Hollókő
Látnivalók
Hollókői vár
Hollókő
A világörökség listáján szereplő falu nevét adó erősség – amelyhez szép legenda fűződik hollókkal és szépasszonnyal – a többi nógrádi várhoz képest meglepően jó állapotban vár ránk. Amikor késő őszi ködös látogatáskor kibontakozott előttem a füstködből magas tornyával, a Gyalog Galopp jutott eszembe...A jó állapotért cserébe persze fizetni kell (600/300 Ft), ezért cserébe bejárhatjuk az udvart, a falakat és tornyokat (kivéve a magas pentagon tornyot, ami épp felújítás alatt áll) és a különböző kiállításokat. A szépen renovált épület jó karban van, de éppen emiatt túl mesterkéltnek is hat az állaga, mintha valami újgazdag gonddal rakott büszkesége lenne.
Ami a kiállításokat illeti, azok elég feledhetőek: egy gyönge panoptikum, néhány középkorias hangulatú tabló (kevés köze van Hollókőhöz), a legérdekesebb talán a várról készült néhány makett. Az épület falain és egykori helyiségeiben már érdemesebb bolyongani, de túl hosszú ideig ez sem foglalja le a kirándulókat. A várbüfé nyilván jobb időben bizonyára néha nyitva is tart.
Ha Hollókőnél járunk, érdemes felsétálni a várba (akit érdekel a geológia vagy a mineralológia, az az útvonalként szolgáló tanösvényt is érdekesnek fogja találni, engem mondjuk egyáltalán nem érdekel), és ha ott vagyunk, bemenni is érdemes, de a hollóvár sok magyar társához (pl. Visegrád vagy Diósgyőr) hasonlóan elég üres, unalmas. Na de mit tegyünk – kicsi, savanyú, de mégis a mienk.
Étel-ital
Vár étterem
Hollókő
Hollókő – a Muskátli után árban és minőségben második számú – étterme az ófalunak a vár felé eső részén, a templomon túl található (valószínűleg innen ered az elnevezése is). A valamikori parasztház alagsorában és egykori szobáiban alakították ki a helyiségeket, a pincérnő az egykori istállókban lévő konyhából jön-megy tálcáival. Ősz legvégén voltunk ott, több vendég (köztük két japán) fogyasztott mellettünk. A hatalmas cserépkályha nagyon hangulatos, de a folyamatos felfűtését sajnos elhanyagolták, így – legalábbis eleinte – kissé fáztunk. A felszolgálás korrekt, bár az ételekre sokat kell várni.
A felhozatal, a mennyiség és a minőség amolyan átlagos, se nem jobb, se nem rosszabb. Helyi specialitásként palóc levesek, főételek és sztrapacska választható. A levesekből van kis (csészényi) és nagy (tányérnyi) adag is.
Az árak átlagosnak, vagy annál még egy kicsit olcsóbbnak is mondhatóak. A főételek leheletnyivel olcsóbbak, a levesek-desszertek parányit drágábbak.
A Vár étteremről sem különösebben jót, sem különösebben rosszat nem tudok elmondani, bár a hűvös helyiség, a hosszú várakozás és az apróbb figyelmetlenségek (az egyik kis leves helyett nagyot hoztak ki) kicsit zavaróak.
A felhozatal, a mennyiség és a minőség amolyan átlagos, se nem jobb, se nem rosszabb. Helyi specialitásként palóc levesek, főételek és sztrapacska választható. A levesekből van kis (csészényi) és nagy (tányérnyi) adag is.
Az árak átlagosnak, vagy annál még egy kicsit olcsóbbnak is mondhatóak. A főételek leheletnyivel olcsóbbak, a levesek-desszertek parányit drágábbak.
A Vár étteremről sem különösebben jót, sem különösebben rosszat nem tudok elmondani, bár a hűvös helyiség, a hosszú várakozás és az apróbb figyelmetlenségek (az egyik kis leves helyett nagyot hoztak ki) kicsit zavaróak.
Természet
Ófalu
Hollókő
A Kossuth és Petőfi utca lakóépületei fésűs beépítésben állnak, ez adja a falukép egyik sajátosságát. A sok ősi elemet megőrző mai házformára jellemző a kőlábazat, a két oldalon előreugró tető, melyet később már oszlopos, mellvédes tornáccal láttak el, a csonkakontyos, vízvezetős, díszített oromfalas nyeregtető és a leggyakoribb szoba - konyha - kamra - istálló alaprajzi elrendezés. Az ófalu egyik jellegzetes épülete XIX. század végén épült fatornyos katolikus templom is. Az ófalunak azonban nemcsak a látványa érdekes. Működik itt Szövőház, Falumúzeum, Postamúzeum, Babamúzeum, Mívesház, számos népi kismesterségnek van itt képviselője, aki lehetővé teszi műhelye látogatását.
