A Maria Saal-i plébániatemplomot, gyakran helytelenül Maria Saal-i székesegyháznak is nevezik. Már a IV. századtól a Maria Saal környékén fekvő Virunum (Noricum provincia fővárosa) a korai kereszténység központja volt. A pogány szláv törzsek letelepedése után 767-ben Szent Vergilius Salzburg püspöke Modestus ír szerzetest küldte hittérítőnek a környékre. Modestus, akit Karintia apostolaként tisztelnek itt Maria Saal-ban alakította ki missziós tevékenységének központját, és Nagyboldogasszony tiszteletére templomot épített román stílusban. Modestus temploma a VIII. században, mint Karintia vallási központja, gyakorlatilag 945-ig püspöki székhely volt. A napjainkban is látható templom ezen VIII. században épült templom helyén épült 1430 és 1456 között gótikus stílusban, így természetesen soha sem volt székesegyház (dóm) ahogy napjainkban gyakran hibásan nevezik. A templomot a török időkben megerősítették. A háromhajós gótikus templom külső falait római kori domborművek díszítik, az egyik egy római postakocsit, a másik Achilles harci szekerét ábrázolja ahogy szekeréhez kötve vonszolja Hektort. A déli oldalon látható Mária megkoronázását ábrázoló dombormű Hans Valkenhauer alkotása. A templomba belépve vegyes kép fogad bennünket, román kori Modestus oltár, gótikus épület struktúra, legyezőboltozat, gótikus szárnyas oldaloltár, reneszánsz festmények, freskók, barokk főoltár és bútorok. Ezen stílus kavalkád ellenére a templombelső majdhogynem harmonikusnak mondható. A IX. századi román stílusú Modestus oltár (szarkofág) a hagyomány szerint Modestus földi maradványait tartalmazza. A legyezőboltozatban a hagymás növényekből előbújó emberalakok Krisztus származásfáját ábrázolja. A barokk főoltár közepén áll az 1420-ból származó híres, csodatévő, Maria Saal-i Szűz Mária kőszobor. Maria Saal a csodatévő Mária szobor és Modestus földi maradványai miatt fontos zarándokhelye Karintia német és szlovén ajkú híveinek is. A templom északi tornyában található Karintia legnagyobb harangja, melyet 1678-ban zsákmányolt török ágyúkból öntöttek. A templommal szemben áll egy késő gótikus nyolcszögletű osszárium és temető kápolna.

Maria Saal határában, az útmentén, díszes kovácsoltvas kerítéssel körülvéve áll a Kärtner Herzogstuhl, a karintiai hercegi trón. A kettős trón régi római kövekből készült nem túl szép, finom kidolgozással. A hercegek elsősorban a grófok beiktatásánál és az igazságosztásnál használták. A történészek véleményei megoszlanak a trón keletkezéséről, pontos funkciójáról. A trónt első írásos említése 1161-ből származik.