Brassótól délre, a Bucsecs hegy lábánál, a peles völgyben, festői környezetben áll a román királyok nyári rezidenciája, melyet az első román király I. Hohenzoller Károly építettet. Mielőtt azt képzelnénk, hogy ha az elő román király épített, akkor biztos több száz éves lehet, ki kell ábrándítanom a kedves utazgatót, mivel I. Károlyt 1881-ben koronázták királlyá, a román királyok névsora nem túl hosszú :), összesen négy királyt foglal magába. Ennek megfelelően a kastély sem túl régi 1875 és 1883 között épült romantikus jellegű eklektikus stílusban (néhol enyhén giccsbe hajló stílusban :)) a dél-németországi kastélyokhoz hasonlóan gótikus elemekkel keveredve – nem hazudtolva meg a király származását – favázas gerendás emeletekkel, amfiteátrumszerű, olasz reneszánsz stílusban épült teraszokkal, melyeket szobrok és kutak díszítenek. A belső kialakítása még giccsesebb, mint a külső képe, az olasz és angol reneszánsz, a barokk, a rokokó és a spanyol-mór építészeti stílus elemei keverednek benne. A kastély mellé több más épület is építettek, például a Pelisor kastélyt, a testőrség házát, az Economatot, a Casa de Vânătoare Foişor, a Sipot villát, vadászházat, istállókat. A vadászház épült fel leghamarabb, így a királyi házaspár a kastély elkészültéig itt élt, és innen kísérte figyelemmel az építési munkálatokat. A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően – melyet a Peles patak vize hajt – a Peles volt Európa első tejes egészében árammal megvilágított kastélya. 1900-ban a kastély új emeletet kapott és a főtornyot is megmagasították. Teljes területe így 3200 nm lett, 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van. A kastélyban gazdag festmény gyűjtemény található, többek között G. B. Tiepolo XVIII. századi olasz festő eredeti olajfestményei, ezenkívül számtalan műtárgyat halmoztak fel a kastélyban, szobrokat, bútorokat, hímzett faliszőnyegeket, kerámiákat, ötvösmunkákat, XVI.-XVII. századi eredeti színes svájci ablaküvegeket, meisseni és sévresi porcelánokat. A kastély egy impozáns méretű, több mint 400 darabos XIV-XVII. századokból származó, európai és keleti fegyvergyűjteményének is otthont ad. Jelenleg a kastély 35 %-a múzeumként látogatható. A kb. 45 percig tartó kastélylátogatás alatt román, magyar, angol, francia, német, olasz, orosz nyelven idegenvezetés bíztosított, melynek ára benne van a jegy árában. A Fogadóterem Karel Liman tervei alapján készült. Az addigi belső udvart alakította át egy fafaragásokban bővelkedő, ólomüveggel fedett teremmé. 1903 és 1906 között készültek a fegyvertermek, míg az intarziákban bővelkedő tanácsterem 1914-ben. A Florentina termet, vagy más nevén a Nagy Szalont az olasz újjászületés jegyeiben rendezték be. A XIV. Lajos stílusban kialakított Színházteremben 60 hely és a királyi páholy található. A Császári lakosztály 1906-ban, Mária Terézia stílusban Ferenc József császár látogatására készült. Miután 1947-ben a kommunizmus miatt I. Mihály király távozni kényszerült, a kastélyt rögtön megnyitották a nagyközönség előtt. Később a kastély Ceauşescu rezidenciája lett, természetesen az egész környékkel együtt újból lezáratták a nagyközönség elől. A romániai forradalom után a kastély körül hosszabb huzavona kezdődött, végül az alábbi megállapodás születtet az egykori I. Mihály király és a román állam között. A kastélyt visszakapta a királyi család, de múzeumként marad fenn az örökkévalóságnak, a Pelisor kastélyt a királyi család használja, a Foisor kastély továbbra is az állami protokolt szolgálja, a magasrangú külföldi vendégek fogadására tartják fent, a vadászház elnöki rezidencia, az Economat-ban és a hajdani testőrségi székhelyben szállodát alakítottak ki.