A müncheni Oktoberfest a világ legnagyobb népünnepélye, egy igazi hatalmas vurstli, hatalmas körhintával, óriáskerékkel, hullámvasúttal és számos különböző vidámparki szerkezettel, céllövöldével, souvenir, vattacukor, sültvirsli és mindenféle árussal és főleg rengeteg-rengeteg sörrel :). 1810 óta évről évre megrendezik a Theresienwiese-n (Terézia-mezőn). Csak a híres müncheni sörfőzdék Spaten-Franziskaner-Bräu, Augustiner, Paulaner, Hacker-Pschorr, Hofbräu és Löwenbräu képviseltethetik magukat, hatalmas sátraikban, erre az alkalomra különleges (magasabb alkoholtartalmú) sört főznek. A legnagyobb sátor 10 000 férőhelyes, a nagyobb sátrakban fúvószenekarok gondoskodnak a jó hangulatról. A használatos söröskorsók régebben 1,069 literesek volt, ma kereken 1 literesek. A sör mellé a sültcsirke a hagyományos étel. Aki még nem volt, még akkor is, ha nem nagyon szereti a sört és/vagy az ilyen típusú rendezvényeket, mindenképpen menjen el egyszer megnézni. Egy külön élmény, teljesen egyedülálló hangulata van.

Az Oktoberfest története a többi tradicionális német ünnepségekhez képest, nem olyan régi keletű. 1810. október 17-én I. Lajos király és Teréz hercegnő esküvőjén München egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. Mivel I. Lajos nagyon kedvelte az antik görög kultúrát, az esemény az antik olimpiai játékok mintájára zajlott le. Az első években ezért inkább sportos jellegű volt az Oktoberfest. A városfal melletti réten nagyszabású lóversenyt hirdettek, azóta hívják Terézia-mezőnek. A lakosság nagy örömére a lóversenyt a következő évben is megtartották. A fesztivál évről évre egyre nagyobb lett, a lóverseny mellet megjelentek a libikókák, körhinták, tekepályák, sorsjegyárusok stb. A XIX. Század végére az Oktoberfest egyre inkább kezdett a mai népünnepélyre hasonlítani. Az időpontot előbbre hozták a kellemesebb, meleg szeptemberbe, azóta csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberre. 1880-tól engedélyezték a sör árusítást 1881-ben volt először sültcsirkeárus.

Eddig összesen 24-szer maradt el az Oktoberfest, rögtön az elején 1813-ban a napóleoni háborúk miatt, majd 1854-ben és 1873-ban kolerajárvány miatt, 1866-ban a porosz-osztrák, 1870-ben a porosz-francia háború miatt, majd 1914-1918 között az I. világháború, 1923-24-ben az infláció, 1939-45 között a II. világháború adott okot az elmaradásra. Az I. világháború után 1919-20-ban és a II. világháború után 1946-48 között csak kisebb őszi fesztivált rendeztek. A II. világháború után a 150. (1960) fesztivál kivételével a lovasversenyt már nem rendezték meg. Napjainkban évente már több mint 6 millióan látogatják, egyre több külgöldit vonz.