Sárvár
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Sárvár
Szavazatszám: 1
Hivatalos honlap: www.sarvar.hu
Leírás [szerkeszt]
A Rába folyó és a Gyöngyös patak torkolatánál elterülő Sárvár város a stratégiai jelentőségű rábai átkelőnek köszönhetően már az újkőkor óta lakott terület. A kelta bójok telepedtek le az átkelő közelében Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál építették fel erődítményüket. Az I. század elején a rómaiak megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is a római birodalom fennhatósága alá került. A római légiók a Rába két partjára katonai táborokat építettek például az Ovár, valamint a folyótól keletre polgári települést alapítottak Bassiana néven. A rómaiak után is lakott terület maradt, karoling-kori temetőre bukkantak a Végmalomnál. A honfoglalás után a magyarok földvárat építettek a német támadások ellen, melynek 1280-ig a király volt a tulajdonosa. Később 1327-ig a Kőszegi család birtokában volt, a vár uradalmát Kőszegi János nádor hozta létre. 1327-ben Köcski Sándor ostrommal visszafoglalta a várat a király számára. Károly Róbert 1328-ban a Sársziget lakói számára kiváltságokat adományozott, és királyi város maradt 1390-ig, mikor is Luxemburgi Zsigmond a várat Kanizsai Jánosnak adományozta. 1535-ig a Kanizsai család birtokát képezte a város. 1532-ben Nádasdy Ferenc a város lakosságával visszaverte a törökök ostromát. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házassága révén Sárvár a Nádasdy család tulajdonába került. Nádasdy Tamás idején a város kulturális centrummá vált 1534-ben iskolát, 1537-ben nyomdát alapított. Nádasdy Tamás udvarában rendszeres és megbecsült vendégek voltak a kor legnagyobb tudósai, művészei, orvosai, építészei stb. 1556-ban Sárváron halt meg és nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén. 1671-ben Nádasdy Ferenc országbírót lefejezték, és a város a Draskovich család birtokába került. A Draskovich-ok és az őket követő birtokosok uralma alatt a város hanyatlásnak indult. Csak 1803-tól az Este-Modenai család uralma alatt indult újból fejlődésnek Sárvár. A dualizmus korában érte fénykorát, 1871-től vasúthálózat, 1897-től villamos energia, 1895-től cukorgyár, 1904-től műselyemgyár, 1909-ben a napjainkban is működő kórház. Az uradalmat új tulajdonosa Lajos bajor herceg mintagazdasággá fejlesztette. Az I. világháború után a fejlődés megtorpant, a műselyemgyár bezárt, a munkanélkülivé vált lakosság jelentős része kivándorolt. A II. világháború után új üzemek települtek Sárvárra. 1961-ben kőolajkutatók találtak a gyógyvízre, mely Sárvárt nemzetközi hírűvé tette, és mely a város legfőbb bevételi forrása lett. Sárvár 1968-ban visszakapta 1871-ben elvesztett városi rangját. A mai Sárvár város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették Sárvárral.
Látnivalók
Nádasdy-vár
Sárvár
A Sárvár város szívében magasodó ötszögletű Nádasy-vár a város jelképe és kulturális központja. Vörös téglából rakott hídon áthaladva érünk a nemzeti örökség részét képező várkastélyba. A kapubejáró boltíves előcsarnokából nyílik a Nádasdy Ferenc Múzeum. Lépcsőkön feljutva jutunk a vár dísztermébe, a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere. Az oldalfalak freskóin ószövetségi jelenetek, a mennyezeten csataképek láthatók. A múzeum történeti, nyomda- és térképtörténeti, iparművészeti valamint nemzetközileg is igen jelentős huszár kiállításnak ad otthont. A várban kapott ezenkívül helyet a városi könyvtár, a művelődési központ ás a Galeria Arcis. Nyaranta a vár udvarában szabadtéri színházi előadásokat tartanak. A várat 1327-ben említik először írásos emlékek, mikor Köcski Sándor ostrommal visszaszerezte a Németújvári család által elbitorolt Sárvást Károly Róbert királyi birtokába. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta, azonban a Kanizsai család hűtlensége miatt, a Garai illetve az Ozorai Pipo birtokába került, de 1424-től ismét a Kanizsaiak birtokolták. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házassága révén Sárvár a Nádasdy család tulajdonába került. Sárvár fejlődésnek indult, a török támadások elleni védekezésül a várat fokozatosan megerősítették, vizesárokkal körülvett öt olaszbástyás erőddé fejlődött. A törökök által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc a XVI. század végén számos győzelmes hadjáratot vezetett a török hódoltságú területekre. Özvegy Báthory Erzsébet is lakott a vár falai között, kit 1610-ben Thurzó György nádorispán parabcsára Csejte várában elfogtak és életfogytiglani várfogságra ítéltek. A XVII. században Nádasdy Ferenc országbíró uradalmi központja volt a vár, azonban belekeveredett a Habsburg ház elleni Wesselényi-féle összesküvésbe, és ezért társaival együtt lefejezték, és birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó birtokokkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a kuruc hadak birtokolták a várat, majd az Esterházy család tulajdonába került. Végül 1945-ig a Wittelsbach-család birtokolta. A katonai jelentőségét elveszítő középkori várat lakhatóbbá alakították át a tulajdonosai, a vizes árkot feltöltötték. Azonban mivel folyamatosan lakott volt a hazai erődítményeink közül kivételesen és szerencsésen épségben fennmaradt. Impozáns barokk dísztermének a freskóit Dorfmeister István festette 1769-ben. 1962-ben régészeti kutatások indultak, és 1966-tól kezdődött a műemléki helyreállítása.
Szent László katolikus templom
Sárvár
A Nádasady-vár előtt elterülő Kossuth téren, Sárvár főterén található ez a barokk templom. Az egykori piactéren álló középkori Szentháromság kápolnát 1645-ben a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró átépítette. A munkálatokat Pietro Orsolini végezte, és a görögkereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. A templom azonban a várossal együtt a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult. 1732-ben újjáépítették, és új tornyot kapott. 1830-ban kapta nyugati klasszicista homlokzatát és két boltszakasszal kibővítették, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A lakosság és ezáltal a hívőközösség növekedése valamint a templom állagának romlása miatt 1926-27-ben átépítették. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része. Az új templom két oldalhajóval bővült, a szentély átkerült a nyugati részre, a keleti oldal klasszicizáló homlokzatot kapott, ekkor épült a kegyúri karzat és készültek az ónozott üvegablakok. A templomban található Sárvár első köztéri szobra „a szomorkodó Krisztus oszlopa” melyet 1701-ben Gayer Mátyás tiszttartó és felesége Szundi Erzsébet készített.
Étel-ital
Várkapu vendéglő
Sárvár
Nevéhez méltóan a Várkapu vendéglőt a Sárvári vár tőszomszédságában (ha szembe állunk a várral a vártól jobbra) az önkormányzat épülete mellett találjuk. A helyiek véleménye szerint Sárvár legjobb vendéglője, nem is haboztunk erről ott jártunkkor magunk is személyesen meggyőződni. Nem kellett csalatkoznunk, az ételek nagyon ízletesek, az adagok mennyisége bőséges, a kiszolgálás udvarias és gyors, a hely kultúrált, ízlésesen berendezett, az árak is normálisak, a Budapesti árakhoz képest mindenképpen. Csak azért nem merem állítani, hogy a Várkapu vendéglő Sárvár legjobb étterme, mert más éttermet még nem volt szerencsém Sárváron kipróbálni, de magasra tette a lécet az biztos. Egyetlenegy aprócska problémám volt a hellyel, hogy nem lehetett forró csokoládét kapni.
Sport
Gyógy- és wellnessfürdő
Sárvár
1961-ben kőolajkutatók gyógyvízre leltek Sárváron. A sárvári gyógyvíz azóta nemzetközi hírűvé vált, és a város legfőbb bevételi forrása lett. 2002 decemberében nyitotta meg kapuit a színvonalas, 3600 m2 vízfelületű gyógy- és wellnessfürdő, mely igen közkedvelt mint a helyiek mint az idelátogató turisták körében. Rengeteg külföldi vendége főleg szlovákok és osztrákok látogatják a fürdőkomplexumot. Meleg gyógyvizes medencék, hideg vizes úszásra alkalmas medence, élménymedencék, hullámfürdők, vízi csúszda, fejes ugró öböl, gyermekeknek kaland medence, gyermekmedencék, bébi pancsoló, különböző szaunák, fitnesz központ, szépségszalon, vendéglátó egységek, különböző sportpályák (strandfoci pálya, strandröplabda pálya stb.) várja a pihenni, regenerálódni és kikapcsolódni vágyókat.
Szállás
Joós Panzió
Sárvár
Elég jó helyen Nádasdy-vár és a gyógyfürdő között kb. félúton, a Lidl áruház közelében található ez az aprócska magánpanzió. Valójában egy lakóház felső tetőtéri részében van kialakítva. Ez egész igazából egy jól felszerelt közös konyhából, valamint három 2-3 fős szobából áll. Minden szobának saját kis fürdő és WC helyisége van, valamint TV és kis külön hűtő is található bennük. Az ár is elég barátságos.
Cím: 9600 Sárvár, Alkotmány u. 2.
Tel: (30) 929-7717
