztük a lenyűgöző, erősen bordázott, óriási fő kupolát, mely uralja a bazilika képét. Michelangelót Vignola, Pirro Ligorio, Giacomo Della Port és Domenico Fontana követték. V. Pál elrendelte, hogy a bazilikának vissza kell kapnia latin kereszt formájú alaprajzát, ezért mindkét oldalon három-három kápolnát csatoltak hozzá, valamint a hajókat kibővítették a mostani homlokzatig, melyet Carlo Maderno tervezett és épített 1607 és 1612 között. A hatalmas homlokzat korinthoszi oszloprendű, oszlopok és falpillérek tagolják, nagy árkádos főbejárattal és két oldalsó boltíves mellékbejárattal. A bejáratok fölött kilenc balkon sorakozik, míg legfelül pártafal zárja le az épületet. A pártafalat balusztrád koronázza, rajta tizenhárom óriási szobor (Krisztus, Keresztelő Szent János és a névadó Szent Péter kivételével a többi Apostol). A Gergely és a Kelemen kápolnák kisebb kupoláit Giacomo Barozzi da Vignola építette. Maderno halála után 1629-ben Gianlorenzo Bernini veszi át az építkezést, ő adja a bazilika döntően barokk arculatát, neki köszönhető a főhajó és a mellékhajók díszítése, a világhírű bronz baldachin – melyet 1924-ben kezdtek el és 1633 Szent Péter napján adtak át – a kupola tartópilléreinek szobordíszei, az apszisban elhelyezett Szent Péter püspöki széke és a körülötte lévő fényűző barokk díszlet, utóbbiakat VII. Sándor pápa rendelte. A baldachinos főoltár alatt található Szent Péter sírja. A Szent Péter bazilika kerületén kápolnák hosszú sora található. A Pietà kápolna, benne Jean de Bilhères bíboros megbízásából készült, Michelangelo méltán világhírű ifjúkori alkotása, a fájdalmas szépségű Pietà szobor (1499-1500). A Szent Sebestyén kápolna Francesco Messina XII. Pius pápának készített síremlékével. Az Oltáriszentség kerek kápolna Bernini ostyatartóval melyet X.. Kelemen rendelte meg valamint a Borromini rajzai alapján készült bronz ráccsal. A Giacomo Della Porta késő XVI. századi Gergely kápolnája gazdag mozaik berakásokkal és különleges márványokkal. Az Oszlopkápolna Algardi szokatlan márvány oltárképével, melyen Szent Leó és Attila találkozása látható, valamint II., III., IV. és XII. Leó pápák sírhelyével. A Kelemen kápolna melyet VII. Kelemen pápa megbízásából Giacomo Della Porta készített, benne Nagy Szent Gergely síremlékével. Az aranyozott stukkókkal gazdagon díszített Kóruskápolna, szintén Della Porta alkotása. A Capella della Presentazione ahol Emilio Greco XXIII. János pápa síremléke látható. A Szent Péter bazilikában ezenkívül számos híres műalkotás található még, a XIII. századi Szent Péter szobor, a VIII. Orbán pápának emelt Bernini síremlék, Guglielmo Della Porta III. Pál mauzóleuma, Antonio Pollaiolo VIII. Ince bronz síremléke, Cenova neoklasszikus Stuart síremléke. A keresztelőkút porfírból faragott medencéje ókori szarkofágból származik, és már II. Ottó síremlékében is felhasználták, mai formáját Carlo Fontanától kapta. A különálló épületnek tervezett impozáns sekrestyét Carlo Marchioni tervezte VI. Pius pápa megbízásából alapkövét 1776-ban tették le, részei a nyolcszögletű Közös Sekrestye, a Kanonokok sekrestyéje és a Káptalani terem. A bazilika mellett áll a Giovan Battista Giovenale tervei alapján épült Szent Péter bazilika Műhelyének Múzeuma, ahol a bazilika gyűjteményét őrzik. A szaracén zsákmányolások, az 1527-es fosztogatások és a napóleoni elkobzások stb. miatt anyaga jelentősen megfogyatkozott. A bazilika grottáiban „barlangjaiban” (a közérthetőség érdekében gyakran altemplomnak nevezik, de ezek építészetileg nem felelnek meg a klasszikusan vett altemplom megnevezésnek) sorakoznak a különböző pápák síremlékei, földi maradványai, itt található a Magyar kápolna is, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya Kápolnája. A bazilikából belépődíj ellenében felmehetünk a bazilika kupolájába is, ahonnan remek kilátás nyílik Róma városára, és a Vatikánra.

Miután 1614-ben Maderna befejezte a Szent Péter bazilika homlokzatát, VII. Sándor felkérte Bernini-t, hogy tervezzen egy teret a bazilika elé, a bazilika homlokzati léptékhibáinak kijavítására, a homlokzat teljes egészében rátakart a Michelangelo által tervezett kupolára. További követelmény volt, hogy a tér 100 000 ember befogadására is alkalmas legyen, valamint a pápa a tér minden pontjáról láthatóvá váljék. Bernini zseniálisan megoldotta a problémát, egy ellipszis alakú és egy trapéz alakú térrel, az ellipszist körnek érzékelünk, így meglepve tapasztaljuk, hogy hamarabb érünk át, mint gondolnánk. A bazilika előtti trapéz alakú tér a kupolára irányítja a figyelmet, és a bazilikához való közeledés kevésbé érzékelhető, tovább engedi láttatni a kupolát. A felállított szökőkutak és a kolonnádok elvonják az ember figyelmét a hibákról. A fedett kolonnádok mintha ölelő mozdulattal fogadnák magához a téren gyülekező tömegeket. A 240m átmérőjű, oriási ellipszis alakú Szent Péter tér (Piazza San Pietro) tengelyeinek metszéspontjában egy dísztelen obeliszk magaslik, melyet még Caligula császár hozatott Heliopoliszból, azonban Néró állítatta fel a cirkuszában, mely a mai Szent Péter bazilika helyé állt. Az obeliszk a bazilika melletti helyen maradt 1586-ig, mikor is Domenico Fontana terei alapján került a tér közepére. Az obeliszk a Szent Kereszt egy darabjának az ereklyetartójaként is szolgált. Az ellipszis gyújtópontjaiban egy-egy szökőkút kapott helyett, a jobboldali Carlo Maderno alkotása, a baloldalit mintegy ötven évvel később, 1667-ben Carlo Fontana készítette a korábbi párjaként. Az ellipszis tér rövidebb oldalait körülölelő kolonnádok négy sorban elhelyezett tuscanicus-dór oszlopokból állnak. A szabályos gerendázat fölött szentek hatalmas szobrai állnak – összesen 140 db – valamint VII. Sándor címerei láthatóak. A tér 1667-ben készült el.

A Szent Péter bazilika grottájában található a Magyar kápolna, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya Kápolnája. 1976-ban dr. Lákai László bíboros jól ismerve a Róma és hazánk történelmi kapcsolódásait, arra kérte VI. Pál pápát, hogy a Szent Péter-bazilika altemplomában adjon helyet egy magyar kápolna kialakítására. Mely kontinuitása lehetne annak a kápolnának, melyet Szent István királyunk kapott II. Szilveszter pápától, és amely mellé zarándokházat is építtetett a magyar zarándokok számára. Ezek az épületek az ősi constantinusi Szent Péter-templom mellett állottak, és 1976-ban éppen kétszáz éve volt, hogy 1776-ban ezeket lebontották, hogy a Szent Péter-bazilika új sekrestyéje számára helyet nyerjenek. VI. Pál a kérést teljesítette és kijelölte a magyar kápolna helyét a Szent Péter bazilika grottáiban. A „grották” (barlangok), melyeket a közérthetőség kedvéért gyakran altemplomnak neveznek, de építészeti szempontból nem azonos az altemplommal.
Lékai László bíboros Gerő László építészt bízta meg a Magyar kápolna terveinek az elékészítésével, az alábbi kritériumokkal: jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát, legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont, mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára, tükrözze Magyarország szentjeinek szerepét más nemzetek életében, valamint más országokból jött és nálunk tevékenykedő szentek termékeny hatását is szemléltesse, végül legyen igényes és modern. A 16x4,5 m nagyságú dongaboltozatos teret egy 60 cm-es keskeny fal két részre osztott. Gerő a zavaró harántfalat csak oly mértékben vágta át hogy a megmaradt falrész a kápolna diadalíve lett. A belső tér magassága nem volt elegendő ezért szintsüllyesztéssel növelte a teret.
A kápolna ékessége és uralkodó eleme Varga Imre szobrász alkotása a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A Szűzanya karján a gyermek Jézussal bronzszobor krómozott acéllemezből mintázott ezüstös fátyollal az oltár mögötti fal középső részén található, a mögötte lévő falfelület szintén Varga Imre alkotása, acéllemez tompa fényű arany bevonattal. A falon látható dombormű az életfát és honfoglalás kori tarsolylemezekről ismert motívumokat ábrázolnak. Mintegy két méternyire, már a kápolna terében, a bejárati lépcsőn lévő Szent István bronzszobra térdelni készülő mozdulatával és a kezében tartott koronával, és a Szűzanyára szegezett tekintetével az oltalmába ajánlott ország eszméjét testesíti meg.
A kisméretű oltár cosmata előlapja XII. századi, hátoldalán szép VI. századi ókeresztény faragások láthatóak. Ugyancsak cosmata darabokból van összeállítva a püspöki katedra és a csavart oszlopú felolvasópulpitus, a körmeneti kereszt lábazati tömbje, valamint két gyertyatartó az oltáron.
A többi magyar szentek illetve Magyarországon tevékenykedő idegen országból származó szentek dombormű sorozata látható a hosszanti falakon, összesen 20 darab. Az egységesen 100x100 ill. 80x100 cm nagyságú domborművek egységesen vörhenyes süttői kemény mészköből készültek, melyek a követkevőek:
A Magyarországon született és élt szentek:
Szent Imre herceg (†1031) (Kiss Kovács Gyula)
Árpád-házi Szent Margit (†1270) (Kiss Sándor)
Szent László (†1095) (Kiss Nagy András)
Boldog Özséb (†1270) (Kő Pál)
Idegen országból jött szentek:
Szent Adalbert (†997) (Kő Pál)
Szent Gellért (†1046) (Kő Pál)
Boldog Gizella (†1060) (Kiss Sándor)
Boldog Dominici János (†1418) (Csíkszentmihályi Róbert)
Magyarországon született, de külföldön tevékenykedő szentek:
Boldog Kinga (†1292) (Kiss Nagy András)
Boldog Szalome (†1268) (Marton László)
Skóciai Szent Margit (†1093) (Kiss Kovács Gyula)
Boldog Piroska (Prisca) (†1134) (Kiss Nagy András)
Boldog Erzsébet Szűz (†1336) (Csíkszentmihályi Róbert)
Toulous-i Szent Lajos (†1297) (Marton László)
Boldog Hedvig (†1399) (Csíkszentmihályi Róbert)
Boldog Magyar Mózes (†1043) (Marton László)
Árpád-házi Szent Erzsébet (†1231) (Kiss Sándor)
Szent Izabella /Portugáliai Szent Erzsébet/ (†1336) (Kiss Kovács Gyula)
Boldog Jolánta (†1298) (Marton László)
A kápolna hátfalán Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása látható, mely egy ovális bronzlap kompozíció rajta a koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót elrendelő pápa és Kapisztrán Szent János, a kápolnaadományozó VI. Pál pápa, és a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható. A hátfalat ezenkívül VI. Pál és II. János Pál pápa bronzcímerei díszítik. A diadalíven Lékai László bíborosi címere látható.
A kápolnát 1980. október 8-án II. János Pál pápa szentelte fel.

A Szent Péter Bazilikával szemben állva balra az oszlopsor mögött található a Teuton kollégium, hivatalos nevén a Campo Santo dei Teutonici e dei Fiamminghi, a teuton temetővel és a teuton kollégium templomával. A bazilika melletti svájci gárdisták által őrzött kapun keresztül lehet megközelíteni. Természetesen az átlag turistát a gárdisták nem engedik be, ha csak nem ismeri a titkos varázsszót, hogy „csak a teuton temetőt vagy a teuton templomot szeretném megnézi” erre minden további nélkül beengedik az embert. Nagy Károly 799-ben alapította a teuton kollégiumot (Campo Santo Teutonico) az egykori cirkusz területén, a régi Szent Péter bazilika szomszédságában hogy a frank zarándokok római tartózkodását segítse. A ma is működő német kollégiumban 1450-től lakhatnak és tanulhatnak a német papok. 1501-ban épült a templomuk a Kirche Santa Maria della Pietà reneszánsz stílusban a szobrok és mennyezeti freskók XVII. századi barokk alkotások. A kollégium jelenlegi formáját 1876-ban kapta. A Campo Santo Teutonico kollégiumban jelenleg papok, szeminaristák és világiak tanulnak. Amint az alapításkor, úgy ma is egy százhúsz tagú, karitatív célokat szolgáló egyesület (fraternitas) gondoskodik a kollégium fenntartásáról. A németek ennyivel szerencsésebbek nálunk a Szent István királyunk által 1000 után alapított magyar zarándokházat, mely szintén a bazilika mellett állt 1776-ban lebontották, hogy helyet adjon a Szent Péter bazilika sekrestyéjének :(. Nagyon jó az aprócska, kicsit túlzsúfolt, de nagyon meghitt temetőben valamint a szintén aprócska templomban egy kicsit megpihenni, elmélkedni, vagy csak egyszerűen sétálni a síremlékek között, az árnyas fák hűsében. Hatalmas a kontraszt, a temető és a templom csendje valamint az alig pártucat méterre lévő Szent Péter bazilika turista özöne között. A teuton temetőben és templomban legfeljebb tényleg csak egy-két emberrel találkozhatunk, de legtöbbször senkivel sem. A német anyanyelvűeken (német, osztrák, dél-tiroli, liechtensteini, német-svájci, német-belga, luxemburgi) kívül a temetőben magyarok földi maradványai is nyugszanak, például Cserto Sándor, a Hittani Kongregáció munkatársa, Ladomerszky Miklós, az egyik pápai egyetem könyvtárosa, Farkas Géza vatikáni munkatárs, valamint több a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult magyar diák.