A nagyváradi római katolikus bazilika 1752-1780 között épült, és a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. 1750-ben a híres osztrák tervező Franz Anton Hillebrant készítette a terveket, ám munkálatokat Giovanni Battista Ricca vezette és csak két év múlva 1752-ben kezdődtek el. A monumentális méretű bazilikának a központi hajójának a hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait Vaskó-i és Carrara-i márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. 1762-ben Domenico Luchini vállalja el az építkezés folytatását. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. A Szent László hermája, mely egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, és híven követi Szent László arcvonásait, Szent László ereklyéjét, koponyájának egy darabját őrzi. Orgonája Mária Terézia adománya. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot bazilikai rangra emelte.

A püspöki palota közvetlenül a római katolikus bazilika szomszédságában helyezkedik el. Nagyvárad legnagyobb palotája 100 szobája és 365 ablaka van. Franz Anton Hillebrant osztrák építész tervei alapján épült 1762 és 1777 között barokk stílusban. Az U alakú építmény egy udvart zár közre. A palotában Mária Terézia császárnő és II József császár is megfordult. A csodaszép kápolnájának a mennyezetét és falait freskók borítják. 1948-49-ben a görög kommunisták fellázadtak országuk királya ellen, a felkelés kudarcba fulladt, a görög partizánok gyerekei közül mintegy ezer főt Nagyváradra menekítettek, és a Püspöki Palotában szállásolták el. A püspökség négy órát kapott az épület elhagyására, a gyerekek pedig az elkövetkező évek alatt tönkretették az épületet. 1963-ban a palota használati jogát a város kapta meg. 1971-től a barokk palotában a Körösvidéki Múzeumnak ad otthont. Az egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 2004-ben a Román Legfelsőbb Bíróság visszaadta a palota használati jogát az egyháznak. A múzeumnak 5 éve van, hogy kiköltözzék.

A Szt. László téren álló Fekete Sas palota néven ismert szálloda Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében épült 1907-1909 között. 1908. november 1-jén nyílt meg a szálloda. A palota helyén egykoron a Sas fogadó állott, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. Valamint ebben az épületben rendezte be főhadiszállását 1849-ben a cári csapatok vezére, Paskievics herceg. A Fekete Sas palota szecessziós stílusban épült keleti mór díszítményekkel. Az egyik legszebb erélyi szecessziós épület. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. Neumann nagyváradi műhelyében készült a fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimbóluma lett. Az első színi előadás jeles eseményét egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”

Nagyvárad központi terén a Szent László téren (a két világháború között Egyesülés tere lett és napjainkban is így hívják) áll a Szt. László templom, mely építése 1742-ben fejeződött be, tornya pedig 1800-ban készült el. Itt található Várad legrégibb fennmaradt oltára, az 1730-as évekből való. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. A mennyezetén is a szent király életéből vett jelenetek láthatók, amint vizet fakaszt a sziklából, és templomot épít Váradon. A freskókat Tury Gyula festette 1908-ban.