Koppenhága (København)
Látnivalók
Amalienborg palota
Koppenhága (København)
A városközpontban, a Kikötői sétány mentén találjuk a dán királyi család hivatalos rezidenciáját, a „dán Buckingham-palotát”. De ahogyan a dán monarchia inkább csak megmosolyogtató utánzása az angolnak, úgy igaz ez a palotákra is: míg ugyanis a Buckingham unalmas, de legalább monumentális és fenséges, addig Amalienborg inkább a Kodály-köröndre emlékeztet: egy oktogonális térbe torkolló útkereszteződés körül áll a négy egyforma palota, amelyek különös módón több irányban össze vannak épülve a szomszédos háztömbökkel (talán az egalitarianizmus jegyében). A palotát a királyi gárdisták őrzik, minden délben őrségváltást tartva (ebben is a briteket utánozva).
Az épületegyüttest négy nemesi família építette 1750-ben rokokó stílusban, és a Christiansborg palota leégése után vált a királyi család hivatalos (téli) rezidenciává. Négy részre oszlik, amelyeket egy-egy király után neveztek el. A VIII. Krisztián-palotában találjuk a múzeumot (http://www.rosenborgslot.dk/asp/menu/menuPages/amalienborg_2.asp?countryID=2); egyetlen emeleten, annak is mindössze néhány helyiségében kapunk ízelítőt az uralkodócsalád újkori életének mindennapjaiból, főleg az egyes közelmúltbeli királyok dolgozószobái érdekesek, jól bemutatják az adott uralkodó egyéniségét. Ha azonban nincs túl sok időnk, Amalienborgot kihagyhatjuk.
A belépőjegy 2009-ben 55 DK, de Rosenborggal kombinálva a kettő 90 DK.
Rosenborg palota
Koppenhága (København)
Amalienborgtól nem messze, a hatalmas Kongens Have park (a legrégebbi fennmaradt királyi park, ma afféle városliget) nyugati részén áll egy ízléses németalföldi reneszánsz stílusban épült, meglepően kis méretű palota; magas tornya messziről látható. A XVII. század elején emelte IV. Krisztián nyári laknak, némileg rendhagyó (kis alapterületű, sok emeletes) struktúrában.
A Fort Knoxhozé hasonló vastagságú páncélajtókkal védett pincében van a kincstár: arany- és elefántcsonttárgyak, fegyverek és más értékes használati meg dísztárgyak mellett itt őrzik a koronázási ékszereket is. Mint a dán monarchia minden kelléke, ezek is eléggé provinciálisak; közelébe sem jönnek a Koh-i-norral ékes brit koronának, és persze e mindkettő messze elmarad a mi szent koronánktól, de hát mindenki azzal büszkélkedik, amije van...
Az emeleteken korhű berendezéseket nézhetünk meg; a legfelső (vajon mért épp a legfelső?) szinten egy, az egész emeletet elfoglaló trónterem található.
Minthogy ez is királyi kastély (kastélyka?), itt is katonák őrködnek, ezek azonban nem magas kucsmás díszengyenruhában, hanem barettel, terepszínű modern ruházatban. Rosenborg tőszomszédságában egyébként egy kaszárnya van, amelynek udvarán modern páncélos mellett gyakorlatoznak a kucsmás testőrök.
A teljes árú belépőjegy 2009-ben 70 DK (lehet vásárolni a koronaékszerek nélküli jegyet is, de nem érdemes), ám Amalienborggal kombinálva 90 DK-ért közös jegyet vehetünk, megéri.Külön +20 DK a fotózás/filmezés joga.
Márványtemplom (Marmorkirke)
Koppenhága (København)
Az Amalienborg nyugati szomszédságában álló templom hatalmas kupolája messziről uralja Koppenhága távlati panorámáját. Az épületet csak 150 év után, XIX. század végén sikerült befejezni, és – nevével valamint az eredeti szándékkal ellentétben – több benne a mészkő mint a márvány. Kívülről tipikus barokk építmény (kissé a római Szent Péterére emlékezet a kupolája), belülről viszont nem különösebben érdekes.
A templomot övező keskeny kertecskében protestáns teológusok, lelkészek óriási kőszobrai láthatóak – ékes bizonyítékaként annak, hogy a hitújítóknak is megvannak a maguk szentjei, bármit mondjanak is ;)
Hétvégén és ünnepnapokon pontban 13 és 15 órakor felvezetik az érdeklődőket a kupolába, ahonnan remek rálátás nyílik körben a városba. A séta az ilyen kupolamászásokhoz hasonlóan kényelmetlen szűk csigalépcsőkön vezet, de összességében nem olyan kimerítő mint mondjuk a római Szent Péter-bazilika kupolájához menet. Az egyik közbülső felső szinten különböző maketteket és rajzokat találhatunk az épület múltjából.
A belépés díjtalan, a kupolalátogatás 25 DKK.
Ellenállási múzeum (Frihedsmuseet)
Koppenhága (København)
A Kastellettől délre felhúzott, kissé ideiglenesnek tűnő épületben a II. világháborús német megszállás ellen küzdő dán hazafiak tevékenységének állítottak emléket. Az 1940-45 közötti időszak – legalábbis így utólag – a dánok jelenkori történetének egyik legfájóbb korszaka, ennek megfelelően az akkori ellenállóknak igen nagy a becsülete a mai utódok szemében.
A nem túl nagy területű, de bőséges anyaggal (sok érdekes tárggyal) bíró múzeum a hagyományos múzeumi kiállítások koncepcióját követi: időrendben és tematikusan ismerteti a hősi múlt eme nagyszerű darabjának emlékét. Képet kapunk itt az elnyomók vezetőiről, intézményeiről, módszereiről, az ellenállók eszközeiról, ideológiájáról, sikereiről és balsikereiről, és még számos más témáról (kapcsolat a szövetségesekkel, zsidókérdés Dániában).
A Nemzeti Múzem fiókintézménye díjmentesen látogatható. Külön kutatható archívuma és könyvtára van. Májustól minden kedden, csütörtökön és vasárnap 14 órakor angol nyelvű tárlatvezetés.
Étel-ital
Café Oven Vande
Koppenhága (København)
A hangulatos – a budapesti látogató számára különösen otthonosnak tűnő – kis kávézó-étterem Christiania Szabadállam közelében, a hangulatos csatorna partján található. Az italok (legalábbis dán mértékkel) átlagosak: egy dupla tejeskávé 35 DKK, forró kakaó tejszínhabbal 29 DKK. A kiszolgálás viszont remek: a pincérlány nagyon kedves, és amikor látja, hogy nyelvtanulással gyűrkőző külföldiekkel van dolga, nagyon türelmesen, segítőkészen társalog velünk dánul.
Egyéb
Carlsberg Sörgyár
Koppenhága (København)
A J. C. Jacobsen által 1847-ben alapított sörgyár (amely a Tuborg márkát is birtokolja) a LEGO-val vetekszik a legismertebb dán cég címéért. Az óriási, külsőleg mondjuk a pesti kőbányai gyárra emlékeztető üzemnek színvonalas látogatói központja van, ahol mindent megtudhatunk úgy általában a sörkészítésről az idők kezdetétől fogva, és természetesen magáról a Carlsberg gyárról. Végignézhetjük az üzem régi épületeit, használati eszközöket, olvashatunk a sörkészítési és -fejlesztési eljárásokról, az egykori jómunkásemberek mindennapjairól. Az udvarban megnézhetjük az istállót, amelyben a különféle régi söröskocsik és autók mellett ma is vannak lovak, azonban nem holmi közönséges söröslovak, hanem a cég különleges tenyésztett állatai.
Utunk végén ajándékbolt és természetesen (modern kinézető, tágas) bár fogad, ahol csak helyben kapható különlegességeket is fogyaszthatunk. Kellemes hely, de azért a hangulata elmarad mondjuk a kis cseh sörgyárak világáétól.
Nyitva keddtől vasárnapig 10-16h között. A felnőtt belépő 2009 elején 60 DKK (két helyben leiható sörkuponnal).
Øresund (Öresund) híd
Koppenhága (København)
Koppenhága és Malmö között, az Öresund-szoroson ível át ez a monumentális mérnöki alkotás, amelyen közút és vasút egyaránt halad. A 2000-ben átadott híd hossza 7845 méter, ami azonban csak a fele a tengerszoros távolságának: a híd ugyanis a svéd partról egy, a tenger közepén emelt mesterséges szigetre vezet, ahonnan a maradék távot a föld alatt, alagútban teszik meg a járművek. legmagasabb pillérei 209 méteresek, és itt található a világ leghosszabb kábelhíd-szakasza (490 méter).
Az átkelésért 260 DKK hídpénzt kell fizetni; a haladás autóval 2x2 sávos autópályán folyik.
Bélyegbolt
Koppenhága (København)
Ha egyedi, szép, olcsó, de még akár befektetésnek is beillő szuvenírt szeretnénk vásárolni Koppenhágában, akkor még abban az esetben is érdemes felkeresni ezt a filatéliai szaküzletet, ha különösebben nem érdeklődünk a bélyegek iránt. A Nørreport csomóponttól néhány sarokra az óvárosban, egy kis szuterénben működő boltot két öreg szaki üzemelteti, akik közül csak az egyik beszél angolul, de láthatóan egész életükben bélyegekkel foglalkoztak, így speciális kérdéseinkre is válaszolni fognak.
Az üzlet egyébként olyan, mint minden hasonló: mindenféle korból árusítják a színes papírdarabocskákat az egész világról Argentínától Japánig – beleértve Magyarországot is. A hely különlegessége viszont nyilvánvalóan a dán, illetve talán még inkább az izlandi (!), grönlandi (!!) és faeröer-szigetegi (!!) kínálat; aligha van fél tucat más szaküzlet a világon, ahol ezekből az ittenihez mérhető választék lenne. Utóbbi egzotikus helyeken csak az 1970-es évektől adnak ki saját bélyeget, és ebben az üzletben a kezdetektől kiadottakból válogathatunk, kis tasakokba rendezve minden egyes esztendőből – én vásárároltam is egyet-egyet mindhárom területről.
Az árak nem vészesek: 100-200 korona az átlagár tasakonként, de én már 50-60-ért láttam nagyon szépeket. Internetes elérhetőség, webcím nincs - hiába, régi ;)
Larry vs Harry kerékpárbolt
Koppenhága (København)
Dániában mindenki mindig mindenhová kerékpárral megy, ha csak teheti. Ha módunk nyílik rá, mi is mindenképp próbáljuk ki a közlekedésnek ezt a módját, mert amellett, hogy kényelemes és praktikus, egészen érdekes élményt nyújt (mondanom sem kell, hogy egészen mást, mint odahaza). Ám ha nem nyílik rá módunk, akkor is tanulságos bekukkantani egy-két biciklis üzletbe, mert különleges járgányokat és felszereléseket láthatunk.
Az egyébként nagy számú ilyen üzlet közül is kirí a Larry vs Harry, amely az egyébként Dániában elterjedt teherkerékpárokat forgalmazza, azonban azoknak valamiféle luxus változatait. Arról fogalmam sincs, hogy miért vásárol valaki elképesztő összegért egy amúgy kulimunkára való kerékpárt – ez olyan, mintha mondjuk luxustargoncákat árusítana valaki. Ettől függetlenül azonban kétségtelenül különleges :)
Kultúra
Nemzeti Múzeum
Koppenhága (København)
Itt is igaz, hogy egy nemzetet a nemzeti múzeumán keresztül ismerhetünk meg legjobban, vagy legalábbis a leggyorsabban. A Koppenhága szívében található egykori hercegi palota, ma Natioinalmuseet négy szintje kiváló áttekintést ad a dán történelemről, életről. Sőt, annál többről is, hiszen egészen a kezdetekről ismerteti az emberiség krónikáját, és kiterjedt blokkja van klasszikus ókori, keleti és etnográfiai gyűjteménnyel is. Nem is beszélve a haladó múzeumok olyan elmaradhatatlan kellékeiről, mint az interaktív gyermekkiállítás.
A legértékesebb részek persze itt a kifejezetten a dán történelemre vonatkozóak, amelyek Dánia betelepülésétől korunkig tartanak. A prehistorikus kor és a vaskor nagyon jól dokumentált: bőséges, de nem túlzóan sok szöveggel és kiállítási tárggyal, sok igazi érdekességgel (például eredeti előviking hajóval vagy remekül konzerválódott mocsárba fullasztott halottakkal). A „klasszikus” viking kor a várakozásaimhoz képest kissé alulreprezentált, viszont az eredeti rúnakövek és más hasonló ritkaságok ezt is különlegessé teszik. A kiállítás stílus egyszerű, áttekinthető, mentes az Angliában szokásos giccses-cirkuszi körítéstől.
A középkori termek is érdekesek, bár sokban hasonlítanak bármely más európai múzeum hasonló anyagára. Tetszett az 1600-as évekről korunkig terjedő rész (bár sajnos nem volt rá elég időm), és az etnográfiai szekcióban mindenképp ajánlott az inuit őslakókat bemutató néhány termet, róluk ugyanis általában semmit sem tudni, és másutt nem is hiszem, hogy taglalnák őket. Hasonló a helyzet az Izlanddal és Grönlanddal foglalkozó tárlókkal is.
A múzeum egyébként nem áttekinthetetlenül és elkedvetlenítően nagy (mint mondjuk a Louvre vagy a vatikáni), bár egy nap alatt azért épphogy nem lehet végigjárni. Más dán múzeumokhoz hasonlóan a kabátokat a bejárat melletti őrizetlen „becsületfogasra” kell aggatni, és lehet házi gyerekkocsikat elvenni. Van egy méregdrága büféje, viszont a belépés INGYENES.
Koppenhágai városi múzeum
Koppenhága (København)
A magukra valamit adó városokhoz hasonlóan természetesen a dán fővárosnak is meg van a maga várostörténeti múzeuma. A főpályaudvartól nyugatra (nem igazán a belváros közepén) lévő egykori kis kastély ad otthont a tárlatnak (nagy báltermét, amely ma különféle rendezvényeknek ad otthon, a kiállítás közben meg is lehet tekinteni), amely előtt, a kertben a középkori város kicsiben felépített, szabadtéri mását lehet kezdetnek megtekinteni.
A tematika a szokásos: a város struktúrájával, fejlődésével, épületeivel, lakóinak életével, történelmével lehet megismerkedni a kezdetektől, vagyis 1167-től fogva, amikor is a legendás, ambíciózis alapító, Absalon püspök az akkori fővárosból, Roskildéből ide, az Øresund-szoros forgalmas pontjára települt. Hogy eleve kereskedővárosról volt szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint maga az elnevezés: København annyit jelent: „az áruk kikötője”.
A tárlatok a dán múzeumoknál általában megszokott módon logikusak, jól dokumentáltak, tárgyakban gazdagok; nekem főleg a XX. századról szóló emeleti rész tetszett.
Belépődíj 20 DKK, pénteken viszont ingyenes!
Szórakozás
Studenterhuset
Koppenhága (København)
A Studenterhuset (=„diákok háza”) a belvárosban, a Kobmagergadén közvetlenül a kerek tornyú templom mellett található diákiroda. Berendezése a néhány évvel ezelőttig divatos szakadt, hanyag, ipari enteriőrt követi (otthon ilyesmi mondjuk Budapesten a Millenáris Fogadó). Az iroda eredeti funkciója a dán tanulók ügyes-bajos dolgainak segítése, azonban egy hangulatos, olcsó kis kávézót is üzemeltetnek, ahol vasárnaponként 15-18h között swingklub működik. Az elején tánctanítás, utána pedig remek hangulat, jó zene, és láthatóan gyakorlott, de nem profi párok nagyszerű tánca. Mindenképpen érdemes egyszer ellátogatni ide, kitűnő vasárnap délutáni program! Valami jelképes belépődíjat ilyenkor fizetni kell.
Természet
Botanikus kert
Koppenhága (København)
A Nørreport metrócsomópont tőszomszédságában, az egyetem természettudományi fakultása mellett találjuk ezt a szabadtéri növényparkot, amely zegzugos ösvényeivel és hatalmas melegházával engem a budapesti Állatkert hátsó fertályára emlékeztet.
Az egyetemi létesítésű kertet a reformáció idején (1600-ban) alapították, miután a növények addigi gyűjtőhelyei, a kolostorok és kertjeik eltűnőfélben voltak. Célja a Dániában honos gyógynövények egy helyre gyűjtése volt. A XIX. században a neves filantróp és mecénás, a Carlsberg sörgyár alapítója, J. C. Jacobsen támogatásával egy hatalmas, impozáns üvegház épült a területén, ahol trópusi növényeket találunk.
Mintegy 13000 növényfélét találunk, külön csoportosítva a dán fajtákat, az évelőket és az örökzöldeket, valamint a különböző földrajzi helyről származóakat, természetesen minden esetben gondosan megjelölve a latin nevet és lelőhelyet.
A kert hangulatos ösvényei kisebb (nyáron teknőcöktől nyüzsgő) tavak, mesterséges dombok, nagy füves területek és klasszikus antik istenségeket ábrázoló szobrok között kanyarognak, számos lehetőséget nyújtva a pihenésre, olvasgatásra, elmélkedésre, általában mindenféle csendes félrevonulásra.
A kert hétfő kivételével egész évben nyitva áll reggeltől estig, az üvegházakat 10-15h óra között látogathatjuk. A belépés díjtalan.
