Egyéb
Heinrich Hentzi-emlékmű
Budapest I. kerület
Habár a Hentzi-emlékmű ma már nem áll, mind hősünknek, mind az emlékműnek olyan érdekes a története, hogy a Várban kalandozók érdeklődésére talán így is számot tart.A császárpárti hadfi története a XVIII. századi Svájcban kezdődik, ahonnét családja - minekutána nagybátyja a konföderáció alkotmánya ellen tör, és kivégzik - Debrecenbe menekül; itt születik a kis Heinrich, aki magyarországi születése ellenére megveszekedett magyarellenes volt egész életében. Ezt a császár hű katonájaként bőven volt is alkalma kimutatni (bár karrierje elején még inkább Napóleon ellenében vitézkedett).
A forradalom idején az újvidéki Pétervárad erődkomplexumának parancsnoka volt, és bár e minőségében uralkodója parancsára le kellett ugyan tennie a hűségesküt a magyar alkotmányra, kereste a lehetőséget arra, hogy az erődöt a császáriak kezére juttassa, ami miatt Pestre kerül a magyarok börtönébe. Miután Windisch-Grätz a várossal együtt "felszabadítja", örömmel ajánlkozik a Budai Vár kapitányának, és - mivel a magyaroktól ezek után sok jóra nem számíthatott - a tavaszi hadjárat során körömszakadtáig védte is a Várhegyet (mondjuk nem túl lovagiasan, ugyanis fentről minden nap értelmetlen pusztításvágyból ágyúztatta Pestet). Meg is lett a jutalma: a betörő ostromlók keze által harcban halt meg a Szent György téren.
A történet azonban innen vesz érdekes fordulatot. A szabadságharc elbukása után Hentzi ugyanis háborús hőssé magasztosult, olyannyira, Hogy Ferenc József saját uralkodói zsebpénzéből emeltetett számára egy igen provokatív, 22 méteres (!) ércemlékművet a Várba (a mai Köztársasági Elnöki Palota elé nagyjából), ami ily módon az első emlékmű lett a területen. Innen a lakossági tiltakozások ellenére sem volt hajlandó eltávolítani, sőt, a honvédokat koszorúzni rendelték ki a monumentumhoz időről időre.
Végül Erzsébet királyné meggyilkolása után a városvezetők nagy ravaszul épp a Hentzi-emlékmű helyére kívántak a Sissynek mementót állítani, amit az özvegy király sem ellenezhetett. Az áruló oszlopa a Hűvösvölgybe került, majd szép lassan az enyészeté lett; ma két szoboralakot őriznek róla a Hadtörténeti Múzeumban, egy harmadikat pedig a Budapesti Történeti Múzeumban. Hiába, így múlik el a világ dicsősége...
A nógrádi ágyú
Nógrád
Marcus Aurelius-emlékmű
Diósjenő
A diósjenői tó partján álló kis kőemlékmű nem akármilyen történelmi személyiség mementója: a híres filozófus római császár, Marcus Aurelius vívott itt állítólag csatát a barbár kvádok és markomannok hordáival 173-ban. Ismert, hogy a sztóikus államférfi - személyes békés természetével és meggyőződésével ellentétben, de hivatalának kötelességeivel összhangban - szinte egész életét katonai táborokban töltötte, védelmezvén birodalmát a rátörő vad népektől.Hogy azt hogyan lehet kideríteni, hogy csaknem kétezer évvel ezelőtt a római császár pontosan hol ütközött meg ellenségeivel, azt nem tudom, de mindenesetre szép hagyomány, hogy épp itt Diósjenőn lenne ez a helyszín. Egyes magyarázatok szerint az lenne a bizonyíték, hogy a feljegyzések szerint az ütközet alatt csoda történt: a tikkasztó kánikulában a római seregeket frissítő zápor üdítette, míg a szemben állóknak nem jutott a csapadékból. Márpedig épp itt, a hegység lábánál fekvő tónál gyakori meteorológiai jelenség, hogy a felemelkedő légáramlatok hirtelen kieresztik csapadéktartalmukat. Akár így, akár nem, azért élénkebb fantáziájú látogatók nyugodtan lelki szemeik elé képzelhetik a vad barbárokat kaszaboló legionáriusokat…
Károlyi-kert
Budapest V. kerület
A Károlyi-kert a Belváros sajnálatosan kevés számú parkjainak egyike, talán mondhatjuk, hogy a legszebbike, de az is lehet, hogy egyúttal a legrégebbike :) Egyes feltételezések szerint Mátyás király vadaskertje itt terült el annak idején. Az mindenesetre bizonyos, hogy sosem volt beépítve, egészen máig park - igaz, jobbára magánpark, jó magas fallal körbe kerítve. Helytörténeti értékét emeli, hogy a fővárosi kertek közül a legjobban dokumentált, ismert. Fénykorát az a mintegy 300 év jelentette, amely alatt a Károlyi család birtokában volt, akik - nem mellesleg a korabeli Pest legfényesebb - palotájuk kertje gyanánt élvezték. A grófok a kor divatjának megfelelően szépen rendezett reneszánsz táblakertet rendeztek be ott, még egy kis veteményes is elterült benne. Az 1838-as "nagy" árvíz itt is sok kárt okozott, de hamar helyreállították, még üvegházat is emeltek mindenféle egzotikus növénnyel. A park és a kastély a körülötte épült bérházak értékén egyébként már akkoriban sokat nyomott: az ide néző második emeleti lakások lakbére a legmagasabb volt Pesten!
Amikor a rendezett franciás parkok helyett az "érintetlen" angolparkok váltak divatossá, akkor részben ennek megfelelően alakították át, ennek köszönhető körben a mai dús fás jellege.
A "vörös gróf", Károlyi Mihály a XX. század elején - egyéb birtokai példamutató szétosztogatásához hasonlóan - a kertet is fel akarta parcellázni, de hál' istennek neje, Andrássy Katinka grófné ebben megakadályozta. Ám nem örülhettek neki soká, a '20-as években elkobozták tőlük, és megkapta a mai közpark funkcióját, szerencsére gondosan rendben tartva. A '60-as évektől az egyik első városi játszótér is helyet kap benne. A botanika iránt érdeklődők számára is érdekes hely lehet a Károlyi-kert, hiszen többek között cédrust, hatalmas eperfát, valamint kínai gimkó fát is találunk itt.
Említésre méltó történelmi mementó a Károlyi-kert északkeleti kapu közelében álló Irányi Dániel mellszobor. A '48-as szabadságharcban és a későbbi politikai életben is szerepet vállaló egykori márciusi ifjúra valószínűleg azért emlékeznek itt, mert a Károlyi-palotában egykor székelő Haynau tábornok (aki Batthyányi Lajos halálos ítéletét is itt írta alá), aki Irányit is ki akarta végeztetni. A menekülő Dániel helyett azonban fivére, István adta fel magát, kis híja, hogy fel nem kötötték (a Baradlay-fivérek ismert cseréjét tőlük emelte át a Kőszívű ember fiaiba később Jókay).
Az üdítő, kellemes, gyerezsivajtól gyakorta hangos Károlyi-kertben szinte minden van, ami hosszabb-rövidebb megpihenésre alkalmassá teszi. Csak napközben van nyitva, estére zárják a kapukat.
Étel-ital
Mackó Cukrászda
Veszprém
Kívül nézve a Mackó Cukrászda teljesen érdektelen; az alaposan elfüggönyzött ablakokon át nem szűrődik ki a belső hangulat, és engem személy szerint valamiért arra a bolsevista vendéglátóegységre emlékeztet a homlokzata, ahol gyerekkoromban francia krémest és gesztenyepürét kaptam, ha jó voltam.Sokminden tehát nem ösztönöz arra, hogy a veszprémi belváros külső peremén fekvő cukrászdába benyissunk (hacsak az nem, hogy más cukrászda nem nagyon kínálkozik a környéken), de ha megtesszük, összességében bánjuk meg. A kínálat ugyanis remek, sokféle standard és különleges süteményt kínálnak, amelyek mind frissnek, hívogatónak néznek ki az üveg mögött. Pozitívum, hogy több mindent kétféle (kis és nagy) adagban is mérnek (bár nincs mindig mindegyikből kint, ami megint csak jó jel, hiszen mutatja, hogy frissiben készülnek az édességek). Persze nem mindegyik telitalálat: az általam választott gesztenyés kehely alul némi gyömölcsszirupot, fent némi gesztenyepüré-reszeléket leszámítva teljes egészében tömény tejszínhab (?) volt; ez nem csupán az 550 Ft-os árat tekintve volt némi csalódás.
A Mackó Cukrászda belső tere egyébként nem túl ingergazdag; semmiképpen sem egy előkelő polgári kávéház, dehát nem is óhajt annak látszódni. Ettől függetlenül a számos asztal és a környezet tiszta, szellős, kényelmes; talán a mennyezetről lelógó őszi dekorációt nem kellett volna erőltetni, nem illik ide. Láthatóan népszerű hely, családok, párok keresik fel nagy számban vasárnap délután.
A kiszolgálás pontos, gördülékeny, inkább tárgyilagos mint nyájas - érzékelhető, hogy a fiatal nőkből álló személyzet (vajon miért mindig fiatal nők a kiszolgálók a cukrászdákban?) energiái eléggé feszítettek. Apróság, másutt még nem láttam, de tetszett, hogy a gyógyszertárakhoz hasonlóan egy kancsó (ingyen) víz van kitéve a pulthoz, jó nagyot ihat belőle az ember a sok édesség után (láthatólag fogynak is rendesen a poharak, de odafigyelnek rá, hogy mindig pótolják). Felszolgálás egyébként nincs, a pultnál kell rendelni és fizetni, végül pedig a tálcát a használt edényekkel egy menzákon használatos állványra kell feltenni.
Két negatívum: az egyik a mosdókapacitás hiánya (még a férfivécé előtt is sorba kellett állni), a másik pedig a budapesti árszínvonal, ami ott és akkor talán kissé borsos.
Emil cukrászda
Pilisvörösvár
A festői Pilisben utazgatva a kevéssé festői Pilisvörösváron olyan cukrászdával találkozhatunk, ami bizony Budapest egyébként felvirágzófélben lévő édesipari szolgáltatói között is párját ritkítaná (illetve ritkítja is, miután megnyitották a Bécsi úton budapesti üzletüket). A Fő utca (vagyis az "út") keleti vége felé, egészen pontosan a 132. szám alatt, jól látható helyen, nagy vendégparkolóval szinte kínálja magát a nagy épület egy kis megállóra.Az Emil nevét a családi vállalkozást beindító cukrászmesterről nyerte, aki ma is él, bár úgy tudom, már nem ő tartja kezében az üzletet. Én úgy hallottam egy korábban ott diákként segédkező ismerősömtől, hogy sváb az öreg, de az egyik díszoklevél a falon gyanúsan szlávos vezetéknevet sejtet - mindenesetre ebből a szakmai hozzáértésre vonatkozóan nem következtethetünk semmire. Jöjjön inkább a kóstoló!
Odabent a némileg giccsbe hajló belső (amit megbocsátunk, tekintve Werischwar sváb gyökereit) nagy, szellős vendégtere nyílik elénk, ahol szemmel láthatóan helyiek is falatoznak, ami jó előjel; ezt azonban nem sokáig vizsgálgatjuk, hiszen rögtön a süteményespult vonja magára a tekintetünket. Méltán: az üvegfalon át a "szokványos" süteményektől a szinte már szobrászati remek számba menő tortákig olyan sokrétű a kínálat, hogy még végignézni is külön kihívás, nem is beszélve a választásról. Vajon olyan helyi (?) különlegességeket kóstoljunk meg, mint a német csokoládétorta, vagy mérjük össze az Emil dobostortáját másokéval? Nyugodtan megtehetjük, nem fogunk csalódni - talán egyedül a Szamos-féle dobos tudja maga mögé utasítani, de egyébként kifogástalan (ez is).
Egy ilyen volumenű intézménytől szokatlan, hogy a pultnál kell rendelni és fizetni, de ez voltaképpen semmi nehézséget nem okoz (én speciel jobban is szeretem, mint a körülményesebb felszolgálósdit). Az árak átlagosak, a kiszolgálás figyelmes, korrekt. Egyetlen komolyabb negatívum: ottjártunkkor a női mosdó "illatviszonyai" jócskán a tolerálható alatt voltak.
Dalmát kávézó
Szentendre
Egy apró helyről van szó, csak 3-4 asztal található benne, ez azonban kellemes, intim hangulatot teremt. Nem klasszikus kávézóról van tehát szó, inkább valóban teaházas jellege van, erre utalnak a meleg fényei, hatalmas ülőzsámolyai (vagy hogy is hívják azokat az óriási párnákat, amik ugyan jól néznek ki, de az ember sosem találja rajtuk a kényelmes ülést); persze székek is vannak.
Kedves, középkorú pincérnő fogad, aki egymaga alkotja az egész személyzetet. Nem csak "odalent" foglalhatunk helyet, hanem van egy apró terasz is (késő ősszel érthető okokból nem üzemelt), és bent néhány lépcsőn feljuthatunk egy "hátsó szobába", ami dohányzóként funkcionál ablak nélkül.
A kínálat jó, főleg teából tartanak sokat és jó minőségűeket: én az araboknál megismert gunpowder teát ittam, amit nem túl sok helyen láttam még Magyarországon. Teamécsessel tartják melegen a folyadékot, a mézet ügyes megoldással olyan kiöntőből kínálják, amiből nem folyik mellé (pedig ez nekem állandó problémám az ilyen helyeken). Az mondjuk nem tetszett, hogy terjedő divat szerint normális csésze helyett füles üvegpohárból kell inni, dehát ez ízlés dolga.
A teákon kívül a hely különlegességét egyéb "szolgáltatásai" adják: a sarokba állított "internetet" (egy régebbi PC) a mai korban ugyan nem egészen tartom értelmesnek, de a polcon remek könyvek vannak (én egy szentendrei helytörténeti kiadványt és egy középiskolai irodalmi szöveggyűjteményt lapoztam fel); folyóiratokat is tartanak (pl. Filmvilágot!), a fenti szobában pedig társasjátékokat, amit épp egy tinédzserekből álló csoport használt ki nagyon kulturáltan.
Az összeszokott törzsközönség - amit én mindig értékelek - egyébként is jellemző a helyre: eltávoztunkban elkaptunk néhány foszlányt a pincérnő és két vendég politikai tárgyú eszmecseréjéből a söntésnél - nem tipikus kocsmafilozófia volt (bár a hölgy megeresztett kevéssé szalonképes jelzőket). Hiába, ez mégiscsak Szentendre.
Az árak normálisak: 4 dl tea 490 Ft (2011). Ha valaki fel tudja kutatni a Dalmát Kávézót, melegen ajánlom figyelmébe.
Dobos cukrászda
Eger
Egy patinás hangulatot árasztó barokk városkában mi sem természetesebb, minthogy egy patinás hangulatú, régi, tekintélyes kávéházban frissüljünk fel. Erre nem is kínálkozhatnék elvileg jobb hely, mint a Széchenyi utca közepén álló Dobos cukrászda és kávéház, amelynek belső díszterme remek századelős, polgári hangulatot áraszt (bár annyira óvják, hogy napközben nem lehet ide beülni).Sajnos a pozitívumok ezzel a helyiséggel csaknem véget is érnek. Először is: újságokat nem tartanak; másodszor andalító-émelyítő '60-as évekbeli slágereket játszanak (Csinibaba, Nem csak a húszéveseké a világ; a zene nyilván a feltételezett célközönség feltételezett ízléséhez igazodik). Ezen még túltesszük ugyan magunkat, de amikor az "angol teához" silány filteres teát hoznak (kiskanalat viszont NEM hoznak), az már bizony ok az elégedetlenségre. A "hab a tortán" (hogy stílszerű legyek) az, hogy egy Dobos nevű cukrászdában szinte ehetetlen, szikkadt Dobos tortát kínálnak fel (pedig az óvatos vendég előtte külön rákérdez, hogy frissen, helyben készítik-e).
Öröm az ürömben, hogy az árak nem túl magasak, és a felszolgálólányok minden ügyetlenkedésük ellenére készségesek, kedvesek. Mindez azonban egy ilyen intézményben kevés: ha lenne (van?) Egerben másik polgári kávézó, gondolkodás nélkül inkább azt ajánlanánk. Így viszont egyszerűen csak a Dobos cukrászdát nem ajánljuk.
Kultúra
Boszorkánymúzeum
Budapest VI. kerület
Ez a tárlat szeretné eloszlatni azokat a tévhiteket, sztereotípiákat, amelyek az emberek fejében érlelődnek évszázadok, évezredek óta. Hiszen, ha tisztességesen belenézünk a gyermekkorunkba, mindannyian emlékszünk azokra a mesékre, amelyekben megjelent a vasorrú bába, vagy a gonosz boszorkány, és így tovább. Ezek mindenkiben kedves, vagy kevésbé kedves emlékeket elevenítenek fel, de semmiképpen nem a valós hátterét ezek keletkezésének.
Olasz Kultúrintézet
Budapest VIII. kerület
Az Olasz Kultúrintézet egyszintes, korai klasszicizáló palotája ugyan decens épület, ám ezzel a Palotanegyedben nem szúr különösebben szemet. Rendelkezik azonban egy nem akármilyen történeti jelentőséggel: Magyarország első kőparlamentje volt!Történelmünk során az országgyűlések sok helyen üléseztek (Budán, Rákos mezején, Pozsonyban), de csak 1843-ban merült fel az ötlet, hogy kellene erre a célra egy állandó épületet emelni - az ötletet akkoriban Széchenyi is buzgón pártolta. Hamar tervpályázatot is írtak ki (nyerte Feszl Frigyes a mai Erzsébet térre álmodott elgondolással), ám a forradalom jó időre iktatta a tervet.
Az országgyűlés aztán 1861-ben vette újra elő a sajtó és a közvélemény élénk érdeklődésétől kísérve, Ferenc József pedig végül 1865-ben adta áldását a projektre. Az új pályázatot Ybl Miklós nyerte.
A kiszemelt terület a Nemzeti Múzeum tőszomszédságában álló laktanya helye volt. A mai közprojektekkel összevetve különösen érdekes, hogy a kivitelezés 1865-ben mindössze három hónap (!) alatt megvalósult (igaz, munkások irdatlan serege dolgozott az építkezésen), még az építési engedélyeket is csak utólag tudták a sietség miatt beszerezni. A konstrukció érdekessége, hogy a bútorzat elkészítésére Ybl alkalmatlannak ítélte a magyar asztalosokat, akik - mivel a munkával bécsiek lettek megbízva - dühükben betörték a mester Üllői úti házának ablakait :)
A ház az akkor divatos klasszicista stílusban épült. Három bejárata közül a két szélső vezet a közönség számára létesített karzatokra, a középsőn lehet az előcsarnokon át az ülésterembe jutni. A szóban forgó terem irdatlan méretű (az ember nem is sejtene ilyet a viszonylag kis homlokzat mögött). Eredetileg hosszanti, párhuzamos ülések szolgáltak a 462 képviselő számára (csak az alsóházról van szó, a felsőház a Nemzeti Múzeum nagytermében ülésezett), később ezt patkókra cserélték (ma színházteremnek van berendezve). Elöl, a "színpadon" volt az elnök és az írnokok helye, hátul, fent a "kóruson" pedig az uralkodó páholya. Érdekesség, hogy az építés idején a ház még szomszédok nélkül, magában állt, így oldalra ablakokat terveztek, amelyeket a beépítés után megszüntetve tetőablakot kellett vágni.
1902-ig, a Steindl-féle "nagy" Parlament átadásáig funkcionált, aztán kiállítóhely majd a Székesfehérvári Statisztikai Hivatal épülete lett, 1942-ben pedig ingyen Olaszországnak ajándékozták - így került oda a taljánok kultúrintézete, ahol most nyelvtanítás, filmvetítések, előadások és hasonlók folynak, így ezek kapcsán meg lehet nézni a házat belülről.
Az olasz tulajdonlásnak köszönhetően a szocialista típusú destruktív átalakítások megkímélték, de ettől függetlenül ma nincs igazán jó állapotban, kissé egy harminc éve felújított kultúrházra emlékeztet (leszámítva talán a szép könyvtárat). A bejárat előtt egy, a II. világháború idején Wallenberghez és Rotához hasonlóan zsidókat menekítő olasz diplomata fejszobra látható.
Jókai Emlékház
Balatonfüred
A Jókai Emlékház épületére jól emlékszem a Füreden töltött gyerekkori nyarak idejéből is, de csak a legutóbbi időkben fedeztem fel, hogy kiállítás van itt berendezve - méghozzá nem is akármilyen! Az írófejedelem egykori nyaralóját korhű módon alakították újra, felidézve személyes tárgyaival egyrészt Jókai életkörülményeit, másrészt kortárs holmikkal kiegészítve a reformkor szellemiségéről, Füred mindennapjairól is remek áttekintést kapunk.Az 1870-ben, egészségügyi okok miatt felépített nyaraló különböző helyiségei - szalon, ebédlő, háló, konyha stb. - gazdagon be vannak rendezve korabeli tárgyakkal, amiből az akkori szellemi elit mindennapjai kirajzolódnak. Ismereteinket jelentős részben gyarapítják az alapos ismertetők a korról illetve a családról; sok részlet Jókai-regényszemelvények tükrében válik elevenné. Láthatjuk a teáskészleteket, amiből az író ivott, a tarokk-kártyáját és játékkönyvét, eredeti leveleit. Bepillantást nyerünk a konyhába, ahol Széppataki Róza befőtteket főzött, a leírásokból megtudjuk étkezési szokásaikat. Korabeli metszetek mutatják Balatonfüred egykori látványát (gyakorlatilag a Kerektemplomon kívül szinte alig volt épület). Végigkísérjük Jókaiék egy napját, amit az író kora reggel kertészkedéssel kezdett, és a füredi társasági éjszakában fejezett be vendégeivel. Eközben olyan érdekességeket is megszemlélhetünk, mint az író saját faragványai (meglepően ügyesek), természettudományos vizsgálódásai.
Mindezért a 700 Ft-os jegyár méltányosnak tűnik - különösen azt tekintetbe véve, hogy Balatonfüreden rossz idő esetén elég nehéz más intellektuális elfoglaltságot találni - a Jókai Emlékházhoz fogható érdekességűt pedig aztán bizonyosan nem.
Szentháromság templom
Velemér
A mai Magyarország területén kevés gótikus építmény maradt fenn puszta romoknál mutatósabb állapotban. Ehhez képest a veleméri Szentháromság templom épségével és gyönyörű freskóival igazi kuriózum.A XIII. században emelt hangulatos kis templom késő-román és kora-gótikus stílusjegyeket mutat fel. Építészeti értékénél lényegesen nagyobb a festészeti értéke: 1377 körül pingálta ki olasz stílusban az osztrák Aquila János mester (aki a szentélyben egyébként saját magát is megjelenítette). A templom freskóit a protenstánssá vált falusiak szokás szerint lemeszelik. A XVIII. században adják vissza a katolikusoknak, de mivel ők elég kevesen vannak, az épület leromlik, teteje is beomlik; a XIX. században fedezte fel a faliképeket újra Rómer Flóris szerzetes (akinek akkor feljegyzéséből több, ma már eltűnt részletet is ismerhetünk). Mára szépen restaurálták a megmenthető részeket.
A faliképek önmagukban is szemet gyönyörködtetőek, de igazi értelmüket a helyben kölcsönvehető kis füzetkét elolvasva tárhatjuk fel. Az írás végigvezet a freskókon, elmagyarázva ikonográfiai programjukat, szimbólumrendszerüket, és felhívja a szemlélő figyelmét több, egyébként nehezen értelmezhető részletre, összefüggésre. Páratlan (véleményem szerint az egész Őrségben legnagyobb) kulturális élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az eldugott (de a környéken már messziről kitáblázott, jól fellelhető) kis templomot naponta 9 és 17 óra között találjuk nyitva, az itt székelő nénitől vásárolhatunk jegyet (300 Ft), és kaphatunk szóban vagy írásban felvilágosítást (ha a nénit nem leljük helyben, akkor a kiírt címen keressük a kulcsot). A protestáns településen szentmisét csak évente kétszer (augusztus 20-án és Szentháromság vasárnapján) tartanak.
Látnivalók
Rác templom
Eger
A Szent Miklósnak szentelt ortodox templomot a török megszállás idején Magyarországra érkező szerbek (rácok) építették maguknak a XVII. században. Ez a jelenség egyébként nem ritkaság: Szentendrére éppúgy ezekben az időkben hajóztak fel a Dunán déli szomszédaink, ahogy a budapesti Belvárosban mai napig álló szerb templom is hasonló körülmények között épült. Egerben először egy katolikus templomot kaptak meg ezen a helyen, majd miután az leromlott, II. Józseftől engedélyt kaptak egy új istenháza építésére.Az idő múlásával aztán a szerbek olyannyira megfogyatkoztak Egerben, hogy mára a templom teljesen elveszítette híveit; csupán évente egyszer, pünkösdkor zarándokolnak ide Szentendréről a görögkeletiek istentiszteletet tartani. Máskülönben múzeumként funkcionál.
A templom az akkor közkedvelt barokk copf stílusban épült, így nagyszerűen illeszkedik az azonos stílusú városba. Igazi különlegessége belülről mutatkozik meg az ortodox liturgiában szokásos hatalmas ikonosztáz és a nálunk egzotikusnak számító térbeli berendezés formájában. Habár belépve valódi istentiszteleti hangulatot látunk, kissé körülnézve látszik, hogy nem használják erre a célra: a látható por és az esetlegesen elhelyezett különféle tárgyak mellett erre az ikonosztáz tárva-nyitva álló középső kapuja utal - erre működő keleti templomban sosem kerülhetne sor.
A templomba a belépődíj 400 Ft (2011-ben). Elvileg van nyitva tartási idő, de rugalmasságot tanúsít a gondnoknő: ha belépünk az utcáról a templomkertbe, akkor egy leleményes megoldás révén a nyíló kapu csengő jelzést ad le a gondnokházba, amire a buzgó asszonyság rögtön előjön, nyitva tartás ide vagy oda. Egyébként nem csak a Vitkovics Mihály utcai főkapunk juthatunk be a kertbe, hanem hátulról, a Kepes György Vizuális Központ udvarából is felsétálhatunk egy fedett, ámbár eléggé elhanyagolt régi lépcsőn - ilyenkor nem cseng a látogatóriasztó.
Ha már itt vagyunk, megnézhetjük a kerben álló régi szerb sírköveket, egynémelyiken még görög felirattal.
Rákóczi fája
Romhány
A romhányi Rákóczi-fa az ország szinte megszámlálhatatlanul számos ugyanilyen nevű régi fáinak egyike. Habár feltételezhető, hogy a legtöbb Rákóczi-fa alatt valójában nem fordult meg a fejedelem - ha mindenütt megtette volna, valószínűleg egész életében fák alatt üldögélt volna -, a romhányi esetében ez mégis valószínű. Részben a - műfaj többi tagjától eltérően nem tölgy, hanem törökmogyoró - fa kora indokolja ezt, másrészt a közelben lezajlott romhányi csata, amelyet maga Rákóczi kommandírozott; erre pedig legmegfelelőbb helynek tűnt ez a magaslat, ahonnan a csatamezőt nagyszerűen beláthatta (ámbár szóba jöhetnek még a kétbodonyi dombtetők is).Akkoriban ezen a helyen még templom állt, amire ma már csak kisebb bucka emlékeztet a dombon: egy mélyedésben fedezhetünk fel egyedül köveket, épületmaradványokat. Viszont a méltóságteljes, nagy fa uralja a helyszínt, amely - bár az utókor védőkorláttal és kapuval látta el - kissé szomorú, elhagyott hangulatot áraszt. Kis lelkesedéssel azonban felidézhetjük a neves előzményeket.
A Rákóczi-fát a Bereczki Máté utcában, az utolsó házak után, kifelé hajtva bal kéz felől találhatjuk meg. Kiírást nem találtunk, egy helybélitől tudakoltuk meg, merre van.
Tereskei templom
Tereske
A (jelenlegi) Magyarországon található korai egyházi építészeti emlékek úgy általában sem túlságosan ismertek, de a tereskei istenháza még közöttük is ismeretlennek számít. Pedig az eredetileg a XI-XII. században emelt épület - amely akkor a bencés apátsághoz tartozó román templom volt - nem akármilyen értékkel büszkélkedhet: északi falán Szent László legendáját megörökítő tizenkét méteres freskót láthatunk, amely ha nem is olyan rendkívüli, mint a veleméri falfestmények (és sajnos nem is olyan jól látható), nagyon szép. Külön érdekessége, hogy a török időktől fogva befalazva állt (emlékezzünk: az iszlám nem tűri a figurális ábrázolást), csak a hatvanas években bontatta elő a helyi művészetértő plébános.Az egyébként is szép állapotban lévő templomban más értékeket is érdemes megtekinteni, mint például a szentély északi falában lévő reneszánsz oltáriszentség-fülkét és a sekrestyében egy szokatlanul nagy méretű rézkarcot (bár ez inkább technikailag és nem esztétikailag érdekes). A kórus alatt lelépcsőzhetünk az altemplomba, ahonnan régen alagutak indultak keresztül-kasul a település alá. A régi emlékek mellett figyelemre méltó a déli falon függő modern keresztút, ami nekem különösen is tetszett.
Sajnos a templom turisták számára nem nyitott, így vagy szentmise környékén tudunk bepillantani, vagy esetleg felkutathatjuk a gondnoknőt, aki kinyithatja nekünk.
Romhányi Rákóczi-emlékmű
Romhány
Észak felől Romhányba érkezve, közvetlenül a faluszélen áll a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős, 1710. január 22-én esett csatájának emlékhelye. Mint a rebellió minden ütközete, ez sem zárult győzelemmel, de - az élelmes magyar megfogalmazás szerint - a kurucok sehol sem álltak oly közel hozzá, mint ez alkalommal.
Az emlékművön említés van a magyarok oldalán harcoló lengyel és svéd segédcsapatokról (lengyel nyelvű tábla és piros-fehér szalagos koszorú is látható). E nemzetközi erők úgyszólván eredeti szándékuk ellenére kapcsolódtak be a csatába: az oroszok elleni vesztes poltavai csatából csak úgy nyertek bebocsátást Rákóczihoz, ha felajánlják neki fegyvereiket. Ez különösen a Habsburgokkal konfliktusba bocsátkozni egyáltalán nem kívánó svédeknek nem volt igazán ínyére, ennek ellenére derekasan kivették szerepüket a harcból.
Az ütközet tulajdonképpen véletlenül zajlott le: mivel a szemben állók nem végeztek alapos felderítést, nem is készültek a harcra - ennek köszönhető, hogy bár a labancok Nógrádban lényegesen nagyobb sereget állomásoztattak, akkor és ott Sickingen altábornagy csapata csak 1200 katonát vonultatott fel, szemben a kurucok 12.000-es hadával, amelyet maga a fejedelem kommandírozott. Az összecsapás helyszínét pontosan elég nehéz meghatározni; a korabeli beszámolók alapján a Mátra előhegyeinél lévő dombok között folydogáló Lókos-patak mocsaras vidékén zajolhatott le, ahol az egymásról mit sem sejtő ellenfelek egymásba botlottak.
Történt ugyanis, hogy Rákóczi éppen átkelt a patakon, és biztonságos táborhelyet keresett, amikor jelentették a portyázók az ellenséges lovascsapat vonulását. A létszámfölényben lévő magyarok átkaroló hadmozdulatba kezdtek a mocsárnak háttal felvonuló osztrákok felé (különösen a lengyelek harci kedve mutatkozott meg), ám amikor az ellenség kezdte megadni magát, a lengyelek túl korán kezdtek a császári málhák fosztogatásába. Így a már-már a mocsárba szoruló németeknek módja nyílt rendezni soraikat, a megbomlott magyar hadrendbe nyomakodtak, és megfutamították őket - különösen a hazai lovasság szenvedett súlyos veszteségeket.
Időközben odaért Károlyi Sándor altábornagy is jelentős haderejével, azonban először nem avatkozott a csatába, később pedig, amikor a fejedelem a visszavonuló Sickingen után küldte, csak ímmel-ámmal teljesítette a parancsot.
A mindössze félórás ütközet tehát az erők egyenlőtlensége dacára döntetlennel zárult, ami azonban az osztrákok számára bizonyult pozitívumnak. Jelentősége az 1708-as trencséni vereség után amúgy sem lett volna egy esetleges győzelemnek sem, azonban a történtek jól tükrözik a szembenálló felek közti színvonalbeli különbségeket.
Sport
Gyémánt Fürdő
Tatabánya
A tatabányai Gyémánt Fürdőről eddig keveset lehetett hallani. Egyfelől Tatabánya nem az a klasszikus fürdőváros, másfelől a fürdő 2009. május végén nyílt meg. Egy régi, lepukkant strand helyén épült fel, nagyon kellemes környezetben. Hogy honnan kapta a gyémánt nevet, azt még nem sikerült kideríteni. (Tatabányán nem gyémántot bányásztak :-)
Megközelítés: Tatabánya nem túl frekventált részén van, egy régi bányászlakótelep mögött, szinte eldugva. Viszont maga a fürdő egy nagyon szép, fák övezte völgyben fekszik. Pest felől érkezve viszont praktikus az odajutás, mert az 1-es útról pár perc alatt oda lehet gurulni (ki van táblázva), mivel a Pesthez közelebbi oldalán van a városnak. Talán még az autópályára sem érdemes felmenni, mert nincs a közelében kihajtó, vissza felé kell jönni.
A fürdő nem gyógyvízre épül, még hőforrás sincs, csak a "csapvizet" melegítik kellemes hőfokra. A fürdő két (inkább három) részből áll: a fürdő rész, a strand és a szabadtéri uszoda. A fürdő túlnyomórészt beltéri egység, élményrészekkel, jacuzzi, szauna (külön fizetős), gyerekjátszó stb. A strand tisztán szabadtéri rész, csúszdákkal (van gumikarikás is, ami ritka!), hullámmedence, élménymedence, klassz gyerekpancsolók.
Az egész fürdő nagyon család és gyermekcentrikus. A fürdőben lévő gyerekjátszó profi (Kolping szintű). A strandon is minőségi a játszótér, és a homokozó szélén hatalmas szőnyegszerűség leterítve. A gyerekmedencékben is ötletes játékok vannak.
Árak: a minőséget és szolgáltatást tekintve a legolcsóbbak között van (2100 Ft egy teljes árú komplett belépő, és 5000 egy családi). És ami fontos: az ételárak is nagyon korrektek. Budapesttől sincs messze, benzinnel együtt is olcsóbb a pesti strandoknál.
Gödrös strand
Tihany
A Gödrös közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik, de kevesen kapcsolják a félszigethez. Ha Füred felől bekanyarodunk Tihany Balaton-parti útjára, akkor viszonylag az út elején találjuk ezt a szabadstrandot az út és a tó közé beékelődve. A parkolásért fizetni kell, ha pedig az út mellett rakjuk le a kocsit, akkor a rendőrökkel gyűlhet meg a bajunk, akik errefelé elég sűrűn feltűnnek, így nem érdemes próbálkozni.
Nem egy csodaszép hely, 3-4 méteres betonsáv némi kiégett fűvel, mégis van hangulata. Az öböl jellege miatt meg kifejezetten kellemes. A parkolóban van sör, lángos, palacsinta, szóval minden, ami a boldogsághoz kell.
Flamingó Hotel kikötője
Balatonfüred
Mint számos hotelnek a Balaton partján, így a négycsillagos balatonfüredi Flamingó Hotelnek is saját jacht kikötője van. Vendég hajók igen-igen borsos áron használhatják a kikötőt. Szerencsére nekünk bázis kikötőként szolgált. Ami viszont előnye, hogy a balatoni kikötők viszonylatában nagyon szép, tiszta és igényes a vizesblokkja.
Zempléni Kalandpark
Sátoraljaújhely
A Zempléni Kalandpark 2009-ben készült el. Sátoraljaújhely Város uniós támogatásból hozta létre ezt a nagyon klassz létesítményt a város feletti Magas-hegyen. A hegy aljából libegő visz fel, és félúton találhatók a létesítmények (kocsival is fel lehet jönni a városból egy eldugott, szűk szerpentinen). Van itt minden, mi szem szájnak ingere: műanyag sípálya, hófánk, bob, kalandtúra park.
A bobpálya 2,2 km hosszú, jó kis sebességgel. Lemegy egészen a parkolóig, akár onnan is feljöhetünk a bobbal. Egy csúszás 500-800 Ft között van (párban vagy anélkül).
A sípálya ma Magyarország legjobb műanyag pályája. A Neveplast pálya ugyanis az egyik leginkább a hóra hasonlító műanyag - a leírások szerint. Aztán a pályán elindulva némi meglepetés éri az embert. Leginkább a teljesen jeges pályán való síeléshez tudnám hasonlítani az érzést. Hozzá kell szokni a dologhoz. A hiányos technikai tudást nagyon kihozza ez a pálya. 9300 m2, ami kb. 300 m hosszúságot jelent. Tányéros felvonó tartozik hozzá. Az árak relatív jók, egy délelőtti sízés 1300 Ft.
A kalandpark sikeres működéséhez csak drukkolni tudunk, nagyon reméljük, hogy az induláskori minőségi színvonal nem romlik.
Szállás
Kastélyhotel Sasvár
Parádsasvár
A parádsasvári Kastélyhotel Sasvár (Károlyi kastély) Magyarország egyik legszebb helyén fekvő ötcsillagos kastélyhotel.
Eredetileg Károlyi György feleségének Zichy Karolinának Ybl Miklóssal terveztette neoreneszánsz stílusban. 1881 és 1882 között épült, azonban Zichy Karolina Kossuthtal emigrációban tartózkodott, és így csak 1893 és 1903 között élt a kastélyban. Ő adta a kastélynak a Sasvár nevet. Később Károlyi György unokája Károlyi Mihály lett a kastély ura, de ő jobban szerette a városi életet, így leginkább felesége Andrássy Katinka használta. Károlyi az épület egy részét bérbe adta, akik szállóként üzemeltették. 1921-től állami tulajdonban volt a kastély, majd a II. világháború után 1946 és 1947 között ismét a Károlyi család birtokában volt. Majd államosították. 1952-ben felújították, majd 1956-tól közel 30 évig SZOT gyermeküdülőként és iskolaként üzemelt. 1985-ben bezárták, majd 1996-ban magántulajdonba került, és az új tulajdonosok felújították és 1997-ben szállodaként nyitották meg a pihenni vágyók előtt.
A csodálatos környéken fekvő, pazar kilátással rendelkező szálló valóban minden igényt kielégít, amit egy ötcsillagos szállótól elvárunk, stílusos, előkelő szobák, élményfürdő, pezsgőfürdő, szauna, gőzfürdő, infraszauna, fény-, hang-, és aromaterápia, fodrászat, kozmetika, szolárium, gyógy- és sportmasszázs, sókabin, Kneppi, a kertben úszómedence stb. szóval minden, ami csak egy wellness pihenéshez szükséges lehet. Ezenkívül sportolási és szórakozási lehetőségek is, fallabda pálya, kondi terem, biliárd, bowling, söröző, a parkban teniszpálya, strandröplabda pálya, street-ball pálya és a gyerekeknek játszótér.
Természetesen ennek a nagy kényeztetésnek megvan az ára is, a legolcsóbb szoba is egy főre egy éjszakára 35 000 Ft-nál kezdődik, és ebben csak a reggeli van, amely viszont valóban lukulluszi, svédasztalos terülj-terülj asztalkám, hatalmas meleg és hideg ételválasztékkal, minden igényt kielégít. Volt szerencsém megkóstolni a szálló mesterszakácsának valódi kulináris gyönyöröket nyújtó vacsoráját is, a fogások ízvilága valóban pazar volt, viszont sajnos az adagok mennyisége, már majdhogynem botrányosan kevés volt. A leves, a főétel és a desszert elfogyasztása után is csaknem kopogott a szemem az éhségtől, pedig nem vagyok egy kimondottan nagyétkűnek mondható.
Magánemberként nem valószínű, hogy gyakori vendége leszek a kastélyhotelnek, viszont igényes konferenciákra kiválóan alkalmas.
Nyírfa Apartman
Nemesvámos
Nagy családi házuk tetőterét alakították át akár nyolc főt is befogadó vendéghellyé (nyáron biztos jó meleg lehet odafent, mi késő tavasszal azonban ebből semmit nem éreztünk). Megfelelő a vizesblokk is, a konyhában pedig minden rendelkezésre áll a saját főzéshez is.
Erre azonban aligha lesz szükség, ugyanis a Nyírfa Apartman legjobb szolgáltatása épp az egyébként méltányos árú étkeztetés (reggelit 800 Ft-ért, meleg ebédet, vacsorát pedig 1200 Ft-ért kínálnak), ami rendkívül bőséges és ízletes. Két főre például egy irdatlan levesestálban szervírozták a remek bablevest, utána pedig remek palacsintát illetve egy alkalommal pedig olyan finom, foszlós tésztákú kakaós csigát kaptunk, amilyet talán még addig nem is ettem. A betevőt a házigazdák helyben készítik, a sütemények kivételével a családfő kezét dicsérik.
A három napraforgós vendégház családbarát jellegű, sok gyermekjáték van a nagy kertben, nincsenek állatok, amelyek zavarnák a kicsiket.
A Nyírfa Apartmant tudom ajánlani mindenkinek, aki egy-két napot nyugodt, csendes körülmények között akar tölteni úgy, hogy ugyanakkor több érdekes kirándulóhely is a közelben legyen. Az ár 2011 tavaszán egy éjszaka egy főre 2500 Ft, az étkezést nem számolva. Ügyeljünk tájékozódáskor, Nemesvámos sajátos topográfiája miatt erősen ajánlott GPS-navigáció használata.
Hercegkúti turistaszálló
Hercegkút
Ez tulajdonképpen a falu legeslegvégén lévő futballpálya öltözőjéül szolgáló házikó padlástere. Szerintem remek ötlet volt a létrehozása, hiszen itt eleve minden lényeges infrastruktúra megvolt, csak néhány ágyat kellett betenni.
A turistaháznak persze hátrányai is vannak. Az egyik, hogy jó messze van a falu központjától (és a buszmegállótól), így aki gyalog jön, az talpalhat egy darab ideig. Rendes parkolója sincs, így esőben jó kis sárban hagyhatjuk az autó(i)nkat, ráadásul közvilágítás sem nagyon van odakint. Amellett meglehetősen puritán módon is van berendezve. Előnye viszont, hogy rendkívül csendes, félreeső, szép a környék, egészen közel vannak az erdők, na és persze olcsó: 1500 Ft egy ágy (ágyneművel; +100 Ft a fűtés).
A földszinten az öltözőket kiszolgáló zuhanyzókban lehet fürdeni, egy-egy férfi és női WC-t találunk, és van itt egy konyha is. Az emeletre falépcső vezet, ahol három (egy kisebb, öt ágyas, és két nagyobb, vagy 8-10 ágyas) hálótermet alakítottak ki a tetőtérben (nyáron jó meleg lehet), illetve van egy közös WC is.
Osztálykirándulásokra, nagyobb baráti túrákra szerintem kielégítő szálláshely. Érdeklődni, lefoglalni az önkormányzatnál lehet.
Thetis hotel
Balatonfüred
Persze egyáltalán nem csak negatívumai vannak a Thetis Hotelnek. Habár nem a vízparti sávban fekszik, a főút melletti, de csendes helyszín azért még jócskán központinak mondható. Van WiFi, elég jó a reggeli és főleg a vacsora. Na és persze legfőbb erénye az ára: főszezonban 11.500 Ft-ért kapunk itt egy kétfős szobát reggelivel. Aki elviseli az apróbb kényelmetlenséget, annak ez nyomós érv.
Szórakozás
Pilisborosjenői várjátékok
Pilisborosjenő
A Pilisborosjenő határában az Egri csillagok film forgatásához felépített „Egri várban" évente várjátékokat szervez Pilisborosjenő önkormányzata. A filmes díszlet várban tartott várjáték nem túl régi hagyományokkal büszkélkedhet, 2010-ben volt a III. várjáték. A híres várjátékokhoz képest a Pilisborosjenői szerényebb, és van még hova fejlődni, de azért érdemes kilátogatni, a szervezők igyekeznek kitenni magukért, jó kezdeményezésnek tartom, és a hagyományteremtés mindenképpen dicséretet érdemel. Egész napos rendezvények várják a kicsiket és a nagyokat, különböző neves (pl.: 2010-ben Kaláka) és nem annyira neves fellépőkkel, középkori lovagi torna és fegyver bemutatóval, valamint az ilyen alkalmakkor elmaradhatatlan kirakodóvásárral, lacikonyhákkal, kürtöskaláccsal és a kicsinyeknek népi játékokkal, stb.
Kaláka fesztivál
Diósgyőr
1980 júliusa óta minden évben, július második hétvégéjén kerül megrendezésre a diósgyőri várban, valamint kinőve a várat számos más hozzá kapcsolódó miskolci helyszínen a Kaláka fesztivál. A többnapos fesztiválon természetesen a névadó Kaláka együttesen kívül számos más magyar nép- és világzenei együttes lép fel, mint például a Szélkiáltó, a Sebő együttes, Palya Bea stb. de gyakoriak a külföldi együttesek is. A délelőtti órákban és a koncertek közötti szünetekben egyéb programok (népi kézműveskedés, táncház, bábszínház, stb.) kiállítások, kirakodóvásár stb. várja a kikapcsolódni és szórakozni vágyó kicsiket és a nagyokat egyaránt. A koncertek (főleg a Kaláka) és táncházak hangulata fergeteges, melyhez társul a diósgyőri vár különleges atmoszférája, valamit a környező természet szépsége, ezek így együtt felejthetetlenné emlékké válnak. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Magyar Sziget Fesztivál
Verőce
Most már lassan egy évtizede, minden év nyár közepén kerül megrendezésre Verőcén a Csattogó-völgyben az egy hetes Magyar Sziget fesztivál, mely talán a legnagyobb és leghíresebb olyan fesztivál, ahol a határokon belüli és kívüli nemzeti érzelmű magyarok találkozhatnak. A nemzeti könnyűzenei együtteseket nagyszámban felvonultató fesztivál elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg, talán nem titkoltan a liberális, kozmopolita sziget fesztivál alternatívájaként. Azonban a koncertek mellett a színes programok, nívós előadások, kézműves kirakodóvásár, számos sportolási, táncolási és egyéb szórakozási lehetőségek nem csak a fiataloknak, hanem a gyermekeknek és az idősebb korosztályoknak is tartalmas időtöltést és kikapcsolódást nyújtanak. Mivel a fesztivál egyértelműen nemzeti érzelmű, ezért azoknak, akiket ez zavar nem ajánlom, viszont azoknak, akik nemzeti érzelműek, vagy akiket nem zavar a nemzeti érzelmű közeg nyugodtan tudom ajánlani.
A38 Koncerthajó
Budapest XI. kerület
A Petőfi híd budai lábánál horgonyzó A38 állóhajó jelenleg koncerthajóként, kulturális központként és étteremként funkcionál. Az eredeti nevén Artemovszk 38 1968-ban épült ukrán kőszállító hajónak, hosszú utat tett meg, míg végül koncerthajó lett Budapesten.
Koncerthajó
Változatos stílusú és magas színvonalú koncerteket szoktak itt szervezni neves külföldi és magyar fellépőkkel. A koncerthelyiség akusztikai berendezései a szakemberek szerint az egyik legjobb most Magyarországon.
Természet
Törökasztal
Sirok
Ha a siroki vártól a Bükk csúcs felé elindulunk a kék turistaút mentén, rövid és egyáltalán nem megerőltető sétával érdekes alakú vulkánikus sziklaalakzatokhoz juthatunk a közelebbi kettős sziklaképződmény a Barát és az Apáca sziklák, a távolabbi a Törökasztal. Ezek a különleges alakú sziklaalakzatok a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre. A laza vulkáni láva, hamu rétegekre a vulkáni tevékenység következtében keményebb kőzetű vulkáni „bombák" csapódtak, ezek az ellenállóbb kőzetek megvédték az alattuk lévő puhább kőzeteket az eróziótól, így nagyon érdekes alakzatok alakultak ki az évezredek folyamán.Érdemes elsétálni a találó nevű, lapos kőig, a Törökasztalig, mivel miközben lógatjuk a lábunkat a semmibe, a több tíz méteres szakadék szélén, addig gyönyörködhetünk a remek kilátásban a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükk és a Mátra hegységre. A hivatkozásra kattintva tekintse meg a Törökasztalt - attól 2 méterre a semmiben lebegve - és a teljes gömbpanorámát.
Bánki tó
Bánk
Nógrád megyében elég kevés szabadidő eltöltésére alkalmas természeti helyet tudtam korábban a hegyeken kívül; vízre aztán végképp nem gondoltam volna errefelé. Pedig itt is van egy kis tavacska: a Bánki tó. Habár valóban elég apró - talán még a városligeti tónál is kisebb - úgy látszik, keresett pihenőhely a környéken: tele van építve a partja éttermekkel, több szálloda/panzió is áll erre, amelyek láthatóan rendelkeznek is vendégekkel. A horgászstégekből ítélve horgászni is lehet; egy nagy szabatéri színpad is látható, ahol az előadások hátteréül a nádpamacsokkal övezett tó szolgál. Még egy kis strandfürdő is van.Habár kétségtelenül van egy hangulata és többé-kevésbé rendben is tartott környék, őszintén szólva kevés motivációt érzek arra, hogy még egyszer arra kiránduljak. Azt hiszem, ez ma már így sajnos kevés.
Barát és Apáca szikla
Sirok
A Siroki várt közelében, a Bükk csúcs felé vezető kék turistaút mentén található két, magányos és érdekes alakú sziklaképződmény, a Barát és az Apáca szikla. A különleges alakú sziklaalakzatok a vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre, a kiszóródót, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek és alakultak ki évezredek alatt a napjainkra látható érdekes sziklaalakzatok.
Természetesen a néphagyomány, mint minden különleges természeti jelenséghez, formához ezekhez is rögtön költött több mondát is.
Az egyik szerint egy barát és egy apáca (innen a sziklák neve) egymásba szerettek, de a tiltott szerelmük napvilágot látott, ezért a népharag elől a szerelmes pár leugrott a hegytetőről, de az ugrás pillanatában azonnal sziklává váltak.
A másik monda szerint idegen, barbár, lovas népek érkeztek a környékre. Az itt élő tündérkirály nem örült a jövevényeknek, és megtiltotta a lányának, hogy barátkozzon velük. Azonban természetesen a lány megismerkedett az egyik vitézzel és egymásba szerettek. A tündérkirály hírét vette a szerelmüknek és mikor meglátta őket, az íjával célba vette az ifjú vitézt, azonban a lánya a szerelme elé ugrott és a nyílvessző a lányt és a vitézt is megölte. Mikor a nyílvessző eltalálta a szerelmes párt, mindketten azonnal kővé váltak.
A vár megnézése után érdemes ellátogatni a sziklákhoz, igazán közel van és könnyen megközelíthetők. Megéri elsétálni a Törökasztal nevezetű következő sziklaképződéshez is, mivel onnan remek kilátás nyílik a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükkre és a Mátrára is.
Závoz-nyereg
Diósjenő
Diósjenő felett Nyugaton találjuk a Závoz-nyerget, ami a Kőszirt és a Magas-hegy közötti 490 méter magas hágó a Börzsönyben. Elnevezése szláv eredetű, a "hágó", "magas átjáró" kifejezésből származik. Fontos történeti átkelő az Ipoly völgye és a zólyomi erdőség között - annak idején a forgalmat a Cigányvár nevű rablótanya haramiái igyekeztek is megvámolni, a közeli - ma már alaposan leromlott - Csehvár és Kámor várai pedig védelmezni. A környékbeli helynevekben (Királykút, Királyháza, Király-hegy, Király-bérc) szereplő király kifejezés is utal arra, hogy uralkodói vadászterület volt az Árpádok idején (a jász és kun elnevezésekből leginkább Kun Lászlóra következtethetünk).Závoz-nyereg ma remek kirándulóhely, Diósjenőtől kb. 45 perces sétával kaptathatunk fel a kis tisztásra, ahol pihenőpadok várnak és szép kilátás nyílik a környező településekre (például a Nógrádi várra), tiszta időben akár a Cserhátig vagy a Mátráig is ellátni. A nézelődés-pihenés után tovább lehet kirándulni több irányba. Aki nem bírja vagy nem kedveli a hegymászást, néhány perc autózással is eljut ide (bár az utolsó szakaszt elvileg a forgalom elől elzárt erdészeti úton kell megtenni, ennek ellenére viszonylag sok civil autókázik erre).
