preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Budapest XIII. kerület

Település ismertető

A szavazás jelenlegi állása:

Eredmény:
13 szavazat

Az Ön véleménye:

Budapest XIII. kerület

Szavazatszám: 13

Hivatalos honlap:

Szerkeszt Új kártya

Látnivalók

Dunapark-ház

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
Az egykori luxusház - alagsorában a kávéházzal A Dunapark-ház az Újlipótvárosban jellegzetes "Bauhaus"-stílusú épületeinek talán legszebb példája (bár helyesebb modernista házakról beszélni, mert szigorúan véve Bauhaus stílusú építmények arrafelé szinte nincsenek is, a Dunapark-ház sem az, de ez talán lényegtelen). A XIX. század végén, XX. század elején (különösen a Nyugati Pályaudvar létrejöttétől) kibontakozó Újlipótváros főleg azoknak a polgároknak kívánt otthont biztosítani, akik az igazán drága helyeket ugyan nem engedhették meg maguknak, de azért volt igényük és pénzük arra, hogy szép helyen színvonalas, modern és kényelmes lakásokat vásároljanak. Elsősorban zsidó polgárok költöztek az új városrészbe, akik tehetősségüket és - válaszul az egyre erősebb megkülönböztetésre - dacos elkülönülésüket a lehető legfényűzőbb otthonokkal akarták demonstrálni.

Az ő igényük kielégítésére emelte az Alföldi Cukorgyár megbízásából Hofstätter Frigyes és Domány Ferenc 1935-ben a folyóparton a Dunapark-házat, szándékosan a környék legnagyobb presztízsű lakóépületeként. Ennek megfelelően számos látványos vagy úttörő technikai megoldást alkalmaztak: gyönyörű fehér márvány lépcsőházi burkolatot, központi fűtést, friss keringtetett dunai levegőt, tetőkertet, neonfényt; elsőként itt alkalmaztak csúszásmentes linóleum (akkori nevén: "rúdgyanta") padlót illetve sajátos kaputelefont (ennek nem működő rekonstrukciója máig látható a lépcsőházakban). Aki pedig igazi luxusra vágyott, annak "minifon" szigetelés biztosította méretes lakása csendjét, márványkádjába pedig margitszigeti gyógyvíz csorgott.

Nem csoda, hogy a rangos épület az idők során számos híresség (pl. Hatvany Lajos, Heltay Jenő, Kéthly Anna, Major Tamás) otthonául szolgált, és természetesen az építő Hofstätter Frigyes is ide költözött (bár ennek nem örülhetett soká, 1945-ben ugyanis a Dunába lőtték). Kényelmüket szolgálta a ház aljában létrehozott nagyhírű Dunapark Kávézó illetve a szomszédos Szent István park is.

A ház a szocializmus idejét is viszonylag jól túlélte, ennek köszönhetően csodálhatjuk meg az akkor bravúros kialakítás számos elemét - ha van olyan szerencsénk, hogy bejussunk a lépcsőházba vagy valamelyik lakásba, hiszen az épület nem nyilvános.

Kígyóölő szobor

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
A ruszkiknak nem tetszett az ötlet

A Szent István parkban sétálva hamar felfigyelünk a gyepen emelkedő, magas talapzatra helyezett Kígyóölő-szoborral, amelynek érdekes története van.

Az 1930-as években kialakított parkba a háború végén rendelték az alkotást, eredendően a zsidómentő Raoul Wallenberg emlékére (ne feledjük, hogy a környék, az Újlipótváros a pesti zsidóság egyik központja volt). Pátzay Pál szobrászművész egy kígyót megragadó és agyoncsapó figurába álmondta a svéd diplomata heroikus küzdelmét a fajirtókkal - megfigyelhetjük azt is, hogy a győzedelmes alak tekintete a város, az emberek irányába néz.

A frissen kihelyezett és felavatott szobrot azonban már másnap ellopták talapzatáról (a Dunapark-házban lakó Hatvany Lajos állítólag lakásából végig is nézte az akciót), amiről a meglepett alkotót rögvest értesítették is telefonon. Minden valószínűség szerint az orosz megszállók műve volt az eltüntetés, akiket kínosan érintett volna az általuk elrabolt Wallenbergre emlékeztető örök mementó. Az összetört szobor maradványait aztán Pátzay végülis a Kiscelli Múzeumban lelte fel, és mivel nagyon kedvelte a művet, újra összerakta. Természetesen felállításáról eredeti helyén és címével szó sem lehetett, így furcsa fordulatként a a debreceni Biogal gyógyszertár elé került - a gyógyszeriparban ismerős kígyó tematikája révén átértelmezve. Itt aztán annyira része lett a gyári kulturának, hogy a Biogal kvázi-szimbólumává is vált (pl. részvények, dokumentumok grafikájában is rendre megjelent).

Végül aztán a Szent István parkban egy másolatát helyezték el. A legenda szerint Pátzay több kisebb méretű változatot is készített belőle, ezek közül az egyiket a műhelyébe látogató valamelyik korábbi indonéz elnök el is kunyerált tőle - így egy Kígyóölő a jakartai elnöki palotában is látható. Aki arra jár, erősítse meg vagy cáfolja a legendát ;)

Étel-ital

Dunapark kávéház

Budapest XIII. kerület

Eredmény:

A Dunapark Kávéház a "Bauhaus" stílusú Dunapark-ház földszintjén, a Szent István park felé eső oldalon található. Amikor a korabeli luxusépületet építették, valamiféle, a lakók kikapcsolódási igényeit kiszolgáló szolgáltatót akartak ide - mozi, tornaterem jött szóba először, de végülis a kor divatjának megfelelően kávézót alakítottak ki rögtön 1937-ben. A házhoz hasonlóan a kávéház is  számos technikai érdekességet vonultatott fel, például - a park közelségét kihasználandó - föld alá süllyeszthetőek voltak az ablakok, vagy a folyó irányából friss dunai levegőt áramoltattak a füstös helyiségekben, illetve bravúrosan szeparálták el a konyhát annak érdekében, hogy a vendégeket ne zavarj az ételszag.

Természetesen a legprofibb módon felépített kávézó sem ér semmit, ha hiányzik belőle az élet - márpedig a Dunaparkban erre sem lehetett panasz. Habár a közelben, a park túlfelén működött riválisa, a Lugano, a Dunapark is hamar felkapott lett a pestiek körében. A külön férfi és női szintekre tagolódó intézményt nagyon hamar olyan kiválóságok látogatták, mint Karinthy, Rejtő, Hatvany (igaz, a nem túl messze lakó Radnóti számára túl hűvös, fémes, idegenszerű volt). A remek közönség számára a hangulatot kiváló kínálat (pl. Glassner Ede királyi beszállító pékárúi) és műsor (mint Türr Berta korabeli pikáns sanzonsztár esti fellépései) biztosították.

Mint aztán oly sok szép és értékes dolog, a Dunapark Kávéház is megszűnt 1945 után. Először bankfiókká vált, majd 1968-tól lecsúszott turistaétkezde lett. Szerencsére a 2000-es évek közepétől újra régi fényében, az eredeti berendezést rekonstruálva működik (2005-ben az Év Kávéháza címet is elnyerte).

A helyiség nagy, tágas, elegáns, és belső tere hasonlít a múlt század eleji eredetijére. Belépve külön ruhatár(!), vendégkönyv fogad, és udvarias, diszkrét kiszolgálók lesik az óhajainkat. Külön van éttermi, és külön kávézó rész, a galérián pedig dohányzó részleg.

Különös, hogy a többi pesti kávézótól eltérően itt nincs fullasztó zsúfoltság, még szombat este is találni szabad asztalt – sőt, minél inkább benne járunk az estében, annál szellősebben, tehát előre foglalni nem fontos. Ennek az okára nem jöttem rá. Zongorás élőzene is van kb. félóránként, andalító tánczene-szerűség, hangulatos, odaillő. A székek kényelmesek (főleg a bőrfotel-garniturák), az asztalok sötét üveglappal borítottak, így könnyen meglátszanak az ujjlenyomatok, de ez már a személyzet problémája. Ingyen WiFi.

A kínált átlagosnak mondható, az árak – a hely rangjához igazítva – az átlagnál magasabbak. Érdekesség, hogy a süteményeket a cukrászpulthoz sétálva kell kiválasztani. Az édességeiket egyébként sok talponállós külvárosi cukrászda felül tudja múlni, de azért nem rosszak. Az ételadagok nem túl nagyok, bár kiadósak. Különleges, „féloldalas” tányérokban szolgálnak fel, amelyek a vendég felé látszanak borulni.
A galéria egy részén valamiféle játékterem üzemel, ahová a környékbeli tinédzserek ki-be járnak. Szerintem ez jó dolog – valahogy megpróbálják őket az utcáról civilizált környezetbe vonni –, még ha kissé oda nem illő is elsőre.

 

 

 

Mosselen söröző

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
Íme a Kagyló

A mosselen szó flamand nyelven kagylót jelent, amiből két következtetésre juthatunk ebben az esetben: egyrészt hogy belga sörözőről van szó, másrészt hogy kagylókat is lehet itt fogyasztani. Mindkettő talált, mégpedig fontos ponton.

Természetesen a sör a fontosabb. A XIII. kerületben (Pannónia u. 14.) nem túl festői környezetben leljük az egységet, és bár a belső tér sem a legigényesebb, de azért mégis hangulatos (a kissé giccses és felesleges régiségektől azért el lehetne tekinteni). Habár belga sörözőt másutt is találni az országban (és ez sem teljesen autentikus, hiszen magyar tulajdonosa van), a Mosselen választékát bizonyára nehéz lenne felülmúlni: nyolcféle csapolt, és negyven féle (!) üveges sört tartanak, ezek között bizonyára a legigényesebb sörfogyató is találna különlegességeket. Például a Westvleteren nevű, címke nélküli palackot, amely a kommentár szerint az „egyik legritkább apátsági sör“ múlt századi technológiával előállítva (de lehet, hogy ez eredetileg a XIX. századot akarta jelenteni). Különlegességét jelzi egyrészt, hogy a belga király is csak két rekeszt vásárolhat belőle egyszerre, másrészt pedig az ára: 5500 Ft egy palack. Mi nem ezt kóstoltuk….

A sörön kívül sörkorcsolyák és teljes ételek is kaphatóak (nagyon jó a steak), köztük – nomen est omen – állítólag az ország legbővebb kagylókínálata. Az árak erős közepesek. A kiszolgálás azonban rettenetes: unott, kedvetlen, lusta, figyelmetlen pincérek vannak a helyen, ráadásul a sört is száraz pohárban kínálják. Nem rossz hely, de egy új ügyvezető jóval többet ki tudna belőle hozni.

Pozsonyi Kisvendéglő

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
A Radnóti Miklós utca és a Pozsonyi utca sarkán található a barátságos hangulatot sugalló, szép belsőterű pozsonyi kisvendéglő. Az ételek ízére valamint a kiszolgálásra sem gyorsaságban, sem kedvességben nem lehet panasz, azonban az adagok mennyiségére és az árakra már igen. Ugyan a napi menü igen kedvező árfekvésű (650Ft) azonban a mennyisége még egy általános iskolai menzának is a szégyenére válna. Talán megüti a szerényebb óvodai adagokat. A menü egyébként aznap egy bablevesből és egy diós tészta  főételből áll. Ilyen kis csészéből még nem ettem levest :(, a főétel mennyiségét meg inkább nem is jellemzem, máshol desszertnek többet adnak. Kipróbáltuk, milyen, ha nem menüt rendelünk, hanem valamit az étlapról. Az étel mennyisége így egy hangyabokányit több, már majdnem megüti az általános iskolai szintet, viszont az árban már jelentősebb az ugrás. Egy szelet aprócska natúr sült hús néhány sült zöldséggel majd 1600 Ft. Jobban jártunk volna, ha kérünk két adag menüt, akkor még mindig csak 1300Ft-nál tartottunk volna, és a két menü adag már majdnem kiad egy szokványos középiskolai menza mennyiséget. Csak azért nem adok „-” vagy „0” értékelést, mert az ételek ízletesek, a kiszolgálás elég gyors és udvarias. Interneten utánanéztem az étteremnek, honlapját nem találtam, azonban csupa szépet és jót olvastam róla minden fórumon. Nekem más a véleményem.
Cím: 1137  Radnóti Miklós utca 38.
Telefon: 329-2911 (asztalfoglalás :))
Nyitvatartás: H-P:8-24 Szo-V:9-24

Sport

Kerecsen íjászlőtér és íjászbolt

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
A bolt

Tudtommal – melyet hosszabb keresgélés támaszt alá – nem túl sok beltéri íjász lőtér található székes fővárosunkban :(, ezen kevesek egyike a Visegrádi utcába található Kerecsen íjászbolt és íjászlőtér. A pontos cím ismerete nélkül a pincehelyiségben kialakított üzletet nehezen lehet megtalálni, könnyű elmenni mellette. A bolt elsősorban tradicionális (magyar, hun, mongol stb.) íjak széles választékával várja a vásárlókat (Grózer, Kassai, Tóth stb.), de mostanában láttam már sport reflex és csigás íjakat valamint íjpuskákat is a kínálatban. Az íjak mellett rengeteg íjász kiegészítő (nyílvesszők, hegyek, tollak, nockok, ujj- és alkarvédők, vesszőfogók, tegezek stb.) valamint egyéb hagyományőrző felszerelés (kézi fegyverek, ruházat, sisakok, pajzsok, dísztárgyak) kapható. De elsősorban nem emiatt tettem fel és ajánlom az utazgatóban, hanem a bolt mögötti pincehelyiségben található íjászlőtér miatt. Nem túl nagy lőtér max. négyen lőhetnek egyszerre, és akkor már elég szűkös. A lőtér hossza kb. húsz méter, a jobb szélén van egy pár méterrel hosszabb rész. A teljes szemközti fal célfelület különböző célpontokkal, céltáblákkal, ledőlő alakokkal stb. Polifoammal vasragon borított, így a nyílvesszők sérülésének az esély csekély. A lőtér bérleti díj nem vészes, esténként nehezebb szabad időpontot találni, persze hétköznap napközben könnyebb :). Ha nincs íjunk, az sem akadály elég kedvező áron lehet bérelni, természetesen nyílvesszőkkel együtt, de bérelhető ujj- és karvédő is.
Cím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 26/b
Telefon/fax:06 1 / 239-3793
Nyitvatartás: H-P:9-21h-ig, Sz-V: 10-20h-ig
e-mail: kerecsenijasz@gmail.com

Egyéb

Szent István park

Budapest XIII. kerület

Eredmény:
A Szent István park az Újlipótvárosi Dunapart kellemes zöld területe. Eredetileg 1934-35-ben alakították ki, elsősorban a környéken akkoriban tervbe vett új (ma leginkább "Bauhaus"-épületekként ismeretes, leginkább a Dunapark luxusház által képviselt) lakóházak majdani kiszolgálására. Tervezője, Rakovszky Iván grandiózus tervei szerint a Margitsziget pesti ellenpontja lett volna, amivel híd, sőt, egyes elképzelések szerint a Duna lefedése kötötte volna össze! Habár ezek a tervek nem valósultak meg, a park szép és hamar közkedvelt lett. Különlegességei a nagy díszmedencék voltak, amelyek hatásosan tükrözték vissza a szomszédos házak fényeit. Hatalmas gyepfelületei a gyermekek kedvencévé váltak, hiszen első ízben itt lehetett Pesten a fűre lépni! Alighanem ennek tudható be, hogy közönsége túlnyomórészt kisgyerekes anyukákból tevődött össze, de olyan hírességek is kedvelték, mint Móricz Zsigmond vagy a szomszédban lakó Hatvany Lajos.

A kert neve eredendően Rakovszky park volt tervezője után, csak az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus buzgalmában nevezték át Szent István parkra.

A manapság kerítéssel oltalmazott kertet napközben tartják nyitva. A parkban látható Kígyóölő szobor másolat, de eredetije is csak a háborút követően került a kertbe.