Az 59-es (E77) út mellett, a Rózsahegytől délre, a város határában fekvő Vlkolinec falu teljes egészében a világörökség része. A főútról, a táblát követve, letérve egy kis, szerpentines, keskeny, de jó állapotú és télen is takarított kb. 2,5 km hosszú úton juthatunk el a faluhoz. A faluba tilos a behajtás, ezért a falu határában lévő parkolóból gyalogszerrel juthatunk be az aprócska faluba. Szezonban belépőt kell fizetni, azonban télen (mikor mi ott jártunk) ingyenes a belépés. A falu szinte teljesen változatlanul megőrizte a hegyi falvak jellegzetes építészeti és kulturális sajátosságait, település szerkezetét, hagyományos építésű házait. A Felvidék leglátványosabb hagyományos építkezésű településeként tartják számon, nem skanzen, házai lakóházak, melyekben ma is élnek. 45db jellegzetes, XIX. században épült, kőalapú, fából épült, agyaggal kent falú, zsindelyes paraszti kis ház látható. Egyedi alaprajzuk, három helyiséggel rendelkezne, előszobájuk padlója vert agyag, a lakószoba padlózott. A kemence az előszobában van, a füst a nyerges zsindelytető nyílásán távozik. Egyedül a falu katolikus temploma épült kőből melyet 1875-ben szenteltek fel Szűz Mária tiszteletére. A templom előtt álló fa harangláb 1770-ben épült. A települést 1376-ban említik először, mint Rózsahegy egyik utcáját. 1944-ben a németek felgyújtották a partizánok elleni harcok során. 1977-ben emlékhellyé nyilvánították, 1993-ban pedig felkerült az UNESCO világörökség listájára. Augusztusban folklór fesztiváloknak ad otthont a település. Amennyiben errefelé járunk és van időnk megéri a kitérőt, érdemes egy kicsit sétálni az aprócska falu érdekes faházai között.