Lillafüred
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Lillafüred
Szavazatszám: 34
Leírás [szerkeszt]
A Bükkben, a Szinva völgyében fekvő kis helyiség a egyértelműen gyógy- és üdülőtelepülés: gyakorlatilag egyetlen lakóház sincs benne. A szűk szurdokban elhelyezkedve, sűrű erdőkkel és meredek sziklafalakkal övezve, barlangjaival, vízeséseivel, zöld sétányaival könnyű kirándulásokra alkalmas, főleg Miskolcról odaruccanva. Hátránya, hogy rendes éttermei nem nagyon vannak (kivéve persze a kastélyszállót), inkább csak a szocialista időkből ott rekedt talponállókban csillapíthatjuk éhünket.
A Lillafüred elnevezést annak a XIX. század végi földművelésügyi miniszternek a felesége tiszteletére kapta, aki hathatósan támogatta a helyiség fejlesztését.
Egyéb
Lillafüredi kisvasút
Lillafüred
Habár Lillafüredet Miskolcról meg lehet közelíteni busszal és autóval is, a legjobb mégis kisvasúttal menni – annál is inkább, mert ma már ilyen közlekedési alkalmatosságot alig-alig találni az országban.
Miskolcról a város nyugati végén, a Kilián lakótelepről indul a vonat. Még a nyári időszakban is csupán 5 (hétköznap) illetve 8 (hétvégén és ünnepnap) alkalommal indul a szerelvény, így tanácsos jó előre tájékozódnunk az időpontok felől. A menetjegy árai meglehetősen borsosak – főleg a tíz-húsz évvel ezelőtti helyzettel összevetve, amikor filléres kiadás volt egy-egy kirándulás –, de ezen ma már sajnos nem lepődhetünk meg (felnőtteknek 440 Ft, gyerekeknek 350 Ft egy menet).
Maga a szerelvény tipikus kisvasút: négy nyitott, de tetővel fedett fapados kocsit vontat egy kis dízelmozdony keskeny nyomtávon (olyan keskenyen, hogy az ember szinte kételkedik benne, hogy kanyarban is biztosan áll a kerekein). Érdemes jócskán az indulási idő előtt érkezni, mert (főleg a nyári csúcsszezonban) meglepően sok utas vár az utazásra, így az ülőhely sajnos nem garantált.
A menetidő Lillafüredig kb. 35 perc, amit az út első szakaszán még a kertvároson áthaladva tesz meg szépen lépésben döcögve a vonat (kilógatva a kezünket meg is érinthetjük a házak kerítését), majd szépen lassan az erdőbe ér; aztán ahogy közelítünk a végcél felé, egyre vadregényesebb, hangulatosabb lesz a táj. Tinédzser lányok számára a legizgalmasabb alighanem a közvetlenül a Lillafüred előtti alagúton való áthaladás – erről fülsiketítő sikollyal tesznek tanúságot ;)
Lillafüreden kívül érdemes még a Papírgyárnál kiszállni (megtekinteni a papírgyári múzeumot), illetve az Őskohónál meg a garadnai végállomáson.
Szállás
Palotaszálló
Lillafüred
Az 1927-30 között, Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban épített neoreneszánsz kastélyt függőkert és park veszi körül. A Lux Kálmán, a kor neves építésze az 1400-as évek végének reneszánsz palotáinak hangulatát idéző épületet álmodott. A Palota alatt kialakított meredek függőkert várfalszerű bástyáival, tornyaival, felvonóhidat idéző kapujával csak fokozza a középkori hangulatot. Az épület közvetlen közelében morajlik a Szinva-patak vízesése. A szálloda mögötti parkot hatalmas ősfák, gondozott gyep és virágágyások díszítik. A Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos. A négyemeletes szálló (északi) főhomlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület főhomlokzatát nagyméretű teraszok tagolják, a főbejárat fölött csúcsos torony emelkedik, amelyből nagyszerű körpanoráma nyílik.
A lillafüredi palotaszálló három csillagos szállodaként üzemel, a szokásos szolgáltatásokat kínálja – a szokásnál talán leheletnyivel magasabb áron.
Természet
Anna-vízesés
Lillafüred
Néhány lépésnyire a Palotaszállótól és a kisvasút állomásától (lefelé, a műút irányában) találjuk az Anna-vízesést, ahol a Szinva-patak vize egészen romantikus kis zuhatagot alakított ki. Megtekinthetjük a kiépített teraszról is, de lejjebb mászva odasétálhatunk egészen a vízeséshez is (bár ez azért nem egészen veszélytelen). Sajnos épp a nyári turistaszezonban a legcsekélyebb a vízhozama, de azért ilyenkor is érdemes elsétálni arra.
Szent István cseppkőbarlang
Lillafüred
Lillafüred számos nevezetessége közé tartozik a Palotaszállótól a völgyben felfelé mintegy 500 méterre Szent István-cseppkőbarlang is, amely elsősorban nem mérete vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette. Ekkor fedezték fel a barlangot. Kadič Ottokár kezdte meg a feltárását 1913-ban, és mivel a Szent István-lápa alján nyílik, a felfedező Szent István-barlangnak nevezte el.
A felfedezést követően inkább csak Lillafüred turisztikai kiépítésével párhuzamosan kezdett egyre keresettebbé válni. Időközben persze már nem csak az aknán lehetett leereszkedni, hanem egy 55 méteres mesterséges alagútból, amely a jól kiépített, műútról is egyértelműen látható bejárattól vezet be. Odabent a 700 méteres barlangrendszerből 300 méternyit lehet csoportosan bejárni a nagyjából állandó 6-10 fokos hőmérséketen. Különféle termeken át vezet az út, amelyekben a cseppköveket – olykor igen élénk fantáziával – nevezték el mesefigurákról, emberalakokról, természeti jelenségekről. A körbevezetést kissé unott, gépies hangú idegenvezető kíséri, aki zseblámpájával mutogatva hívja fel figyelmünket a látnivalókra. Nagyjából fél óra az út. A jegyárak itt sem túl barátságosak: 750/500 Ft-ba kerülnek.
Hámori-tó
Lillafüred
Szinva völgyében találjuk a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tavat. Az 1810-es években jött létre, amikor megépíttették a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta csónak-kikötő üzemel.
