új település

Heves megye

Települések

Heves települései

* A településhez fel van töltve tartalom.

további települést javaslok

Megye minősítése

A szavazás jelenlegi állása:

13 szavazat

Az Ön véleménye:

-1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Heves megye

Európa : Magyarország : Heves megye

Legfrissebb kártyák

Egerszalóki Fürdő

Egerszalók

Az egerszalóki gyógy- és wellnessfürdőről talán már mindenkinek beugrik a teraszos sóképződmény képe. Valóban, képileg talán az egyik legemblematikusabb fürdőnek tekinthető az egerszalóki. Ezért is furdalt már régóta a kíváncsiság, hogy milyen lehet élőben.

Egy novemberi hétvégén sikerült felkeresni a fürdőt. A völgyben, fenyvesek között emelkedő fürdő és szállodakomplexum valóban lenyűgöző látvány a gőzölgő forrásokkal. Az már egy másik kérdés, hogy a szálloda még nem készült el, mindenféle zavaros cégügyek vannak a háttérben.

Autóval parkolni a völgy bejáratában lehet (400 Ft, ez igazán benne lehetne a fürdő árában), és elég hosszan kell begyalogolni a fürdőhöz. Remélhetőleg ez csak átmeneti állapot, amíg nem fejeződik be az építkezés.

A fürdő árai nagyon borsosak. Kb. 1,5-2-szerese a szokásos, hasonló új építésű fürdők árainak. És itt el lehet gondolkodni, hogy mire is fizetünk ennyit. Kétségtelenül látvány és "fíling" szempontjából talán az első számú fürdők egyike. No meg a gyógyvíz. Viszont a szolgáltatások milyensége és mennyisége már korántsem lenyűgöző. (Szolgáltatások alatt nem a szauna és gyógyrészleget értem, hanem a fürdő alapelemeit.) A medencék kivitelezése igen szolid, sok helyen hiányzik a burkolat a falak felső részén. Nincs igazán komoly csúszda és egyéb élmény rész. Az étterem is hasonlóan drága. Egy átlag család 15-20.000 Ft körül tud kihozni alaphangon egy napot, ebéddel együtt. Ez jelenleg soknak tűnik, úgy hogy más szintén nagyon nívós fürdők fele ennyiből megoldhatók.

Mindezek ellenére egyszer mindenképp látni kell. Gyönyörű látvány a téli estében a ködbe burkolódzó, kivilágított egerszalóki fürdőkomplexum.

Törökasztal

Sirok

Ha a siroki vártól a Bükk csúcs felé elindulunk a kék turistaút mentén, rövid és egyáltalán nem megerőltető sétával érdekes alakú vulkánikus sziklaalakzatokhoz juthatunk a közelebbi kettős sziklaképződmény a Barát és az Apáca sziklák, a távolabbi a Törökasztal. Ezek a különleges alakú sziklaalakzatok a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre. A laza vulkáni láva, hamu rétegekre a vulkáni tevékenység következtében keményebb kőzetű vulkáni „bombák" csapódtak, ezek az ellenállóbb kőzetek megvédték az alattuk lévő puhább kőzeteket az eróziótól, így nagyon érdekes alakzatok alakultak ki az évezredek folyamán.
Érdemes elsétálni a találó nevű, lapos kőig, a Törökasztalig, mivel miközben lógatjuk a lábunkat a semmibe, a több tíz méteres szakadék szélén, addig gyönyörködhetünk a remek kilátásban a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükk és a Mátra hegységre. A hivatkozásra kattintva tekintse meg a Törökasztalt - attól 2 méterre a semmiben lebegve - és a teljes gömbpanorámát.

Rác templom

Eger

A Szent Miklósnak szentelt ortodox templomot a török megszállás idején Magyarországra érkező szerbek (rácok) építették maguknak a XVII. században. Ez a jelenség egyébként nem ritkaság: Szentendrére éppúgy ezekben az időkben hajóztak fel a Dunán déli szomszédaink, ahogy a budapesti Belvárosban mai napig álló szerb templom is hasonló körülmények között épült. Egerben először egy katolikus templomot kaptak meg ezen a helyen, majd miután az leromlott, II. Józseftől engedélyt kaptak egy új istenháza építésére.

Az idő múlásával aztán a szerbek olyannyira megfogyatkoztak Egerben, hogy mára a templom teljesen elveszítette híveit; csupán évente egyszer, pünkösdkor zarándokolnak ide Szentendréről a görögkeletiek istentiszteletet tartani. Máskülönben múzeumként funkcionál.

A templom az akkor közkedvelt barokk copf stílusban épült, így nagyszerűen illeszkedik az azonos stílusú városba. Igazi különlegessége belülről mutatkozik meg az ortodox liturgiában szokásos hatalmas ikonosztáz és a nálunk egzotikusnak számító térbeli berendezés formájában. Habár belépve valódi istentiszteleti hangulatot látunk, kissé körülnézve látszik, hogy nem használják erre a célra: a látható por és az esetlegesen elhelyezett különféle tárgyak mellett erre az ikonosztáz tárva-nyitva álló középső kapuja utal - erre működő keleti templomban sosem kerülhetne sor.

A templomba a belépődíj 400 Ft (2011-ben). Elvileg van nyitva tartási idő, de rugalmasságot tanúsít a gondnoknő: ha belépünk az utcáról a templomkertbe, akkor egy leleményes megoldás révén a nyíló kapu csengő jelzést ad le a gondnokházba, amire a buzgó asszonyság rögtön előjön, nyitva tartás ide vagy oda. Egyébként nem csak a Vitkovics Mihály utcai főkapunk juthatunk be a kertbe, hanem hátulról, a Kepes György Vizuális Központ udvarából is felsétálhatunk egy fedett, ámbár eléggé elhanyagolt régi lépcsőn - ilyenkor nem cseng a látogatóriasztó.

Ha már itt vagyunk, megnézhetjük a kerben álló régi szerb sírköveket, egynémelyiken még görög felirattal.

Tangó étterem

Eger

A Tangó étterem Eger észak-nyugati csücskében, a kertváros lakóházai között húzódik meg, de tekintve a város méreteit, még gyalog sincs túlságosan messze a belvárostól. Ettől függetlenül kérdés, miért éppen itt alakít valaki egy éttermet – mi is csak úgy leltünk rá, hogy vendéglátóink kifejezetten ajánlották mint olcsó és ízletes éttermet. Habár ez mind igaz, összességében mégis nagy csalódás volt a hely.

Hogy miért pont Tangó a neve, mindmáig talány lenne előttem, ha az egyébként korrekt és informatív honlap történelmi szekciójában nem lenne ismertetve (az 1984-es foci EB "hivatalos labdáját" hívták így ugyanis - mindebben számomra csupán az nem volt ismeretes, hogy a bajnokságoknak van hivatalos labdája és ezeknek van neve, illetve továbbra sem világos, miért egy táncról neveznek egy egy focilabdát, és miért erről a focilabdáról egy éttermet, de ez már messze vezet tárgyunktól).

A Tangó étterembe nyitva egy amolyan "szokásos", sem túl nagy, sem túl kicsi másodosztályú magyar tucatétterem képe tárul elénk. Két helyisége van: egy belső, nagyobb "előkelőbb", és egy külső "fapadosabb", ahol azonban - ahogy odahaza is általában a konyhában, és nem a nappaliban zajlik az élet - helyiek jönnek-mennek látható rutinnal, és fogyasztják a napi menüt. Ez mindenesetre jó előjel.

Mi persze, mint alkalmi vendégek, a "nappaliba", azaz a belső helyiségbe lettünk invitálva. Ez valóban némileg igényesebb, de olcsó kiskocsma-jelleget kölcsönöz a lambériás pult, a falra függesztett TV, valamint a háttérben szóló egri rádió hangja. Asztalhoz ülve szemünkbe ötlik a foltos asztalterítő, és a rá fektetett szamárfüles papír tányéralátét-lap (ami egyébként egyszer használatos, de láthatóan mégis a végsőkig használják).

A meghatározhatatlan korú pincérnő – aki eleve kevéssé volt bizalomkeltő – kezünkbe adja az étlapot. A két étlap közül az egyik elejéről hiányzik egy páros oldal a napi menüvel, a másiknak pedig a végén nem találjuk az italválasztékot. Amikor ezt szóvá tesszük, a felszolgáló némi lesajnáló udvariassággal előad valamiféle homályos magyarázatot. Sebaj, lássuk, mit kínálnak. A felhozatal a magyar éttermek 90%-ában megtalálható olyan, a '80-as évek óta stabil tételekből áll, mint a sajttal töltött pulykamell, szezámmagos csirke, cigánypecsenye és hasonlók – végülis ezzel csakugyan nehéz melléfogni a hagyományos publikumnál. Az italokat vizsgálva megakad a szemünk a 0,5 literes mellett a 0,3 literes csapolt "korsó" sörön, és amikor erre kérünk magyarázatot, a pincérnő immár nem is próbálja meg akadékoskodásunk feletti értetlenkedését leplezni, és kerek perec leszögezi: náluk van öt és három decis korsó is, punktum. Ettől fogva érezhetően feszült a hangulat, ám ennek ellenére sikerült túlélni a kalandot. Sőt, maguk az ételek a jellegtelen étlap dacára nem rosszak (a raguleves kimondottan ízletes, ámbár inkább húslevesre emlékeztet), az adatok pedig – ismét csak a régi vendéglátós hagyományoknak megfelelően - pusztító méretűek: a 75%-os "kisadaggal" is bőven jól lehet lakni.

Fizetéskor rendkívül méltányos végösszeggel szembesülünk. Helyi szálláshelyet igénybe vevőknek egy jó konstrukció keretében a város számos éttermében, így a Tangóban 10%-os engedményt biztosítanak, ám mi ezt későn, már csak számla kiállítása után jelezzük, így a felszolgáló sajnálkozva bár, de nem tudja azt érvényesíteni (sebaj, cserébe borravalót sem kap). Így hát jóllakva, de mégis bizonyos keserű szájízzel távozunk.

Erősen remélem, hogy Eger bármely más éttermében udvariasabb hozzáállással találkozhatunk, mint a Tangó étteremben. Akit azonban mégis csábítanak a nagy adatok, olcsó árak, és szeretne megmerítkezni a szocialista korszak szolgáltatói mentalitásában, az keresve sem találhatna magának jobb helyet.

Nemes apartman

Eger

Eger kertvárosában, nyugalmas környéken, de a város méretei folytán a centrumtól még akár gyalogosan is gond nélkül megközelíthető távolságban, egy egykori szőlődombon áll Nemes Róbert családi vendégháza. Az ilyenkor szokásos módon a tulajdonosok laknak a méretes családi ház felső szintjén, amelynek alját szálláshelyül adják ki.

A ház és az apartman jól karban és rendben tartott, a kertben gyermekjátékok is vannak. Az vendégszint tágas, egy kisebb és egy nagyobb – érdekes apszis-szerű végződéssel rendelkező – szobája van. Ottjártunkkor az egész mintha frissen lett volna festve, végig olyan érzésem volt, mintha mi lennénk az első vendégek – ezt erősítette, hogy olyan alapvető apróságok hiányoztak, mint egy kabátfogas vagy cukor és fűszerek. Az olajozott gyakorlat hiányára utalt az is, hogy menet közben elfogyott a melegvíz, amit csak később (de még időben) tudott a tulajdonos orvosolni. Ettől eltekintve az olcsó bútorokkal berendezett lakosztály minden tekintetben megfelelő, törölközőt-szappant is adnak, a konyha is felszerelt. Wifi van, és egy ósdi tévével is szolgálnak, bár ezt nem próbáltuk ki.

Ételt nem biztosítanak, de melegen ajánlják a nem messze lévő Tangó éttermet, amelynek lesújtó élményeiről itt számolok be. Adnak azonban várostérképet, és tájékoztatnak arról az érdekes turisztikai iniciatíváról, amelynek keretében a városban megszállók egy tucat egri és környékbeli étteremben 10-20%-os kedvezményre jogosultak az apartmankulcs felmutatásával.

A fiatal házaspár gondos és tapintatos vendéglátó, de nem túlságosan barátkozósak. Láthatóan nagyon adnak a precíz adminisztrációra, érkezéskor-távozáskor olyan papírtöltögetés volt, amivel én másutt még nem találkoztam, de sebaj, fő az alaposság. Kicsit nehéz velük kapcsolatba lépni (elvileg a két lakást elválasztő lépcsőház ajtaján kell kopogni, de a telefonhívást ajánlanám inkább). Az ár elfogadható: három éjszakára két főnek 22.000 Ft-ot kellett fizetni, bár a fizetéskor apró kellemetlenség, hogy a turistaadó kb. 2000 Ft-os tételével is szembesülünk; nem igazán értem, hogy ezt miért nem számítják bele eleve az árba (ez nagyjából annyira bosszantó, mint amikor nem bruttó árat mondanak egy üzletben).

A Nemes Apartman egy elfogadható, nyugodt, korrekt árú családi vendégház Egerben, sem több, sem kevesebb, de bizonyára egy tucat hasonlót lehetne még találni a városban. Mindenesetre a nemesvámosi Nyírfa Apartman barátságos tulajdonosaival és párját ritkító házi ételeivel nem említhető egy napon.

Legjobb kártyák

Rétesház

Szilvásvárad

A főút mentén, rézsút szemben a Szalajka-völgy bejáratával, a parkolóban a Túra büfé mellett található ez a rétes bolt, ahol nagyon finom, számtalan fajtájú, helyben sütött házi rétest lehet kapni. Érdemes megkóstolni.

Mátrai Csillagok éjszakai teljesítménytúra

Gyöngyös

Most már több éves hagyományként, minden év pünkösdjén kerül megrendezésre a Mátrai Csillagok elnevezésű éjszakai teljesítménytúra. Gyöngyösről indul és oda is érkezik vissza. A korosztálytól, edzettségtől és túrakedvtől függően három távon lehet indulni 15 km, 25 km és 40 km. A 15km-es táv a Szent Anna kápolnát és a Kozmáry kilátót érinti, a hosszabb 25 km-es ezen felül még tovább halad és érinti Sástót, Lajosházát, Gyöngyös-Solymost. A leghosszabb 40 km-es táv még további kitérőt tesz a Kékestető és Mátraháza felé. A túráról ellehet mondani, hogy jól megszervezett, még kisebb tájékozódási gyakorlattal rendelkezők számárai is jól követhet, jó időben kimondottan élvezetes túra, a regisztrációs díj is tűrhető, tapasztalanabb túrázók is bátran nekivághatnak. Ennek megfelelően rengetegen szoktak indulni rajta, mely egy felöl nagyon jó és dicséretes, más felöl viszont a kezdeti szűkebb, kaptatósabb részen kisebb tumultus alakulhat ki, és könnyen megeshet, hogy beszorulva egy lassabb csoportosulás után nem tudjuk a saját tempónkat menni és értékes időt veszíthetünk. Habár itt leszögezem és a szervezők is mindenhol hirdetik, hogy ez a teljesítménytúra nem verseny, azonban az emberben mégiscsak ott bujkál valahol a versenyszellem, és szeretne másokhoz és magához képest minél jobb időt elérni. Sajnos a kezdeti közös szakaszon lévő ellenőrzési pontoknál is, a szervezők minden igyekezete ellenére is, elég jelentős tumultusuk tudnak kialakulni, mely további jelentős időveszteségeket okozhat. Azon kevesek, akik túlélik a Mátra sötét, gyilkos rengetegét és az erdő vérengző fenevadjait :), valamint a könnyen teljesíthető részidőn belül teljesítik a megadott távokat, oklevelet és kitűzőt kapnak, valamint ízletes zsíros kenyeret lila hagymával és teával. Néhány nappal a túra után az interneten közzéteszik az eredményeket is, ahol meg lehet nézni, hol teljesítettünk a mezőnyben, hányan, milyen nem és korosztály megoszlásban teljesítették a túrát, stb. Ezek az adatok több évre visszamenőleg megnézhetőek. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szeret túrázni és nem fél az éjszakai erdő misztikumától és zörejeitől :).

Mátraderecske

Pihenjen és regenerálódjon a Mátra lenyűgöző völgyében Mátraderecskén, a Gondűző 2001 Vendégház-ban. Barangolja be tavasztól őszig a madárdalos, virágos tisztásokat, hegyoldalakat. A Gondűző Mátraderecskén szállást és igény szerint - vegetárius, cukorbeteg vagy palócos - étkezéseket biztosít a mofetta gyógy-gázkúrára vagy az egerszalóki Wellnessfürdőbe érkező vendégei számára.

Siroki vár

Sirok

Már messziről jól látható a település fölé magasodó várhegy tetején álló siroki várrom. Mindenképpen érdemes fellátogatni, ha arra járunk, pazar kilátás nyílik a várból a Mátrára, a Kékes-tető csúcsa is remekül látható, a Bükkre és a Tarna völgyre. Ugyan várrom, de egy-két része, bástyája nagyon szépen megmaradt, a vár alatti riolit(dácit)tufa sziklába vágott kazamata rendszer meg igazi kuriózum.

A várhegy tövében lévő parkolóból indul fel a kövezett, aszfaltozott út a várhoz. A parkoló fizetős (200 Ft 2011-ben) azonban a vár még ingyen látogatható. Valószínűleg nem sokáig, mivel nagyszabású felújítási munkálatok folynak a várban, gondolom azok végeztével belépődíjat fognak kérni a várlátogatásért. A vár két részből áll az ötszögletű olasz bástyás alsó vár jelenleg csak részben látogatható a felújítási munkálatok miatt. A feslő várba egy kazamata alagúton lehet feljutni. Egy bástyadarab kivételével a felső várnak csak a nyomai maradtak fenn. Viszont nagyon érdekes és jó állapotban megmaradt a felső vár alatt húzódó, zegzugos, a felső várat szinte teljesen átszövő kazamatarendszer. Érdemes felfedezni a kazamata rendszer össze-vissza elágazó, kanyargó járatait, azonban nincs mesterséges világítás, csak egy két ablakon, járaton szűrődik be természetes fény, ezért érdemes elemlámpát magunkkal vinni. A vártól nem messze, a nyergen továbbsétálva könnyen elérhető a Barát és Apáca szikla, melyektől remek kilátás nyílik a várra.

A vár története

A stratégiailag fontos helyen fekvő várhegyen - melyről a Tarna völgy ellenőrzés alatt tartható volt - valószínűleg már az avar korban állandó helyőrségű erődítmény állt. A VIII. században a szláv törzsek betörését követően a szlávok uralták és alakították át az erődítményt.

A honfoglalás után a környék az Aba nemzetség Birh-Bodon-ágának birtoka lett. A erősséget jelentősen átalakították, a mai felsővár területén új, jóval erősebb várat építettek. A vár első írásos említése 1320-ból származik. A vár ebben az időben a Birh-Bodon leszármazót Demetertől Csák Máté birtokába került át. Azonban Anjou Károly parancsára a Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezette királyi hadak ostrommal elfoglalták.

1324-tól 1339-ig az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét volt a várnagy. 1331-ben a király a cseh Chenyk vitéznek adományozta a várat, azonban 1337-ben ismét királyi birtok lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy saját költségén rendbe hozatta a várat, melyért cserébe Nagy Lajos zálogba adta neki. 1388-ban Tari László káptalan, a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd 1390. április 16-án kelt adománylevelében a vár a váci káptalant birtokába került. 1465-ben a Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében a vár urai Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek. 1475-ben Hunyadi Mátyás ezt megerősítette.

A töröktől való fenyegetettségben Országh Kristóf 1561-ben a felsővárat jelentősen átépítette és korszerűsítette, valamint kiépítette a három olasz bástyás alsó várat, valamint 100 fős, jól felszerelt lovassággal erősítette meg a várőrséget. Ezzel a vár a végvárrendszer részévé és az egri vár egyik legerősebb elővárává vált. Ekkor érte a vár fénykorát, az 1567-ben fiú örökös nélkül meghalt Országh Kristóf húga Országh Borbála, illetve annak férje, Enyingi Török Ferenc örökölte a várat, majd az ő haláluk után Zsuzsanna lányuk és férje, Nyáry Pál.
1596-ban Eger elestének a hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a rosszul felszerelt, kevés számú őrséggel együtt elhagyták a várat, mely így kardcsapás nélkül került az Ali és Ahmed pasa vezette török csapatok kezére. A törökök a várat többek között egy lerombolt templom köveiből megerősítették. 1687-ben, mikor Doria János ostrom alá vette Eger várát a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A védelem nélkül maradt vár így ismét kardcsapás nélkül cserélt gazdát, került vissza magyar kézbe. A vár lassan elvesztette hadi jelentőségét, állapota leromlott.

1693-ban a vár Bagni márki birtoka lett, aki rendbe hozatta és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők 1713-ban a siroki várat is felrobbantották. A várromnak több tulajdonosai is volt, Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család. Későbbi ismét a Nyáry család birtokába került, kiktől 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a család tulajdonában maradt 1945-ig, mikor állami tulajdonba került.

1965 és 1972 között Kovács Béla vezetésével régészeti feltárások folytak a várban. A vár jelenleg felújítás, rekonstrukció alatt áll, melynek várható befejezése 2012.