Slovenske Konjice-től délnyugatra egy csöndes kis völgyben található a Žička kartuzija a karthauzi szerzetes rend kolostorának a romja. Az 1160-as években I. Ottokár stájerországi gróf hívására érkeztek e vidékre a karthauzi rend szerzetesei, és 1165-re épült fel rendházuk, mely építését Aynard barát irányított, és az első volt, melyet a rend Franciaországon és Olaszországon kívül létesített. A XV.-XVI. században várfallal és várárokkal vették körül. A rendház élete a történelmi viharok ellenére egy-két kisebb ostromot és dúlást leszámítva békésen telt, egészen 1782-ig, mikor is II. József császár a rendeket megszüntette. Ezután az elhagyott kolostor hanyatlásnak indult. Az egyhajós, sokszögletű apszissal rendelkező eredetileg román stílusú, később gótikus stílusban átépített apátsági templomnak csak a falai, a XV. századi románkori kis kerengőnek csak alig 1-1,5 méteres faldarabjai maradtak meg, a nagykerengőből és a szerzetesek egykori celláiból még ennyi se, csak a nyomaik. Azonban a nagy kerengő közepén 1469-ben épült kis, nyolcszögletű templom, a védőfal északi része két bástyával, valamint a déli árkádos gótikus szárny viszonylag elég jó állapotban megmaradt. Az utóbbiban egy szerényebb kiállítás látható a kolostor történetéről, a szerzetesek életéről és egy-két megmaradt szép faragott kődísz, stukkó darab, valamint itt a gyógynövényeket gyűjtő karthauziak hagyományait követve egy gyógynövény boltot is találunk. Napjainkban is folynak az állagmegőrző és rekonstrukciós munkálatok.