A lengyel magas-Tátra és ezzel Lengyelország legmagasabb pontja és egyben határátkelő a lengyel-szlovák határon. A hegy lengyel és szlovák oldalról is megmászható. Az északi lengyel oldal jelentősen nehezebb, jóval meredekebb és hosszabb. Kétszer próbálkoztam megmászni erről az oldalról, de mindkétszer a kései indulás, valamint a kb. 1000m-en lévő fizető parkolótól az 1395m-en lévő Morskie Oko-ig tartó hosszú aszfaltúton elvesztegetett drága idő visszafordulásra kényszerített. Ezt az aszfaltutat igen borsos áron szép lassan cammogó lovas kocsival is megtehetjük inkább több energiát mint időt nyerve, viszont a pénztárcánk jelentősen könnyebb lesz, viszont így könnyebb felcipelni a hegyre. :). A Morskie Oko méltán kedvelt turista célpont, így ideáig számos túrázóval, osztálykirándulásokkal, nyugdíjas csoporttal kell számolni. A tó partján turistaház és étterem várja az idelátogatókat. Érdemes a tavat körbejárni, de inkább a hegyről lefelé jövet, csodálatos a magas hegyek között megbúvó kristálytiszta tengerszem. Az 1583m-en fekvő második Staw Rysami tengerszemhez vezető út már kicsit meredekebb, itt már kevesebb a turista, pedig ez talán még szebb, mint a Morskie Oko. A tavat megkerülve kezdődik az út nehezebb része, itt már tényleg csak az igazán elszántakkal találkozhatunk. kb. 1000m-en 1000m-ert emelkedik az út, számos láncos, köteles szakasszal. A térkép is ezen kb. 1km megtételére 3órát ír oda és 2 és 1/2 órát vissza. Sokat nem lehet rajta faragni, és akkor még mindig hátravan a két tó közötti rész és a hosszú aszfaltút. Szlovák oldalról a hegy megmászása jóval könnyebb és rövidebb, ezért jóval nagyobb a turista forgalom is. A Csorba-tó közelében lévő fizető parkolóból pár kilométeres aszfaltúton juthatunk el a Poprádi tóig. Innen indul igazából a túra. Kb. 1km könnyed erdei séta után az út kettéágazik, a kék megy tovább a Vysné Koprovské hágóhoz, a piros meg a Rysy-re. Törpefenyők és kisebb vízesések között megbúvó szerpentinen jutunk fel a Zabie plesá tengerszemekig, innen kissé meredekebb, néhol láncos, de főleg száraz időben nem vészes úton juthatunk fel a 2250m-en a hegy oldalában megbúvó Rysy menedékházhoz (Chata pod Rysmi). Innen már nem túl vészes az út először egy nyáron is megmaradó hómezőn kell felcaplatni a Hunfalvi-hágóig (2339m), a gerincre. Itt Nepálra emlékeztető imakő halmok tömkelege található. Innen majdnem végig a gerincen jutunk fel a csúcsra, ahonnan pazar a kilátás, főleg jó időben. Nekünk szerencsénk volt, pont az utolsó pillanatban értünk fel, még gyönyörködhettünk a környező hegyek és a szlovák és a lengyel oldalon megbúvó tengerszemek látványában. Pár percre rá felhőbe burkolózott a hegy és kisebb hóvihar kerekedett, mindez nyár derekán.