Nagy-Britannia
Legfrissebb kártyák
Macdonald Hotel
London
A Macdonald Hotel tipikus tizenkettő egy tucat hotel Londonban – se nem jobb, se nem rosszabb, mint másutt, az olcsóbb árkategóriában. Jó fekvésű (a King's Cross pályaudvar mellett, ahol több metró- és buszjárat is találkozik, illetve ahová a Lutonról érkező gyorsvasút is befut), mégis nyugodt, csendes parkra néz. A vendégek saját kulcsot kapnak, szabadon jöhetnek-mehetnek, ennek köszönhetően jóformán csak a reggelinél találkozunk egymással.
A tulaj, Saviour kedélyes, kerekded angol, az alkalmazottak viszont kelet-európai (észt?) külföldiek. A szobák aprócskák, viszonylag konfortosak, a helyiségek általában szűkek. Nagy hiányosság, hogy – mint több más londoni olcsó hotelben – a WC és zuhanyzó közös, a szobákon kívül található (ez bizonyára régi angol hagyomány) a szobában csak egy kis mosdó van. A tisztaság eléggé ellentmondásos: bár minden áldott nap cserélik az ágyneműt és a törölközőt, de az ágytakaró pecsétes.
Reggeli 7 és 9 között az alagsori ebédlőben. Ez egy kimondottan pozitív szolgáltatás: választhatunk continental és (full) English breakfast közül, mindegyikhez jár végtelen mennyiségű vajas-lekváros pirítós, és tea vagy kávé. Az itteni fogalmak szerint az angol reggeli tojás, sonka, bab és sült kolbász egy tányéron. Mit mondjak, kiadós, bár egy héten minden nap kissé egyhangú ;)
Az ár korrekt (egy alap szoba 35 font egy személyre), a személyzet korrekt.
Eton College
Eton
Windsorban járva lehetőleg mindenképp szakítsunk időt egy másik, bár kevéssé számon tartott helyi látványosság, az Eton-i kollégium. A windsori kastélytól a Temze hídján átkelve egy 20-30 perces sétával érünk el az épületig, amely az angol oktatás Cambridge és Oxford mellett legrégibb egyeteme, az elit képzés helye (a királyi hercegek – beleértve a mostaniakat is – mindig itt tanulnak).
Az épület gyakorlatilag 600 éve ugyanúgy szolgálja az oktatást: megtekinthetjük a templomot, a közös étkezdét (amely szinte középkori formában maradt fenn), és egy több száz éves tantermet is. Maga az épület – gyönyörű udvaraival, folyosóival, termeivel – önmagában is különleges látnivaló, de a csoportos vezetés során (és érdemes ezt választanunk) sok érdekeset megtudunk a korabeli és mai diákéletről (amelyek között igen sok az azonos elem).
A vezetés után hagyják, hogy szabadon mászkáljunk a főbb területeken – érdemes egy kis időt arra szánni, hogy csak úgy lézengve szívjuk magunkba a több száz éves falak különleges levegőjét!
Etonban a belépő 5 font, a London Pass érvényes.
Soho Square
London
A Soho negyedet már a XVII. századtól a test és a szellem gyönyöreinek központjaként tartják számon. Kialakulásakor London legdivatosabb negyede volt, és híres lakosai szertelen és fényűző életéről. A XX. századra közepétől a szórakozás központjává vált, számtalan bárral, étteremmel, kávézóval. London kozmopolita, multikulturális negyede, ha egyáltalán van értelme ilyet mondani egy egyébként is, összességében is kozmopolita, multikulturális város esetében. A fentiekből adódóan a negyed a melegek körében is nagyon népszerű.
A negyed egykori központi tere a Soho Square, (a Soho központja napjainkban inkább az Old Compton Street) mely 1681-ben épült, eredetileg King Square-nek hívták, II. Károlyról kapta a nevét, kinek a szobra a tér közepén állt. Rövid ideig London egyik legelőkelőbb tere volt, azonban elveszítette népszerűségét, manapság főleg irodaházak veszik körül. A tér közepén lévő gondozott park kedvelt a turisták és a helyiek körében egyaránt, a park közepén egy ál-tudor stílusú házikó álldogál.
Brightoni tengerpart - strand
Brighton
A brightoni tengerpart Anglia egyik legnagyobb és leghíresebb tengerparti üdülőhelye. Nyaranta a kövecses, széles tengerpartot fürdőzők tömegei lepik el. Egymást érik az előkelőbbnél-előkelőbb, partra néző szállodák.
Temple - Jogász negyed
London
Nagyon hangulatos, előkelő, valamint csöndes a Fleet Street és a Temze között elhelyezkedő jogász negyed. Olyan a hangulata, mint egy angliai kisvárosnak, felüdülés itt bolyongani a lármás, zsúfolt, multikultúrás London belvárosához képest, pedig ez is a város szívében található. Itt található a négy nagy jogászkollégiumból kettő a Middle Tempel és az Inner Temple. A negyed a nevét a templomosokról kapta, akik 1185-ben telepedtek le London ezen részében, ez a negyed az ő tulajdonuk volt 1312-ig a rend feloszlatásáig. A központjában található a Templomosok temploma, valamint itt van az középkori, Erzsébet kori belső díszítéssel rendelkező Middle Temple Hall a jogászok étkezőterme, ahol volt Shakespeare Vízkereszt című vígjátékának a premierje 1601-ben.
Piccadilly Circus
London
A híres Piccadilly Circus csillogó neonfényeivel, állandó nyüzsgésével London legélénkebb szórakozó negyedének a bejárata, ahol éjjeli mulatók, pubok, mozik, színházak várják az éjszakai életre vágyókat.
A tér közepén álló Erósz szobor alatti rész kedvenc találkahely, szinte mindig vár itt valaki valakire. A London egyik szimbólumává váló szobor eredetileg a jótékonyság angyalát akarta ábrázolni, de később Erószra a szerelem istenére keresztelték át.
„Goodbye Piccadilly, Farewell Leicester Square! It’s a long long way to Tipperary, But my heart's right there.”
Pub East Dulwich Tavern
London
Amennyibe East Dulwichban van a szállásunk, vagy este arra járunk, és szeretnénk betérni iszogatni, vagy esetleg megvacsorázni egy igazi angol pubba nyugodtan ajánlom a Pub East Dulwich Tavern-t. Igazi, angol pub, kicsit ütött-kopottas berendezés, jó hangulat, esténként elég zsúfolt, mivel a helyiek ide járnak meccset nézni, beszélgetni, sörözni, vacsorázni a barátaikkal. A kiszolgálás kedves és gyors, kipróbáltunk egy-két pub vacsorát valamint beafsteaket is ettünk. Az adagok méretesek, az árak normál londoni árak, az ételek az angol konyhához képest kimondottan ízletesek voltak. Utána egy jó kis sör vagy cider, kell ennél több? A pincérnőnk egy kopasz, böhönce (félelmetesen nagydarab) néger (oh, bocsánat fekete) lány volt, első ránézésre fiúnak hittem, nem szívesen találkoznék vele este egy sötét, kihalt sikátorban, de ennek ellenére nagyon kedves, és előzékeny volt.
King’s Cross pályaudvar 9 ¾ vágány
London
Harry Potter rajongók ha Londonban járnak biztos ellátogatnak a King’s Cross pályaudvarra megnézni a könyvben szereplő fiktív 9 ¾ vágányt (oh a francba, most lebuktam, hogy én csak egy mugli vagyok :)). A pályaudvar vezetésének jó üzleti és humor érzékére vall, hogy a 9. vágány melletti falon egy peronjelző tábla található, mely a 9 ¾ vágányt jelöli, és a falból félig kilóg egy csomagszállító kézikocsi.
Legjobb kártyák
London Pass
London
A Pass egyfajta turistaigazolvány, olyasmi mint a Budapest Card: érvényessége alatt feljogosít ingyen utazásra (metrón, buszon, elővárosi vasúton), illetve egy csomó – egyébként elég drága – városi látványosság megtekintésére. Persze külön-külön is megvásárolható a két kedvezmény (azaz csak utazásra illetve látogatásra), de együtt éri meg igazán, sőt, ha on-line vásároljuk meg, akkor még 10% kedvezményt is kapunk, ráadásul előre ki is postázzák – ezzel a lehetőséggel érdemes talán élni, mert különben be kell menni a kártyáért a Regent's Streeten lévő belvárosi VisitLondon irodába, és erre az útra persze külön metrójegyet kell venni, ami nem olcsó. Az ára 2007-ben kedvezményesen 101 font volt.
A London Pass közlekedési kedvezménye egyébként a londoni BKV Travelcard nevű igazolványával azonos, nem csak a kedvezményekben, hanem formájában is. A London Pass ugyanis egy chipkártya, amit az egyes látogatási helyeken leolvasóba dugnak, és „leveszik” róla az adott helyszínt (így biztosítják, hogy egy helyre csak egyszer mehessünk), a Travelcard pedig egy mellé adott mágnesszalagos „jegy”, amit érvényessége idején az ott szokásos módon használhatunk a metrókapuknál bedugva illetve a buszon felmutatva. Mindkettőre rá kell írni a használója nevét, de ennek igazából nincs jelentősége.
Egy, két, három illetve hat napra lehet megvenni. A hatnapos mellé egy hetedik napi ingyenes utazási kedvezmény is jár, viszont ez a látogatásokra már nem vonatkozik, így az utolsó napra tartalékoljuk olyan látnivalókat, amire a Pass egyébként sem jó (bár ezt nem mindenhol ellenőrzik megfelelően, így én még az érvényességen túli napon is tudtam néhány helyen használni). Az érvényességet egyébként éjfélig, és nem 24 órás ciklusokban számítják, így pl. a kétnapos csak ma meg holnap jó. Fontos tudni még, hogy utazás esetében reggel fél tíz előtt – a reggeli csúcsforgalom enyhítése miatt – a Travelcard csak hatnapos verzióban érvényes! Ugyanígy a hat londoni közeledési zónából szintén csak a hatnapos érvényes mindegyikre, a többi csak az első két zónára. Viszont a Pass részét képezik azok a vasúti vonalak, amelyek a vidéki látnivalókhoz (pl. Windsor, Hampton Court) vezetnek.
A London Pass-t turistaként mindenképp érdemes megvenni, főleg ha egy hétig vagyunk Londonban. Gyakorlatilag a főbb látnivalók zömét tartalmazza (bár azért nem mindet, pl. a Westminster Abbey vagy a Cabinet War Rooms nincs benne), viszont csak akkor járunk vele jól anyagilag, ha a kedvezményes helyeket majdnem mind fel is keressük, hogy „lelátogassuk” a pénzünket. Utazás és múzeumok mellett még bizonyos vásárlási vagy étkezési kedvezményeket is tartalmaz, bár ezek nem túl érdekesek, mert vagy nincs rá idő, vagy eleve olyan helyekre szól, ahová egy átlag magyar turista nem nagyon jár.
A Pass mellé egy hasznos kis könyvecskét adnak a kedvezményes helyek ismertetőjével, ezt jó mindig magunknál tartani, áttanulmányozni. Különösen a térképek tesznek jó szolgálatot!
Macdonald Hotel
London
A Macdonald Hotel tipikus tizenkettő egy tucat hotel Londonban – se nem jobb, se nem rosszabb, mint másutt, az olcsóbb árkategóriában. Jó fekvésű (a King's Cross pályaudvar mellett, ahol több metró- és buszjárat is találkozik, illetve ahová a Lutonról érkező gyorsvasút is befut), mégis nyugodt, csendes parkra néz. A vendégek saját kulcsot kapnak, szabadon jöhetnek-mehetnek, ennek köszönhetően jóformán csak a reggelinél találkozunk egymással.
A tulaj, Saviour kedélyes, kerekded angol, az alkalmazottak viszont kelet-európai (észt?) külföldiek. A szobák aprócskák, viszonylag konfortosak, a helyiségek általában szűkek. Nagy hiányosság, hogy – mint több más londoni olcsó hotelben – a WC és zuhanyzó közös, a szobákon kívül található (ez bizonyára régi angol hagyomány) a szobában csak egy kis mosdó van. A tisztaság eléggé ellentmondásos: bár minden áldott nap cserélik az ágyneműt és a törölközőt, de az ágytakaró pecsétes.
Reggeli 7 és 9 között az alagsori ebédlőben. Ez egy kimondottan pozitív szolgáltatás: választhatunk continental és (full) English breakfast közül, mindegyikhez jár végtelen mennyiségű vajas-lekváros pirítós, és tea vagy kávé. Az itteni fogalmak szerint az angol reggeli tojás, sonka, bab és sült kolbász egy tányéron. Mit mondjak, kiadós, bár egy héten minden nap kissé egyhangú ;)
Az ár korrekt (egy alap szoba 35 font egy személyre), a személyzet korrekt.
Southwark Cathedral
London
A Temze déli partján fekvő Southwark városrészben, a London Bridge közelében találjuk ezt a szép templomot, amelynek legrégebbi részeit 1220-ban építették. Szép nagy épület, de a hidak, vasútállomás és irodaházak dzsungelében mégsem olyan nagyon egyszerű rátalálni. Aki ezt a templomot látta, az úgyszólván az összes angol templomot látta, annyira jellegzetes struktúrája van. Belül is igen szép, és itt találjuk meg (az oltár mellett, balra az oldalhajóban) a legrégebbi (kb. 800 éves) angol faszobrot egy fekvő lovag síremléke formájában.
A belépő 5 font (London Pass érvényes), de fotózni csak engedéllyel lehet (az számomra nem derült ki, hogy ez pénzbe kerül-e). A klerikusok igen szívélyesek, és ha kiderül, hogy magyarok vagyunk, meglepetésünkre magyar leírással is tudnak szolgálni az épületről! Ezt hasznos végigolvasnunk, mert sok eldugott kincsre hívja fel odabenn a figyelmünket.
St James’s Park
London
A Buckingham-Palota előtt, a Mall mellett elhelyezkedő St James’s parkot London legszebb parkjának tartják. VIII. Henrik egy mocsarat csapolt le itt, hogy az így létrehozott parkot a vadászkertjéhez csatolja. Később II. Károly kerté alakítatta át, és délen madárházat építetett. A park a londoniak egyik kedvenc oázisa. A parkban és a park tavában számos kacsa, lúd, pelikán talált otthonra. A látogatók kedvencei azonban a parkban élő, az ember közelségét teljesen megszokó, teljesen elszemtelenedő szürke amerikai mókusok. Régebben ezek a mókusok védettek voltak, azonban mivel mostanra annyira elszaporodtak és mivel teljesen kiszorították az őshonos vörös mókusokat, ezért engedélyezett a vadászatuk, irtásuk.
Chinatown
London
A XIX. század óta Londonban jelentős kínai lakosság él. Régebben az East End kikötő környékén volt a híres kínai negyed, ott működtek régen a híres ópiumbarlangok. 1950-ben a nagyszámú kínai bevándorlók jelentős része a Soho környékére költözött, létrehozva itt egy új kínai negyedet. Érdemes ide ellátogatni, főleg a kínai negyed központját alkotó Gerrard Streetre, mely egy sétálóutca az elején és a végén is egy-egy hatalmas kínai kapuzattal. Mindig nagy itt az élet, a nyüzsgés se szeri, se száma az egymást érő kínai éttermeknek, boltoknak, az egzotikus illatok és az egzotikus ételek látványa, valamint az egész utca forgataga olyan, mintha nem is Londonba, hanem inkább Sanghajban lennénk. Mindenhol sülnek a kacsák, a tengeri herkentyűk, érdekes átlagos európaiak számára ismeretlen gyümölcsök, zöldségek, fűszerek az árusok polcain.
Brightoni tengerpart - strand
Brighton
A brightoni tengerpart Anglia egyik legnagyobb és leghíresebb tengerparti üdülőhelye. Nyaranta a kövecses, széles tengerpartot fürdőzők tömegei lepik el. Egymást érik az előkelőbbnél-előkelőbb, partra néző szállodák.
Science Museum
London
Felnőtteknek és gyerekeknek is egyaránt nagyon érdekes látnivalókat és tartalmas szórakozás nyújt a Science Museum (Tudomány múzeuma). A hatalmas, összesen 7 szintes múzeum, olyan, mintha a Közlekedési múzeumot, a Műszaki múzeumot és a csodák palotáját összegyúrták volna egy hatalmas múzeumba. Itt is egy teljes napot (vagy akár napokat) el lehetne tölteni.
Az alaksorban található a ruhatár, valamint a 6 éven aluli gyerekeknek egy „mindent a kéznek” foglalkoztató.
Az igazi kiállítási rész a földszinten kezdődik a gőzgépek és az ipari forradalom bemutatásával, melyet rögtön, hatalmas ugrással az űrkutatás történetét bemutató kiállítás követ, a német V-2-től, az Apollo-10 űrhajótól, a holdra szálló egységen át, egészen a jövőre vonatkozó futurisztikus űrhajó tervekig. Ezután a „modern világ” című rész következik mely az ipari forradalomtól napjainkig tartó technikai fejlődésről ad átfogó képet, itt is számtalan érdekes kiállítási tárggyal, mint pl.: Stephenson híres „Rocket” gőzmozdonya, a Delta főcíméből is jól ismert 1955-58-as CTAE (Commonwealth Trans-Antarctic Expedition) egyik lánctalpas járműve, Ford T-model. A földszint végén egy IMAX 3D mozi is helyet kapott.
Az 1. emelet az anyagok és anyagtudományt bemutató kiállítással kezdődik, majd a telekommunikáció fejlődését tanulmányozhatja az érdeklődő. Ezután következik a műanyagokat majd a mezőgazdaság fejlődését bemutató tárlat, végül egy nagyon tartalmas, rengeteg különböző korokból származó óraszerkezetet felvonultató kiállítás az órák fejlődésről, óra rajongók számára feledhetetlen élmény.
A 2. emeleten először az energiahordozók hasznosítását bemutató rész található, majd egy kis számítástechnikával és matematikával foglakozó tárlat, végül egy igen gazdag és nagy terjedelmű kiállítás látható, mely a hajózás történetét, fejlődését mutatja be számtalan hajómaketten keresztül. Na legalább valami ilyesmit vártam volna a Greenwichi National Maritime Museum-tól is :(. Ezen a szinten található egy klímával foglalkozó tárlat is, mely azonban csak a 3. emeltről érhető el.
A 3. emeleten található a gyereke számára talán legérdekesebb részek, a „launchpad” mely olyan mint a csodák palotája, mindenféle érdekes fizikai kísérletet, lehet kipróbálni, kedves és segítőkész segítők segítségével :), valamit a „fly zone” ahol a gyerekek repülő szimulátorba ülhetnek (ez külön fizetős). Ezen az emeleten kapott helyet a XVIII. századi tudományokat bemutató kiállítás, a jövővel foglalkozó tárlat, valamint egy szintén igen gazdag, színvonalas és nagy terjedelmű kiállítás, mely a repülés történetét mutatja be, olyan repülőgépek láthatóak itt testközelből, mint a Harrier helyből felszálló repülőgép, vagy mint a német Me-163, az első rakétahajtóműves repülőgép, de van itt V-1, Spitfire vagy Hawker Hurricane. Makettezőknek igazi paradicsom.
A kisebb 4. emeleten orvos tudományi és történeti kiállítás, míg az 5. emeleten gyógyszerészet történeti kiállítás látható.
Ez a múzeum is ingyen látogatható, persze a szokásos £ 2-5 adományt várják a becsületkasszába.
The Grove Cafe
London
Amennyiben délen az East Dulwich környékén van a szállásunk, és egy igazi, kiadós angol reggelire vágyunk, bátran merem ajánlani az East Dulwich-i vasútállomás közelében lévő „The Grove Cafe” nevű helyet. A helyiek is itt szoktak reggelizni, a kiszolgálás kedves, az árak londoni viszonylatban kedvezőek, és rengeteg fajta reggelit lehet kérni, de egyedi összeállítást is kérhetünk.
Mi a „King” reggelit kóstoltuk meg, mely még az egyébként is tartalmas angol reggelik között is igen-igen tartalmas volt. A méretes tál sült sausage-ot, sonkát, bacon-t, két tükörtojást, tócsnikat, babot, paradicsomot stb. tartalmazott, természetesen járt hozz vajas pirittós, narancslé, valamint tea vagy kávé. Nos miután ezt mind megettük mindjárt szebbnek láttuk a borongós londoni reggelt (nem véletlen, hogy az angolok ilyen tartalmas, meleg reggelit esznek, így nem lesznek öngyilkosok a melankóliára hajlamos időjárásuk közepette).
Ez a tartalmas reggeli úgy megalapozta a napunkat, hogy csak este jutott eszünkbe, hogy a reggelin kívül egész nap nem ettünk semmit, és még este sem voltunk igazán éhesek.
