A hatalmas kertben álló, visszafogott méretű neobarokk épület a Tysenhausen grófok birtokában volt egészen a család kihalásáig. Az épületet már jelentős részben helyreállították, de egyes részein még mindig érződik a szocreál épületkezelés nagyvonalúsága. A múzeum korabeli nemesi és falusi használati tárgyakkal, ruhákkal, családi relikviákkal van berendezve, illetve találunk egy helyi „országismereti múzeumot” is. Nagyon büszkék az egyébként meglehetősen visszás ízléssel létrehozott fadíszítésű „Zakopane-stílusú” étkezőre, valamint a kitömött medvére.

Nem csak a kastélyépület, hanem a melléképületek is figyelemre méltóak: korábbi mezőgazdasági épületek (csűr, pince, istálló) jó állapotban maradtak fenn, gyakorlatilag egy kisebb skanzent is kitennének.

A központi udvar egyik oldalsó melléképületében rendezték be a helyi fafaragó művész kiállítását: a fura hajviseletű mester elképesztő mennyiségű népies-primitív stílusban készített, főleg vallási témájú faragványát láthatjuk idebent. Minthogy idegen nyelvű kiírások nem voltak, így csak sejteni tudom, hogy az illető munkássága a kulturális népi ellenállás valamilyen formája lehetett a ruszkikkal szemben. Vigyázat, nem nyilvánvaló, hogy itt ez a kiállítás van – mi is csak azért találtuk meg, mert behívtak –, akit érdekel, kitartóan keresse ;)

A belépő mindezekre 2 Lt fejenként.