Daugavpils
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Daugavpils
Szavazatszám: 12
Hivatalos honlap: www.daugavpils.lv
Leírás [szerkeszt]
Ha nem a nyugati tengerparton, hanem a keleti oldalról közelítjük meg Lettországot, nagy valószínűséggel Daugavpils lesz az első nagyobb település, amit elérünk. A 130.000 lakosával második legnagyobb lett város neve egyszerűen annyit tesz: Daugava vára (németül Dinaburg) – a Daugava a település jó méretes folyója. Története impozáns múltba, egészen a XIII. századig nyúlik vissza (természetesen a német Livóniai Lovagrend alapította), és Báthory István révén, aki a többszörös újjáépítések egyikének elrendelője volt, magyar vonatkozása is van. A meghatározó azonban az orosz fennhatóság: a XVIII. században az egész környék az ő kezükbe került, és Daugavpilst stratégiai fontossága miatt különös figyelemben részesítették: átépítették az egész várost (innen ered szigorú, sakktábla-szerű struktúrája), illetve felhúztak számos fontos építményt, köztük is a legmeghatározóbbat: a világörökség részét képező erődítményt.
Daugavpils sokkal inkább látszik orosz városnak, mint lettnek (bár igaz, ez utóbbiról általában kevés előzetes elképzelésünk szokott lenni). Rengeteg orosz lakik benne, szinte minden ki van írva oroszul, és valahogy a hangulata is oroszos. A szovjet idők iparosítása komor módon nyomra rá bélyegét: a település meglehetősen jellegtelen, unalmas, lelakott 3-4 emeletes régi panelházakkal van zsúfolva – a pesti kőbánya régebbi részeihez hasonlóan. Vigasz lehet viszont, hogy az árak is meglehetősen visszafogottak.
Látnivaló igazából elég kevés van. Az újkori erődítmény mellett a három, egymás közelében felépült templomot lehet megtekinteni, de ezek az út során látható többi egyházi építmény sorából a legkevésbé sem emelkednek ki.
Látnivalók
Daugavpils-erőd
Daugavpils
A város legmeghatározóbb, sőt, tulajdonképpen egyetlen igazi fontos látnivalója elképesztő építmény, a maga nemében (és méretében) egyedülálló a Baltikumban. Emiatt kerülhetett fel 2005-ben a világörökség listájára.
A terjeszkedő orosz hadsereg a XVIII. században épített a folyó mellé egy kulcsfontosságú erősséget, ennek is tipikus újkori változatát: gyakorlatilag egy teljes városrészt ölelnek körül a roppant vastagságú, szabályos alaprajzú falak. Történelmi szerepe leginkább a napóleoni háborúk idején volt: a franciák első alkalommal nem tudták bevenni, másodjára viszont túlerejük elől már megfutott a helyőrség.
A valamikor egységesen klasszicista stílusban épült kaszárnyák és kiszolgáló épületek egykor bizonyára impozánsak lehettek, ám később az szovjet megszállás és az azt követő elhagyatottság igencsak lepusztította: úgy néz ki, mint a magyarországi elhagyott szovjet laktanyák. Némely háztömbjébe (valószínűleg szociálisan rászoruló) családokat költöztettek, ezek gondosan körül vannak kerítve, de az együttes nagy részét gaz, omlás, elhagyatott épületek jellemzik. Ottjártunkkor rajtunk kívül nem is volt más turista.
Turistaként mégis érdemes meglátogatni: a hatalmas falak, a néhány kiállított régi ágyú, és a végeláthatatlan épületek érzékletesen tanúskodnak az egykori cári Oroszország hatalmáról. Bátrabbak számára érdekes lehet a falak alatti pincék megtekintése, a cárról és fivéreiről elnevezett kapuk végiglátogatása.
Az erőd megtalálása elsőre könnyűnek tűnhet, hiszen mérete azonnal szembeötlik a térképen, és a folyópart biztos támaszt ad a tájékozódásban, de összességében mégsem olyan egyszerű, mert az erősséget kívülről erdős rész takarja, ráadásul sem útjelzés, sem kiemelkedő épületek nem segítenek. A folyót követve haladjunk Kelet felé, és figyeljük az út mentén mellvéd-szerűen kicakkozott buszmegállót – talán így a legegyszerűbb. Gyalog is be lehet járni a területet, ám mivel igen kiterjedt, és lepusztultsága nem túl bizalomgerjesztő, ezért inkább autóval menjünk. Így viszont már 0.20 Ls-t kell fizetni a sorompónyitogató bácsinak.
Étel-ital
Grill Niko
Daugavpils
A belvárosban, közvetlenül a buszpályaudvarral átellenben található ez az egység. Tipikus példája annak, ahogy a lettek elképzelik a kozmopolita stílusú kebab-sütödét. Szőke, fiatal helyi (orosz? lett?) lányok a kiszolgálók és egyben szakácsok is. Bár sokat kell várni, és a pincárlányok nem túl előzékenyek, az adagok kiadósak, olcsók, és a minőségükkel sincs igazán gond. A higiénia talán nem a legkiemelkedőbb – de legyünk őszinték, melyik kebabosnál az? –, a WC-t csak szükség esetén használjuk.
Szállás
Hotel Olimpija
Daugavpils
A cím alapján (Valkas street 2u) keresve a hotelt minél közelebb értünk, annál biztosabbak voltunk benne, hogy rossz helyen járunk: a borzalmasan lepusztult gyártelepen (kb. Nyócker-beli Ganz-telep) nyilván semmilyen épeszű vendéglátós nem üt tanyát. Tévedtünk: valóban jó helyen jártunk. Azon azonban még jobban meglepődtünk, hogy a Hotel Olimpija egyáltalán nem volt rossz hely: a recepciós hölgy ugyan kizárólag lettül és oroszul beszélt (bár a lettben sem vagyok biztos), a szálloda tiszta, felújított, a szobák rendezettek, a fürdőszoba kifejezetten igényes, még reggeli és WiFi is volt. Mindez ráadásul olcsón (19 Ls/éj + 2 Ls reggeli/fő). A komplexum egyébként nem csak hotel, hanem sportközpont is egyben. A kevéssé bizalomgerjesztő környék ellenére mindenképpen ajánlani tudjuk.
