A Mária Bazilika Krakkó egyik jelképe, és egyik legszebb látnivalója. A XIII. század végétől a XV. század elejéig épülő tégla gótikus templomot a korábbi 1221-1222 között épült román stílusú szentély helyén építették. A háromhajós és kereszthajós bazilikát két eltérő magasságú torony díszíti. A magasabb 81m az alacsonyabb 69m magas. A monda szerint a két tornyot egy testvérpár kezdte el építeni, az egyikük tornya azonban magasabb volt, ezért a testvére féltékenységből megölte, hogy ne tudja folytatni a torony építését, és az övé legyen a magasabb. Viszont ezért a tettéért a törvény előtt kellet felelnie, és kivégezték. A célját sem érte el, mert az építők akik folytatták a két torony építését a megölt testvér tornyát magasabbra építették. A XIV. századtól a magasabb toronyból minden órában felhangzik élőben a „hejnał” (hajnal) kürtjel szomorú dallama. A kürtös a közepén hirtelen abbahagyja a dallamot, emlékül, mivel a monda szerint a tatárjárás idején az egyik toronyőr észrevette a közeledő ellenséget és riadót fújt, így a városkaput idejében betudták csukni, mielőtt a mongol hadak meglepetésszerűen megtámadhatták volna a város, azonban a kürtös torkát a mongolok ijjal átlőtték, mielőtt befejezhette volna a dallamot. A főbejáraton csak az imádkozni szándékozók mehetnek be a templom hátulsó elkerített részébe, a turisták az oldalsó kapun léphetnek be 6 zlotyi ellenében (2007). Érdemes bemenni, a kívülről is impozáns bazilikáról ránézésre nem is feltétételeznénk, hogy belülről ennyire gyönyörű. Csodálatos a templom belső kialakítása, festése, díszítése, oltárai, szobrai, faragott fa padjai. Azonban a templom méltán leghíresebb nevezetessége és legértékesebb kincse a szentélyben található gyönyörű középkori Wit Stwosz Mária oltár, mely a maga nemében Európa legnagyobb oltára. Az oltár tölgyfából, a szobrok hársfából lettek kifaragva. Kinyitva az oltár Mária örömteljes titkait tárja elénk, alul Jézus családfája, középen Mária elszenderülése és menybemenetele, felül Szt. Szaniszló és Szt. Wojciech szobrai között Mária megkoronázás. A szárnyakon a fogantatás, Jézus születése, a Három királyok hódolata, Jézus feltámadása, Jézus menybemenetele és a Szentlélek elküldése látható. Becsukott állapotban a szárnyak külső oldalán Mária 12 gyötrelme látható.  

A Szt. András templom a Wawelt és a piacteret összekötő Grodzka utca 56-os száma alatt található a Szt. Péter és Pál templom tőszomszédságában. Emiatt könnyen hihetjük, ha csak egy templomot keresünk, hogy a feltűnőbb és pompázatosabb Szt. Péter és Pál a Szt. András templom egészen addig, míg el nem olvassuk az útikönyvünket, és rá nem jövünk, hogy egy román stílusú templom előtt kéne állnunk, egy barokk helyett. Ekkor zavartan körülnézünk, és hamar rátalálunk arra, amit kerestünk. A templomot 1079-ben Sieciech nádor alapította, 1079 és 1098 között épül román stílusban és Krakkó egyik legrégebbi épülete. A templom oldalában apró lőrésszerű nyílások vannak, mely erődtemplom benyomását kelti, és mely egyben a templom egyik kuriózuma. 1320-óta a templomot a Klarisszák használják. A barokk belső Baltazar Fontana és Karol Dankwart munkája.