Maribor (Marburg)
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Maribor (Marburg)
Szavazatszám: 1
Hivatalos honlap: www.maribor.si
Leírás [szerkeszt]
A Dráva folyó két partján elterülő Maribor (németül Marburg) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, és a szlovén Stájerország (Štajerska) fővárosa. Igen erős az osztrák hatás, így nem meglepő, hogy 1920-ig a Marburg volt a város hivatalos neve. Régészeti leletek igazolják, hogy az első települések ezen a területen az urnamezős kultúrák idején jöttek létre. A római korban postaállomás állt itt a Piramidának nevezett teraszon a Dráva bal partja fölött, a Dráva mentén vezető római út mentén. Valószínűleg a már a X. században védelmi erődítmény állt a postaállomás helyén, melynek tövében alakult ki a település. A Markburg (határvár) gyakran nyújtott védelmet a portyázó magyarok ellen. Írásos emlékek először 1164-ben említik Marchburg néven, a bajor Bamberg grófok birtokaként. A védelmet nyújtó vár vonzotta a kézműveseket és a kereskedőket, így a település rohamos fejlődésnek indult. 1209-ben piaci és kereskedelmi jogot, 1250-ben pedig már városi jogot kapott. Ezekben az években vették körül fallal a várost. Habsburg Rudolf II. Ottokár feletti 1278-as győzelmét követően a város Habsburg kézre került, és Stájerországhoz csatolták. Virágzott a kereskedelem, mely vonzotta az idegeneket, így a 1277-ben jelentős zsidó közösség alakult ki, kiket 1497-ben üldöztek el, mikor egész Stájerországból kitiltották őket. A XVI. és XVII. században hatszor pusztított tűzvész a városban. A XV. század végén a szaporodó török támadások ellen második városfallal vették körül a várost, bástyákkal, ágyútornyokkal, valamint belül felépült a citadella. 1532-ben sikeresen ellenállt II. Szulejmán szultán ostromának. A következő századokban a Khisl grófok uralma idején a város modernizálódott. Pompás paloták, templomok, széles utcák és terek épültek. A XVII. századi ellenreformáció kiszorította a városból a protestantizmust. 1758-ban a jezsuiták alapították a város első gimnáziumát, 1795-ben kezdte meg működését az első nyomda. 1805-ben és 1809-ben Napóleon elfoglalta a várost. Az 1848-as forradalmi hullám Marburgon is végigsöpört. 1852-ben nyitotta meg kapuit a város első színháza. A XIX. században lebontották a városfalakat és a citadella egy részét. 1846-ban a Bécs-Trieszt vasútvonal elkészültével valamint az 1857-ben a Bécs-Trieszt út elkészültével a város iparvárossá változott, a folyami összeköttetés is fontos volt a város életében. Az I. világháború után a Habsburg Birodalom felbomlásával a város nehéz helyzetbe került, katonai megszállások és visszafoglalások követték egymást, míg végül több hónapos véres fegyveres konfliktus után egy népszavazás döntött a terület hovatartozásáról, ez alapján húzták meg a mostani határokat. A béke beköszöntével az iparosodás tovább folytatódott, mely a II. világháború utáni szocialista iparosításkor még nagyobb lendületet kapott. Ekkor duzzadt fel a város mai nagyságrendjére.
Látnivalók
Székesegyház
Maribor (Marburg)
A Keresztelő Szent János székesegyház uralja a városházától északra található Slomškov teret. A székesegyház magja egy román kori bazilika, melyet 1189-ben említenek először, és a Spanheim márkik emelték a XII. század elején. Az eredeti román stílusú bazilikából mostanra csak a központi hajó maradt meg. A XIII. században építették hozzá a két keskeny mellékhajót román árkádokkal. A magas kórusülés XIV. században épült. 1520 környékén a hajók mennyezetét hálóboltozattal megemelték. 1601-ben egy tűzvész elpusztította a templomot, újjá kellett építeni a harangtoronnyal együtt. Ezek a munkálatok 1634-ben az olasz Paolo della Porta tervei alapján folytak. A későbbiekben is gyakran átépítették, módosították a templomot. 1715 táján két oldalkápolnát építettek a templomhoz, 1792-ben a harangtorony csúcsát neoklasszicista stílusban átalakították. A II. világháború után hosszadalmas helyreállítási munkálatokra szorult a templom, ekkor számos későbbi 1884-es és 1904-es neogótikus toldást eltávolítottak. Az északi oldalkápolnát J. A. Mölk freskói díszítik 1775-ből. A Szent Kereszt oltár J. Holzinger alkotása 1776-ból. A déli oldalkápolna Szent János oltárát F. K. Reiss, a kápolna és a szentély színes üvegablakait Stane Kregar készítette 1961 és 69 között. J. Holzinger készítette a kórusülés tíz domborművét is 1771-ban, melyek Keresztelő Szent János életének jeleneteit ábrázolják. A templom csak 1859-óta székesegyház, a Lavanti-Maribori püspök főtemploma.
Városháza
Maribor (Marburg)
A főtér (Glavni trg) északi oldalán található reneszánsz városháza az óratoronnyal. 1515-ben épült, melyet 1565-ben reneszánsz stílusban átépítettek. A ház tetején álló kecses óratorony barokk toronysisakot kapott. A homlokzat első emeleti erkélyén a város címere látható. A belső termeket elegáns stukkók díszítik.
Városi várkastély
Maribor (Marburg)
A várat 1478-ban II. Frigyes császár építtette a városfal északkeleti szegletébe, ezen oldal megerősítése céljából. A várban a városi főurak és milíciáik laktak. 1551-62 között a várat új védművekkel erősítették meg például ágyútornyokkal, bástyákkal, átalakították a belső lakrészeket, a homlokzatot és a loggiát. A munkálatokat Domenico Dell’Allio építész vezette segédei közt volt Antonio Pigrato. XVII. század második felére, a török betörések veszélyének megszűnésével a vár funkciója megváltozott, a Khisl grófok lakópalotájává vált. Négy saroktorony épült, egy Loretói Madonna kápolna, árkádos loggiasor. A század végén megújult a központi épületet olasz mesterek által készített stukkódíszekkel és a belső termek freskókkal, valamint egy allegorikus szoboralakokkal díszített márványlépcsővel. 1740-ben épült az új szárny. A várkastély ma a Helytörténeti múzeum otthona, ahol régészeti leletek, néprajzi anyagok, kézműves és ipari emlékek, viselettörténeti kiállítás, fegyverek és egyenruhák, bútorok, képzőművészeti kiállítás és egyházi és egyházi tárgyú kiállítás látható.
Mária szobor
Maribor (Marburg)
A főtér (Glavni trg) közepén áll ez az emlékoszlop, melyet az 1680-as pestisjárvány megszűnéséért hálát adó fogadalmi oszlop. 1743-ban Jožef Straub készítette a hatalmas barokk szoborkompozíciót. A magas oszlopon álló Mária szobrot a körülzáró talpazaton hat szobor veszi körül.
