Magyarországon járva ritkán találunk az ausztriaihoz és csehországihoz hasonlóan remekül berendezett várakat és kastélyokat, általában meg kell elégednünk  üres termekkel, szegényes tárlókkal – már ha épp nem egyenesen romokkal. Épp ezért üdítő a felvidéken történelmi túrákat ejteni, ahol olyan (ráadásul magyar) gyöngyszemeket láthatunk, mint a betléri kastély, Árva vára, vagy éppen a Rozsnyótól nem messze álló Krasznahorka vára. Utóbbi a XIV. század elején épült, nagyszerű állapotban fennmaradt erősség, amely az Andrássyak tulajdonában állt a háború végéig.

A hegycsúcson ülő épületegyüttest messziről ki lehet szúrni, bár ennek ellenére némi keresgélésbe kerül, míg az utcák labirintusán át eljutunk a várhegy tövében lévő parkolóig (parkolójegy 2,5 Euró). Innen némi meredek kaptatón felküzdve magunkat jutunk el a várkapuig, ahonnét jó kilátás nyílik a környékre. Megváltva a 4,35 eurós belépőjegyet várni kell a magyar nyelvű csoport indításáig, bár ezt csak akkor indítják, ha kellő számú magyar vendég adódik (ami nyáron egyébként nagy eséllyel összejön). Bennünket egy rokonszenves felvidéki magyar fiú vezetett körbe.

A mintegy órás túra során a többé-kevésbé szokásos látványosságokat láthatjuk: fegyvereket, páncélokat, festményeket, kriptát, kápolnát (benne múmiával), urasági holmikat, különféle használati eszközöket, de igen gazdag választékban, jó elrendezésben, és nem utolsó sorban érdekes, de mégsem unalmasan aprólékos magyarázattal. Nekem különösen tetszett a régi konyha a szennyvízlefolyóval, a Lánchídhoz az uradalom öntödéjében öntött egyik hídelem, vagy az emléktábla a bástyáról levetett anabaptista lelkész mártíromságáról.

Krasznahorkát Délkelet-Szlovákiában járva mindenképpen ajánlom megtekintésre.