A benediktbeuerni eredetileg bencés napjainkban Szalézi Don Bosco kolostort 739-ben alapították. A középkorban leginkább a scriptuma által lett híres, itt gyűjtötték össze, itt íródott és később itt bukkantak rá a középkori világi irodalom egyik leghíresebb alkotása a Carmina Buranára.
Sajnos mint szinte minden kolostort és templomot a barokk korban ezt is átépítették. A templomot 1680 és 1685 között, Hans Geirg Asam stukkói és freskói díszítik. Az oltárkép Martin Knoller alkotása. A szentély mellett (kívülről, a templomtól balra, a temetőből közelíthető meg) áll a híres Anasztázia kápolna (Anastasiakapelle), mely az igazi rokokó egyik gyöngyszeme. 1751 és 1753 között Michael Fischer építette, Johann Jakob Zeiller freskói, a főoltáron Egid Querin Asam relikviatartója és 1726-ból Jacopo Amigoni oltárképe díszíti.
A kolostor egyik érdekessége, hogy a szerzetesek sok minden mellett biokertészkedéssel is foglalkoznak, olyannyira, hogy a kolostor épülete mellet terebélyes biokertészeti és bioélelmiszer bolt található. A bioélelmiszer bolt szokványos, mindenféle bioélelmiszerek, biozöldségek, biogyümölcsök, stb. található benne „bioárakon". A biokertészeti boltjuk, olyan mint egy átlagos kertészeti bolt, mindenféle növényeket, palántákat, magokat lehet kapni, azzal a különbséggel, hogy mind bio, ennek köszönhetően szerencsétlen növények elég satnyák voltak, bár szerintem egyáltalán nem törvényszerű, hogy azért mert valami bio azért satnyának is kell lennie.