A Tusnádfürdő felett, 950m tengerszínt feletti magasságban, festői környezetben fekvő Szent Annta-tó Székelyföld méltán egyik leglátogatottabb természeti ritkasága. Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni építménye. A Csomád ikerkrátereinek fiatalabbikában foglal helyet a tó. Alakja majdnem kör, kerülete 1730 m, hosszabb (ÉK-DNy) tengelye 620 m, kisebb tengelye 465 m, felszíne 0,22km², köbtartalma 786 000 köbméter, legmélyebb pontja 7,20 m. Körbe meredek kráterfalak veszik körül, amelyek fontosabb csúcsai: a Nagy Csomád (1301 m), a Kis Csomád (1238 m), a Taca (1174 m), a Tó bérce és a Kövesponk (1131 m). A tó vizének tisztasága a desztillált vízhez hasonló, nagyon kevés (0,002 g/l) ásványisó-tartalommal, ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, nincs semmilyen kapcsolatban a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat a csapadék táplálja, nincs közvetlen lefolyása, a víz párolog, valamint a földbe szivárog el és bukkan fel később a vulkán kráter külső részén források formájában. A tó mélysége folyamatosan csökken, ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése is. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, csak egy láp lesz.

A Szent Anna-tó legendája (Benedek Elek gyűjtése alapján:
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

Tusnádfürdő felett, a Csomád vulkánikus hegy északi, régebbi ikerkráterében 1050 m tengerszínt feletti magasságon (100m-rel magasabban, mint a Szent Anna-tó) található  a Mohos tőzegláp, a Szent Anna-tótól egy széles nyereg választja el. A Mohos tőzegláp Európa-hírű természeti ritkaság, kialakulása évezredeken át tartott. Területe 80 ha, kb. négyszer akkora mint kisebbik testvéréé a Szent Anna-tóé. Az egykori összefüggő vízfelületből mára már csak 15 tószem maradt. A tó egyre apadt, lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi félláppá változva. 10 méternél vastagabb tőzegvastagságával egyedülálló Európaban. A tó kiszikkadását a századelői mesterséges lecsapolási kísérletek, valamint a Veres-patak okozták, amely az északi felén csapolja állandóan, egy 40 - 50 m mély kanyonszerű völggyel vágva át a vulkáni törmelékből felépülő kráterperemet. Igen gazdag és egyedülálló a láp növényvilága, amelyet a tarka tözegmohaféléknek közel 20 faja képezi, valamint az ezeken élö és védetté nyilvánított tözegrozmaring, a tözegáfonya, a rovarral táplálkozó harmatfüvek, a mámorka, a vörös áfonya, a kokojza vagy fekete áfonya, a gyapjusás és a nagyon ritka korpafüfaj. Ezeken a növényeken kívül, mintegy kiegészítöként megtaláljuk a tundrai tájat idézö törpenyírt és csenevész erdei fenyöket. A Mohos tőzegláp állatvilága meglehetősen szegényes, néhány madárfajnak biztosít otthont, ezekenkívül rovarok, pókok találhatók meg.