Oslo
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Oslo
Szavazatszám: 1
Hivatalos honlap: www.oslo.kommune.no
Leírás [szerkeszt]
Oslo Norvégia fővárosa valamint több mint 800 000 lakosával egyben legnagyobb városa is. Az Oslo fjord északi végében fekszik, délre a fjord vize és szigetvilága, körbe pedig dombok uralják a városképet. A világ legnagyobb területű városai közé tartozik, azonban területének csupán 20% beépített, a város területének többi részét védett dombos erdők, a fjord kék vízfelülete, 40 sziget, 343 tó és hatalmas parkok teszi ki. Nem ritka, főleg télen, hogy jávorszarvassal találkozunk Oslo belterületén.
A Skandináv sagák szerint Oslót III. könyörtelen Harald alapította 1049-ben azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyeket találtak a régészek Oslo területén. A város neve az ónorvéd „ass” (Isten) és „lo” (tisztás) szavakból ered, így a város nevének jelentése Istenek tisztása, ligete. V. Håkon király (1299-1319) uralkodása óta tekintik fővárosnak. Ő tette Oslót királysága központjává, itt rendezte be udvartartását, nevéhez fűződik az Arkhus erőd építésének kezdete is. 1373-ban Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával ezzel Oslo jelentősége lecsökkent, mivel a közös király Koppenhágában székelt. A várost a történelem során több tűzvész pusztította. Az 1624-es tűzvész után, melyben a város nagy része a lángok martalékává vált, IV. Keresztély király az öböl túloldalán építette újjá a várost, melyet szerényen sajátmagáról Christiania-ra keresztelt így nevezték 1624-től 1877. december 31-ig. 1878. január 1-től 1924-ig Kristiania volt a város neve, majd végül 1925. január 1-től ismét Olso-nak hívják. IV. Keresztély újjáépítése után a város lassan kezdte visszanyerni kereskedelmi és kulturális vezető szerepét. 1811-ben alapították egyetemét. 1814, a perszonálunió felbomlása óta ismét főváros. XIX. században épült számos, a város mai arculatát meghatározó épület, például a királyi palota, a parlament, az egyetem, a nemzeti színház, a tőzsde. Kulturális élete is felpezsdült ezekben az időkben olyan világhírű művészek tevékenykedtek itt, mint Henrik Ibsen, Edverd Munch stb. A különböző felmérések szerint a világ egyik legdrágább városa. A város történelméből is látható, hogy túl sokat ne érdemes várni Oslótól, nincs olyan szép, hangulatos óvárosa, mint például Bergennek vagy Stavangernek, azonban egy-két dolgot érdemes megnézni, múzeumokkal együtt erre elegendő két nap.
Látnivalók
Tengerészeti múzeum – Norsk Sjøfartsmuseum
Oslo

A Bygdøy-félsziget csúcsán, a Fram és a Kon-Tiki múzeumok tőszomszédságában található a norvég tengerészeti múzeum a Norsk Sjøfartsmuseum. Elég gazdag kiállítási anyaggal, de a legnagyobb részében inkább csak hajók makettjei tekinthetőek meg. Ugyan található egy-két hajóbelső különböző korokból és típusú hajókról, azonban hiányoltam, hogy egy igazi hajót be lehessen járni (ezt a szomszédos Fram múzeumban bepótolhatjuk). Ennek ellenére érdemes meglátogatni, elég sok érdekességet láthatunk, főleg nekünk, tengerhez nem szokott magyar „szárazföldi patkányoknak” nyújthat számos újdonságot. A múzeumhoz csatlakozik egy csónakház is, ahol számos kisebb halászcsónak, norvég világ és olimpiai bajnok modern vitorlás hajó van összezsúfolva.
Fram múzeum – Frammuseet
Oslo

A Fram múzeum (Frammuseet) számomra Oslo egyik legérdekesebb múzeuma (talán csak a viking hajó múzeum vetekszik vele) a sarkkutatás iránt érdeklődők számára kötelező látnivaló, amennyiben Oslóban járnak. A múzeum egyértelmű fő attrakciója a FRAM sarkkutató szkúner, melyet a „pincétől a padlásig” bejárhatunk, megnézhetjük, hogyan éltek a múltszázad elei híres sarkkutatók, a sarkkutatás hőskorának nagyjai, milyen kis lélekvesztőn vágtak bele embert próbáló kalandjaikba, mely hajón dacoltak a tengerek hatalmas hullámaival és viharaival, a sarki jégtáblák hajót roppantó erejével, a sarkvidék zord időjárásával. Hol töltötték a hosszú, hónapokig tartó téli napfény nélküli nappalokat vagy inkább éjszakákat. Megtekinthetjük a fedélzetet, a kormányállást, a központi helyiséget, Amundsen kapitány kajütjét, a konyhát, a raktereket, a gépházat stb. A Fram igen erős fa szkúnert 1892-ben Colin Archer híres hajóépítő mester tervezte és építette Larvikban Fridtjof Nansen 1893-as északi-sarki expedíciója számára, úgy tervezte meg az hajótestet, hogy ellen tudjon állni a jég gyilkos szorításának, és inkább a jég szorítása kiemelje a hajótestet a jégből, mintsem összeroppantsa. Nansen az 1893-ban induló expedíciójában a Frammal a sodródó jég hátán kívánta elérni az északi sarkot. Mivel a tengeráramlatok nem kedveztek és a jéggel sodródó hajó elhaladt az északi-sark alatt Nansen Johansen nevű társával elhagyta a hajót és szánnal vágott neki az északi-sarknak. Végül 1895. április 5-én az addigi legmagasabb szélességi fokig, 86°14’-ig jutottak. Visszatérőben a Ferenc József földön teleltek át, a hol 1896-ban a Jackson-Harmsworth expedícióval találkoztak, és velük tértek haza, szinte egy időben az Otto Sverdrup parancsnoksága alatt beérkező Frammal. 1898 és 1902 között a Fram Otto Sverdrup kanadai északi szigeteire vezetett expedíciójában szolgált. Igazi világhírnévre Amundsen 1910-1912-es déli sarki expedíciója során tett szert a Fram. Amundsen a Frammal jutott el az Antarktiszig, a Fram volt az expedíció bázishajója. A déli sark meghódításáért folytatott gigászi versenyfutást végül Amundsen jobban szervezett expedíciója nyerte meg, Scott és társai sajnos az életükkel fizettek Scott hibás döntéseiért.
A Fram az I. világháborúban is szolgált, majd a 20-as évek végén restaurálták, végül 1935-ben a Fram elnyerte méltó, végső nyughelyét Oslóban a Bygdøy-félsziget csúcsán. A Fram hossza 39 m, szélessége, 10 m, merülése 4,6m, súlya 408 tonna. A múzeumban a hajón kívül megnézhetjük a Fram expedíciók történetét, a kutatók további expedícióinak és életüknek történetét, személyes tárgyaikat stb. A múzeum bejáratánál elég sokszínű és széles választékú shop található, ahol minden féle kapható, ami a Framhoz vagy az expedíciókhoz, vagy a kutatókhoz kapcsolódik.
Gjøa
Oslo

A Fram múzeum előtt szabadtéren kiállítva áll a Gjøa szlup, mely az első hajó volt, mely keresztülhajózott az északnyugati átjárón. A Gjøa-t 1872-ben Kurt Johannesson Skaale építette Rosedal-ban, és a feleségéről nevezte el. 28 évig hering halászhajókánt szolgált, mígnem 1900-ban Amundsen megvásárolta első saját expedíciója számára, melyben az északnyugati átjárón kívánt áthajózni, elsőként a történelemben. Az igen aprócska Gjøa kicsi volt egy sarkvidéki kutatáshoz, azonban Amundsen ennek ellenére 1903-ban belevágott, igen kis létszámú legénységgel összesen hat fős személyzettel. Az expedíció során mágneses sark közeli megfigyelések sorozatát végezték el, bebizonyítva, hogy a mágneses sark vándorol. Az ott töltött két hosszú kényszertelelés alatt Amundsen tanulmányozta a helybéli eszkimók életét, szokásait, melyekből nagyon sokat tanult a sarkvidéki körülmények közötti életben maradáshoz, megtanulta a kutyaszán használatát, elleste az eszkimók ruházatát. Ezek a megfigyelések és tapasztalások nagyban segítették és hozzájárultak későbbi sikereihez. A Gjøa 1906-ban kiért a csendes-óceánra ezzel elsőként keresztülhajózva az északnyugati átjáró. Az expedíció sikere után a hajót San Franciscoi norvégok vásárolták meg, majd 1972-ben az elhagyott Gjøa-t a norvég állam vásárolta meg és helyezte el a Fram múzeum mellett.
Kon-Tiki múzeum – Kon-Tiki Museet
Oslo

A Fram és a tengerészeti múzeum tőszomszédságában található a Kon-Tiki múzeum, mely a norvég sarkkutató ősökhöz méltó Thor Heyerdahl expedícióinak állít emléket. Heyerdahl eredetileg tengerbiológus volt, akit érdekelt az antropológia. A Kon-Tiki expedíciójával lett világhírű, mely során egy tutajjal 8000 kilométert vitorlázott Dél-Amerikából a Tuamotu-szigetekre. Az expedíció azt akarta megmutatta, hogy technikailag lehetséges, hogy a polinéz őslakosok kezdetleges csónakjaikkal Dél-Amerikából jutottak el a Polinéz szigetvilágba. Sok antropológus azonban továbbra is úgy gondolja, hogy ellenkező irányból, Ázsiából települtek be Polinézia őslakói. Heyerdahl számos más expedíciót hajtott végre, a leghíresebbek: Kon-Tiki balsafa tutajjal Peruból Polinéziába 7000 km 101 nap Ra I papiruszhajóval Szafiból (Marokkó) Amerika szerettek volna eljutni 5000 km és 56 nap után elhagyták a tengeren. Ra II papiruszhajóval Szafiból (Marokkó), 1970. május 17.-én megérkeztek Amerikába 6100 km 57 nap után. Tigris berdi nád hajóval Irak-Bahrein-Omán-Pakisztán-Dzsibuti útvonalon kb. 5 hónapot hajóztak. 1978. április 3-án Dzsibutinál felégette a hajót tiltakozásul a Vörös-tengernél dúló háborúk ellen A Kon-Tiki múzeumban a Kon-Tiki és a Rá II hajókon kívül Heyerdahl expedícióinak tárgyi emlékei láthatóak.
Egyéb
Oslo-Gardermoeni repülőtér (OSL)
Oslo

Teljesen megszokott és természetesen érthető, hogy a városok nemzetközi repülőterei messze kívül esnek a városon, ez Oslo esetében még jobban igaz, mint más városoknál. Azonban Oslo esetében egy kicsit érthetetlenül is messze esik, több mint 50 km-re a városközponttól. Skandinávia második legforgalmasabb légikikötője.
Oslo kártya – Oslo pass
Oslo

Mint minden nagyobb városban, így természetesen Oslóban is lehet Oslo kártyát (Oslo pass) vásárolni, mellyel a belépés a legtöbb múzeumba ingyenes, ingyen használhatjuk a tömegközlekedési eszközöket, valamint az egész város területén a kártyával ingyenes a parkolás. Ezen szempontokat figyelembe véve, főleg, hogy a múzeumi belépők elég drágák, a nem túl olcsó kártya bőven megtérülhet. Érdemes a kártya megvásárlása előtt egy gyors kalkulációt végezni, mennyi ideig akarunk a városban lenni, mely múzeumokat szeretnénk meglátogatni, azokba mennyibe kerül a belépő (némely állami múzeum ingyenes), mekkora kedvezményt illetve ingyenességet nyújt az Oslo kártya, hogy tudunk parkolni, utazni, stb. megéri-e a kártya. A turista információban ingyen beszerezhető Oslo füzetben szerepel az összes múzeum, az áraikkal és az Oslo kártya kedvezményekkel. Érdemes egy ilyet beszerezni. A felnőtt 24 órás Oslo kártya 2009-ben 220 NOK, a 48 órás 320 NOK, a 72 órás 410 NOK. Az érvényesség a megváltás, illetve érvényesítés időpontjától számított 24, 48, 72 óra, nem jár le az utolsó érvényes nap éjjelén, mint számos más európai városban, ez mindenképpen előnyös, főleg a parkolás miatt lehet az.
Útdíjak
Oslo

Némely útszakasz fizetős Norvégiában, azonban ott tartózkodásunk alatt nem sikerült rájönnünk, hogy milyen rendszer alapján fizetősek vagy ingyenesek az adott szakaszok. Néhol teljesen sima útszakaszok fizetősek, máshol viszont viaduktokkal, hatalmas alagutakkal teletűzdelt szakaszok ingyenesek. Például az Oslo-Kristiansand-Stavanger közötti E18-E39 útszakaszon rengeteg fizetős szakasszal találkoztunk, ellenben a Bergen-Oslo közötti 7-40 útszakaszon egyetlen eggyel sem. A jobb, részletesebb térképek jelölik a fizetős útszakaszokat. A rendszertelenül föl-föl bukkanó fizetőkapuknál személyautóval általában 10-20-30 NOK körüli összegeket kell leperkálnunk az útszakasztól függően. Egyes nagyobb fizetős hidaknál vagy alagutaknál azonban a díj akár 55-70 vagy akár több is lehet. A motoroknak a legtöbb útszakasz ingyenes azonban ez alól is van egy-két kivétel. A forgalmasabb kapuknál manuális pénztár is működik, de kisebb kapuknál előfordulhat, hogy csak Autopass és érmés automata van. Vigyázzunk, az érmés automata nem ad vissza, ezt nem is értem hogy lehet, manapság már a legutolsó kávéautomata is képes visszaadni, ezért érdemes a pontos összeget előre összekészíteni.
Kultúra
Egyetem – Universitet i Oslo
Oslo

Az 1811-ben alapított oslói egyetem, Karl Johansgatera néző főépületét együttesét Ch. H. Grosch és R. F. Shinnel tervei alapján építették klasszicista stílusban 1838 és 1854 között. A főépület homlokzatát díszítő domborművek Matthias Skeibrok alkotásai 1894-ből. A főépület aulájában adják át a Nobel-békedíjat. Az aula falait Edvard Munch alkotásai dízsítik.
Nemzeti színház - Nationaltheatret
Oslo

Az egyetemmel szemben a Karl Johansgate túloldalán áll a norvég nemzeti színház. Elég jelentéktelen, nyomába se ér a mi operaházunknak. 1890 és 1899 között épült Henrik Bull tervei alapján klasszicista stílusban. A színház belseje gazdagon díszített, legfőképp a királyi páholy. A színház előtt Henrik Ibsen és Bjørnstjerne Bjørnson szobra látható, mindkettő Stephen Sinding alkotása 1901-ből.
Szállás
Rønningen Folkehøgskole Hostel
Oslo

Oslo északi részén, a város fölé magasodó dombok oldalában található ez a szálláslehetőség, a Rønningen Folkehøgskole (népfőiskola) kollégiumában. A norvégiai árakhoz képest kedvező árfekvésű, persze a magyar pénztárcának így is elég borsosnak számít. A szoba egy tipikus kollégiumi vendégszoba kis fürdőhelyiséggel, a WC a szobán kívül a folyosón található. A szállásához tartozó reggelit az iskola étkezőjében, a diákokkal együtt lehet elfogyasztani, elég bőséges svédasztalos megoldással. A kollégium kis konyhája szabadon használható, ahol elkészíthetjük a vacsoránkat a város bebarangolása után. Elég nehézkesen lehet tömegközlekedéssel megközelíteni, ezért inkább autóval vagy motorral érkezőknek ajánlott.
Szórakozás
Nyitott bazársor
Oslo

A dóm mögött félkörben helyezkedik el az 1841 és 1858 között épült nyitott bazársor, ahol hangulatos kis üzletekben kézművesek kínálják portékáikat, a turisták nagy örömére.

