A többi dán nagyvároshoz hasonlóan Odensének is megvan a maga katedrálisa. A tipikus gótikus stílusú épület belül puritán egyszerűséggel fehérre van meszelve, de több díszes műalkotás hoz színt a templombelsőbe – köztük a dúsan aranyozott, mozgalmas, sok alakos főoltár a XVI. századból.

A dómban több középkori királysírt is találunk, az altemplomban pedig ott nyugszanak a névadó szent király ereklyéi fivérével, Benedekkel együtt. IV. Knud (vagy Knut) a XI. század végén volt Dánia királya. Az eredetileg törvénytelen fiúgyermek ifjúságát Anglia elleni viking rajtaütésekkel töltötte, hazatérve pedig fivére, III. Harald után a trónra került. Az ambíciózus uralkodó – minden bizonnyal nagyapja, a szigetországot Dániával és Norvégiával együtt uraló I. (Nagy) Knud példáját szem előtt tartva – mindegyre igyekezett Angliát uralma alá hajtani, de erre végül nem került sor. 1086-ban ugyanis a király számos túlhatalmi intézkedését megelégelő parasztok fellázadtak ellene, és Knudot kíséretével együtt beszorították az odensei (mára elpusztult) Szt. Alban fatemplomba, ahol az oltár előtt – az őt oltalmazó Benedek fivérével együtt – lemészárolták. Egyes történészek szerint ez az esemény jelzi a viking korszak végét, mert ezt követően az északi harcosok már nem hajóztak ki Nyugat felé.

A mélyen vallásos uralkodót később szentté, az ország védőszentjévé avatták. Érdekes, hogy Károly nevű fiát (aki Flandria grófja volt) vele azonos módon templomban gyilkolták meg lázadók.

Az „Érmeudvar” XVI-XVII. századi fagerendás házak csoportja, ahol ma a helytörténeti múzeum és egy numizmatikai kiállítás található. Ha nem akarjuk a múzeumot megnézni, az udvarába akkor is érdemes besétálni, a régi épületegyüttes igazán hangulatos.

A katedrálistól nem messze, a Munkemøllestræde 3-5. szám alatt találjuk azt az apró fagerendás házikót, ahol az író gyermekkorát töltötte. Igyekeztek korhűen kialakítani azokat a szegényes körülményeket, ahol Dánia leghíresebb szülötte felnevelkedett.