Habár a szlovén tengerparti városokban általában nem könnyű, de nem is lehetetlen parkolóhelyet találni (olykor a VII. kerületben vagy az Örs Vezér terén problémásabb). Piran azonban kivételt képez ez alól (ennek bizonyára fokozott népszerűsége és dimbes-dombos jellegéből adódó fokozott helyszűke a magyarázata). Elég egyszerűen oldották meg, hogy még csak kísérletezni se tudjunk a kereséssel: sorompóval zárták le a városba vezető utat, amelyen csak engedéllyen hajthatunk át.

Persze le tudjuk tenni az autónkat különféle parkolókban. Ezekből három is van: minél közelebb a városközponthoz, annál drágább (a legközelebbit ráadásul, ha jól értelmeztem, csak különleges engedéllyel rendelkezők, valószínűleg helyiek vagy szállóvendégek vehetik igénybe). A legkülső a legnagyobb és legolcsóbb: ezt ajánlom a pár órára érkezőknek.

A szűk hegyi úton a város felé közeledve már időben ki van táblázva a nagy parkolóház; még akkor elérkezünk ide, amikor a várost úgyszólván nem is látjuk. Bátran hajtsunk be (ennél jobb megoldást ugyanis később valószínűleg amúgy sem találnunk). Június elején hétvégén sem okozott helyet találni, ráadásul mivel fedett, több szintes épület, a jármű nem is melegszik túl. A fizetés ilyenkor szokásos: behajtáskor kapunk egy vonalkódos jegyet, amit visszaérkezéskor az automatába helyezve kifizetünk, és a kapott másik jeggyel tudunk kihajtani a sorompón. Elég méltányos az ár: 4-5 órára 5 eurót fizettünk (2011).

Az egyetlen probléma, hogy a parkolóház igen messze van a belvárostól. Sokan (így mi is) gyalog kutyagolnak oda, ami jó 20 perces kis séta legalább, ráadásul kevéssé látványos környéken. Később kiderült, hogy a parkolóházból ingyenes busz hozza-viszi az embereket a központba (a Tartini téren van a megálló, de menet közben is megáll egy-két helyen). Nem könnyű azonban rájönni, hogy melyik busz a parkolóházas, és melyik a sima menetrendi (ez ugyanis nekünk nem jó); a megoldás: a parkolóházi busz homlokán nincs szám, illetve a hátulján (kissé diszkréten) ki van írva, hogy grátisz visz a parkolóba (ezt azonban elölről nem olyan könnyű ugye észrevenni). A bizonság kedvéért érdeklődjünk a buszvezetőtől.

További nehézség, hogy amikor a parkolóházból a városközpontba tartunk, nem evidens, hogy hol a buszmegálló. Nos, le kell menni a parkolóház legalsó szintjére (ami tulajdonképpen a tengerpart vonalánál van), és ott egy-két perc séta után érjük el a megállót (ennek is érdemes utána kérdezni). Visszafelé egyszerűbb a helyzet: könnyebb megtalálni a parkolóházat, ráadásul elég csak a leszállók sokaságát követni.