Balatonlelléhez tartozó Kishegyen a szőlőművelés és termelés a legfontosabb ma is, azonban kellemes kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosít a turistáknak sajátos hangulatával, festői panorámájával. A közel 200 m magas hegy tetején a barokk időkből származó kis műemlék kápolna áll és vele szemben az 1700-as években épült vincellérlakás és pince. A települést és a szőlőhegyet szilárd burkolatú út köti össze. A szőlőhegy felett helyezkedik el a mintegy 136 ha területű turisztikai célra kialakított parkerdő. A hegy lábánál a lovaglást kedvelőknek érdemes megállni. A gondosan kialakított lovaspálya számtalan versenynek ad otthont, díjugrató és fogathajtó bajnokságokat tartanak itt.

Budapest felé indulva az M7-es útról leágazó bekötő úton juthatunk el Rádpusztára, ahol hamisítatlan magyaros hangulat és vendégfogadás várja az érkezőket. Az itt található lovascentrum és vendéglő kicsik és nagyok kedvence egyaránt. A lovasprogramok mellett megismerhetőek itt a hagyományos magyar állatfajták, a vendéglő alatt húzódó pincében pedig megkóstolhatóak a környék jellemző borai. A vendéglő specialitása a marhalábszárpörkölt fokhagymás csuszával. Aki arra jár, ne hagyja ki!

Rádpusztán található még a XIII. században épült késő-román templom feltárt romja is, mely nyaranként zenei rendezvényeknek ad otthont. 2006 legsikeresebb programja az itt megrendezett István a király előadás volt, melyet 2007-ben is megismételnek. (Augusztus 3.)

A pusztát övező erdő a vad, érintetlen természet kedvelőinek ajánlott.

A hivatalosan Balatonlelléhez tartozó, de inkább Balatonszemes és Látrány határában húzódó Rádpuszta délnyugati végén, az öreg temetőben található ez a román korból származó templomrom. Egykor ez a terület tihanyi bencések birtokaihoz tartozott. Rád falu a templommal együtt a török korban pusztult el. A XIII. századi félköríves szentélyű, egyhajós épület nyugati oldalát nyílás nélküli, oromzatos harántfal zárja le, sarkain markáns, lépcsős támpillérekkel. Ehhez kelet felől egy keskenyebb hajószakasz csatlakozik, majd – a diadalív után – az íves apszissal záruló szentély. A tisztán téglából épített, szűkebb hajószakasz északi fala magasan megmaradt, jól látszanak rajta a kétosztású boltozat vállkövei és bordaindításai. E falhoz csatlakozik kívülről, kis átjáróval egy dongaboltozatos sekrestye, amelyet utóbb kápolnává alakítottak át. A bejárat a feltűnően szép, szabályos sorokban rakott, sötétvörös táglafal déli oldalán nyílik. A széles és magas lábazati párkány végigfut a szentély íves falán is, a nagyméretű, lapos téglákat rézsűsen rakott idomtéglák koszorúzzák. Az elhagyott és elhanyagolt rom régészeti kutatására 1969-ben került sor, ezt követően részlegesen helyreállították és konzerválták. Az utóbbi években példamutatóan rendbe hozták, kigazolták és parkosították a környezetét, gondozzák a régi temetőt. A rádpusztai templomrom a maga nemében Magyarország egyik legszebb műemléki látnivalója.