Bálványosfürdő (Băile Bálványos)
Látnivalók
Bálványosi várrom
Bálványosfürdő (Băile Bálványos)

A Bálványosvár (Bálványosi vár) feltehetőleg a XI.-XII. században épülhetett. A XV. században valószínűleg királyi adományként az Apor család tulajdonába került. A hagyomány szerint ebben a várban az ősi pogány hiten maradt rabonbánok (főpapok) elrejtőzve áldoztak bálványaiknak és csak Béla király idejében sikerült keresztény hitre téríteni őket. A szabálytalan alaprajzú vár a hegy legmagasabb (1041m) pontján fekszik. Legrégebbi része az úgynevezett öregtorony, aztán a belső várfal, mely a feltételezések szerint IV Béla király idejében (1235 körül) épült, a külső várfal IV. László idejében (1272 - 1290 között) készült el. Sajnos a várat megviselték a történelem viharai, valamint az öregtorony nagy része az 1970-es földrengés alkalmával leomlott és kapta a mai csonka formáját. A négyszögletű öregtorony romjairól csodálatos kilátás nyílik a fürdőhelyre
Egyéb
Mofetták
Bálványosfürdő (Băile Bálványos)

A mofetta vulkanikus tevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés. A mofetta kifejezés olasz szó, mely a latin mephitis szóból („bűzös kipárolgás”) származik. Gázfürdőnek is szokták fordítani. Létezik száraz mofetta, amely gázt, és nedves mofetta, amely szénsavas vizet ad. Székelyföldön elég gyakoriak, főleg itt Bálványosfürdő közelében. A levegőnél nehezebb vulkanikus gázok megülnek a természetes és mesterséges gödrökben, ezekbe szoktak beülni az emberek úgy, hogy a fejük a talajszínt jobban mondva gázszint felett legyen, mivel mérgező gázok valamint kiszorítják a könnyebb levegőt. A borospincékhez hasonlóan gyufával vagy gyertyával állapítják meg a gázszintet. Ezek a vulkanikus kénes gázok állítólag nagyon sok betegségre jók, a bőrön vérbőséget okoznak, biztos nagyon hasznos, de ember legyen a talpán aki hosszú ideig eltudja viselni a kénes záptojás szagot. Az egyik legismertebb természetes mofetta a Torjai Büdösbarlang is itt található.
Természet
Torjai büdös-barlang
Bálványosfürdő (Băile Bálványos)

A vulkanikus Büdös-hegybe több bemélyített barlangot találunk, többnyire emberkéz alkotott ezeket, és régen kénbányákként működtek. Még az 1848-49-es szabadságharc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges ként. Ezek közül a legnagyobb és leghíresebb a 14 m hosszú Torjai Büdös-barlang, amely a Büdös-hegy déli oldalán 1052 m magasságban található. Az autóútról egy kb. 30 perces erdei sétával juthatunk fel a barlanghoz. A gázfeltörés intenzítása és vegyi összetétele alapján felveheti a versenyt bármely Európa hírű mofettával. Naponta mintegy 6000 m³ gáz illan el a környék levegőjébe. Kellemesen langyos gázfürdö
