Ribčev Laz
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Ribčev Laz
Szavazatszám: 16
Leírás [szerkeszt]
Aprócska üdülőfalu a Bohinji-tó keleti végénél, ahol a Bohinjka-Sava folyó kilép a tóból. A helyiek a vendéglátásból élnek, turista szállások mindenfelé.
Látnivalók
Keresztelő Szt. János templom
Ribčev Laz

Bohinji-tó keleti végénél a tó partján, ahol a Bohinjka-Sava folyó kilép a tóból, a folyó északi partján található a Keresztelő Szt. János (Sv. Janez) templom, melyet egy híd köt össze a folyó déli partján fekvő Ribčev Laz faluval. Első román kori része a XIII. században épült. A XV. században átépítették és kibővítették, a félköríves apszist keresztboltozatos szentély váltotta fel. A XVI. században megemelték a templomhajó falait, valamint csillagboltozatot kapott. 1738-ban épült a barokk harangtorony. A legrégebbi freskók az északi falon található, XIV. századból való Szt. György és Szt. János evangélista életének jeleneteit ábrázolók, valamint a Szt. Margitot ábrázoló. A külső Szt. Kristófot ábrázoló freskó friuli mester munkája és 1400 körül készülhetett, mint ahogy a szentély zárókövén látható Krisztusfej is. 1430 és 1440 között készült a szentély belső freskói, mely Jézus menybemenetelét, a négy evangélistát, angyalokat és egyéb díszítményeket ábrázolnak. 1530 körüli a szentély alsó freskósorozata, mely Lokai Jernej munkája, és mely Szt. Kristóf és Szt. Jánost életének jeleneteit ábrázolja. 1635 és 1640-ből valók az oldalsó oltárok, 1669-ből a főoltár. A templom belépődíjas.
Szentlélek templom
Ribčev Laz

Ribčev Laz falun kívül, nyugatra, a Bohinji-tó déli partján található a Szentlélek (Sv. Duh) templom, mely a XVIII. század közepén épült barokk stílusban. Az azokban a korokban épült szlovén templomokra jellemző „teve púp” tetőzete van. Kívül a szentély északi oldalán látható Szt. Kristóf freskó Matija Koželj munkája.
Természet
Bohinji-tó
Ribčev Laz

A Trigláv lábánál, 525 m magasan fekvő csodálatos Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb tava és Trigláv nemzeti park gyöngyszeme. 318 hektár felületű, legnagyobb mélysége 45m. Villanymotoros hajójárat is közlekedik rajta. Partja mentén túrázva vagy csak sétálva szemet gyönyörködtető a vizén tükröződő, környező, hófedte csúcsok látványa.
Fekete-tó (Črno Jezero)
Ribčev Laz

A Száva-forrás alatti parkolóból Észak felé haladó úton kell ehhez mintegy 600 méter szintkülönbséget leküzdenünk. A Bohinji-tónál álldogálva a tó meredek északi fala mászhatatlannnak tűnik ugyan, de ez mégsincs így: a lendületes kaptatókon, gyalogos szerpentineken fel lehet jutni a sziklafal feletti kis fennsíkra. A kiírás szerint 1 óra 45 perces túrát egy átlagos, de elszánt mászó másfél óra alatt képes teljesíteni - de tériszonyosoknak semmiképp nem ajánlott!
Az út első, kb. 20 perces szakasza a parkolótól a sziklafalig átlagos megerőltetést jelent, azonban a falhoz érve, a meredek és igen szűk ösvények már erősen igénybe veszik a combizmokat. A meredély mellett olykor drótkötelekbe vagy szikába vert vascövekekbe kapaszkodva húzódzkodhatunk. Itt mintegy egy órás mászás után érjük el a sziklaperemet, amelyen átfordulva még kb. tíz percet kell egy meglehetősen sötét erdőben, de - főleg az előzmények tükrében - könnyű körülmények között sétálnunk magáig a tóig.
A Fekete-tó maga egyébként meglehetős csalódás: a kb. 80m méter hosszú, kihaltnak látszó tengerszem inkább egy bányatóra emlékeztet, barátságtalan szikladarabok veszik körül, valamint kisebb-nagyobb sziklafalak, amelyek miatt semmiféle kilátás nem kínálkozik innen.
Ha a tó maga nem is érdekes, de a sziklafalon mászás közben megnyilvánló remek panoráma miatt mindenképpen ajánlom a túra végigjárását - ám mindenképpen erős, biztos láb szükségeltetik hozzá!
