Település ismertető

A szavazás jelenlegi állása:

14 szavazat

Frankfurt am Main

Szavazatszám: 14

Hivatalos honlap: www.frankfurt.de

Leírás [szerkeszt]

A Majna partján elterülő Frankfurt Hessen tartomány legnagyobb Németország ötödik legnagyobb városa, ennek ellenére nem Frankfurt Hessen fővárosa.
A mostani óváros közelében egykoron egy gázló (furt) helyezkedett el, mely lehetővé tette a folyón való átjutást, amely már az ókorban is komoly gazdasági és katonai jelentőséggel bírt. Innen származik a város neve is melynek jelentése frank gázló. Mivel az Odera partján is található egy Frankfurt, ezért használják megkülönböztetésül az „am Main” megjelölést.
A neolitikumi régészeti leleteket is találtak a város területén, azonban településre utaló nyomokat csak a római korból, azon belül is I. századból leltek. A merovingok idején is lakott terület volt. A legkorábbi írásos emlék a városról a 794. február 22-én Nagy Károly által kiadott oklevélben maradt fent, innen számítják a város alapítását. Frankonovurd vagy Vadum Francorum néven említik a települést az első írásos emlékek. 843-as verduni szerződés után a város a Keleti-Frank-Birodalom fővárosává és birodalmi gyűlések színhelye lett. I. (Barbarossa) Frigyest 1152-ben itt választották német királlyá. Innentől fogva a város a német királyválasztások szokásos színhelye. Ezen királyválasztói státusát az 1356-os Német Aranybulla erősítette meg. 1562-től itt koronázták a német-római császárokat, legutolsóként 1792-ben a Habsburg-Lotharingiai-házból származó II. Ferencet. 1220-tól szabad birodalmi város. Az első írásos emlék a frankfurti vásárról 1150-ből származik, mely vásárjogot 1240-ben II. Frigyes német-római császár megerősít, majd IV. Ludvig császár 1330-ban kibővít. Főként a szomszédos Mainz városban feltalált könyvnyomtatás hatására Frankfurt a XV. századtól jelentős kulturális felvirágzásnak indult. Más a XV. századtól a XVII. század végéig, majd a II. világháború végétől ismét itt rendezik Németország legnagyobb és a világ egyik leghíresebb könyvvásárát. 1536-ban a város csatlakozik a schmalkaldi szövetséghez, azonban a szövetség csúfos duna-melléki veresége után kénytelen megnyitni kapuit a császári seregek előtt. XVI. században számos református holland család talált menedéket a városban, tevékenységük serkentette a város fejlődését, azonban összetűzésbe kerültek az evangélikus városi tanáccsal, akik ezért a református istentiszteleteket betiltották. Az első frankfurti református templom így csak 1787-ben épülhetett fel. 1585-ben a frankfurti üzletemberek egyeztetik egymással az átváltási árfolyamokat és szabályozzák a különböző valuták kereskedését: ezzel megszületik a frankfurti tőzsde. Amikor 1612-ben I. Mátyás császár megerősíti a városi kiváltságokat, Vinzenz Fettmilch pékmester vezetésével zavargások törnek ki a városi tanács ellen, a felkelést császári segítséggel, a hessen-kasseli őrgrófság és a mainzi fejedelemség közreműködésével sikerül leverni: 1616-ban a felkelés 7 vezetőjét halálra ítélik. A harmincéves háború során Frankfurt megőrizte függetlenségét. Az 1648-as vesztfáliai béke megerősíti Frankfurt birodalmi város státusát. A felvilágosodás jelentősen hozzájárult a város gazdasági és kulturális fejlődéséhez. A város szülötte Johann Wolfgang Goethe (1749). A hétéves háború alatt a város mindvégig francia megszállás alatt állt. A Német-római Birodalom 1806-os felbomlásával Frankfurt Karl Theodor von Dalberg hercegprímás kormányzása alá került, aki azt a regensburgi és aschaffenburgi fejedelemségekkel egyesítette a Rajnai Szövetség részeként. 1810-ben lemondott ezekről a területekről Bajorország javára. 1810-1813 között Frankfurt városa az aschaffenburgi területekkel együtt alkotta a rövid életű Frankfurti Nagyhercegséget.Napóleon bukása után a bécsi kongresszus 1815. június 8-án visszaállította Frankfurt szabad városi státusát. 1815-1866 között a Német Szövetség Frankfurtban tartotta szövetségi gyűléseit. Az 1848. márciusi polgári forradalom során létrejött nemzetgyűlés 1848. május 18. – 1849. május 31. között a frankfurti Paulskirchében ülésezett. Az itt elfogadott alkotmány alapja a későbbi, 1919-ben a Weimari Köztársaság, illetve 1949-ben a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányának.Az 1866-os osztrák-porosz háborúban a város az osztrák császár pártjára állt. Július 18-án a poroszok elfoglalták a várost. Október 2-án került sor a város poroszok általi annexiójára. A város ezzel elvesztette függetlenségét: közigazgatásilag Hessen-Nassau tartomány wiesbadeni kormányzói kerületének rendelték alá, a hadisarc megfizetését azonban elengedték. 1871-ben Frankfurtban írták alá az 1870–71-es francia-porosz háborút lezáró frankfurti békét. A porosz annexió jótékony hatással volt a város fejlődésére, ipari központtá vált. Számos környező település csatlakozott a városhoz, így népessége és kiterjedése is ugrásszerűen megnőtt. A II. világháború folyamán a célzott szövetséges bombatámadások csaknem az egész belvárost megsemmisítették. Az 1944-ig a maga nemében egyedülálló csaknem érintetlen középkori városképet gyakorlatilag képtelenség lett volna helyreállítani. A városban volt a II. világháború után az amerikai csapatok főhadiszállása. Ezután a nyugati megszállási övezetek (trizóna) közigazgatási központja lett. A szövetségi főváros kiválasztásakor csak egy hajszálnyival maradt el Bonn mögött. A háború után a város ismét gazdasági központtá fejlődött. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és a világ legnagyobb határidőstőzsdéje, az EUREX. A frankfurti reptér az egyik legnagyobb Európában. A hatalmas területű frankfurti vásárközpont számos világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozó szakvásároknak ad otthont.

Szerkeszt Új kártya