Segesvár (Sighişoara)
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Segesvár (Sighişoara)
Szavazatszám: 1
Leírás [szerkeszt]
A Marosvásárhelytől délkeletre kb. 45km-re, a Segesd patak és a Nagy-Küküllő összefolyásánál, a Nagy-Küküllő jobb partján fekvő Segesvár (németül Schäßburg, románul Sighişoara, latinul Stenarum) egyike az Erdély német nevét (Siebenbürgen – hétvár) adó hét várnak. Magyar neve az ősi seg, ség dombot, halmot jelentő szóból származik –es képzővel és vár utótaggal. Segesvár az ősidők óta fontos lakott település, a római korban Stenarum néven katonai őrhely volt. Később óbolgár népek laktak itt, majd 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített le itt. Segesvár a szász szék központja lett. 1191-ben kezdték el építeni favárát, mely a tatárjáráskor elpusztult. A tatárjárás után fokozatosan épült kővára a falakkal és a tornyokkal. Segesvár a XIV. századtól szabad királyi város volt. 1438-ban a törökök a várat feldúlták, de a XVI. században helyreállították. Mátyás király uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódoltatta meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5. 1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztít. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a híres és tragikus segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. 1910-ben Segesvár lakosságának majd a fele német volt, 1992-ben ez az arány alig 3,8%-r csökkent. Az egykoron szebb napokat megélt Segesváron is érezhető az erdélyi szászok tragikus XX. századi sorsa, 1910-ben Erdélyben még 250 000 szász élt, ez a szám 2004-re már csak 15 000, és számuk jelenleg is csökken. Segesvár egykori gyönyörű szász házaiba és portáira az elvándorolt, elhurcolt, kitelepített és kiirtott egykori szász tulajdonosok helyére románokat és cigányokat telepítettek be. Az egykori és a mostani tulajdonosok közötti különbségek sajnos meglátszanak az egykoron oly csodás házak állapotán is. Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része, várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli, kivéve az óratorony, melyet a város katonasága védett.
Látnivalók
Óratorony (Stundturm)
Segesvár (Sighişoara)
A XIV. században épült Óratorony (Stundturm) a vár főbejárata, és 1556-ig városi tanács székhelye is volt egyben. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a városi katonaság. Híres zenélő óráján a 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, 1601-ben ezeket elraboltak, de 1648-ban pótolták, az új órát Johann Kirschel készítette. 1677-ben az előző évi tűzvész következtében újjáépítették. 1897-es restaurálás alkalmával kerültek fel a színes tetőcserepek. A toronyban jelenleg múzeum található
Vártemplom (Bergkirche)
Segesvár (Sighişoara)
A várhegy felső részén egy XII. századi kápolna helyén először a XIII. században a domonkosok egy román stílusú templomot építettek, mely helyére 1350-ben kezdték el építeni a gótikus szász Szent Miklós Vártemplomot (németül Bergkirche). 1422 és 1488 között a vártemplomot átépítették, 1463-ban építették hozzá a tornyát. Később a templom evangélikus templom lett. Az 1991-1999 közötti restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.
Kolostor templom
Segesvár (Sighişoara)
Az óratorony mellett álló, eredetileg domonkos kolostor templomot a XIII. század második felében építették. A XV. században kibővítették. Később a reformátusoké lett. 1676-ban egy tűzvész súlyosan megrongálta. A templomhoz kapcsolódó kolostort 1886-ban lebontották. A templomban egy 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy XIII. századi, 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, valamint egy 1680-ban készített barokk oltár található.
Diáklépcső
Segesvár (Sighişoara)
A vár központi részéről, a főtérről a várhegyre vezető, fából készült, fedett diáklépcső eredetije 1642-ben épült. 172 vagy 178 fokból áll a források eltérő adatokat adnak meg, és megmondom őszintén nem volt kedvem megszámolni :).
