Klagenfurt
Település ismertető
A szavazás jelenlegi állása:
Klagenfurt
Szavazatszám: 1
Hivatalos honlap: www.klagenfurt.at
Leírás [szerkeszt]
A Glan folyó partján, a Wöthersee keleti végében fekvő Klagenfurt, vagy teljes nevén Klagenfurt am Wörthersee Karintia fővárosa. A legenda szerint a mai város helyén fekvő mocsárban egy óriás sárkány lakozott, aki előszeretettel táplálkozott emberekkel, főleg szüzekkel. A legenda alapja valószínűleg, hogy a Glan mocsaras gázlója sok emberéletet követelt. Annyi viszont bizonyos, hogy a város címerében a kezdetek óta a mai napig megtalálható a sárkány. Egyes források szerint II. Sponheimi Ulrich herceg, más források szerint Hermann Karintia hercege alapította Klagenfurtot 1161 vagy 1181-ben az észak-déli és a kelet-nyugati fontos kereskedelmi utak védelmére. A város első írásos említései 1193 és 1199-ből valóak, ekkor még Forum Chlagenvurth néven. Mivel az akkori Klagenfurt túl közel feküdt a Glan folyóhoz, mely rendszeresen elárasztotta a települést, ezért Klagenfurtot 1246-ban egyszerűen arrébb tolták, az új központ a mai Alter Platz lett. Klagenfurt egyes források szerint 1252-ben, más források szerint II. Albert hercegtől 1339-ben városi rangot kapott. A következő évszázadokban a város története szinte csak katasztrófák sorozatáról szólt, hatalmas tűzvészek, földrengések, rovarinváziók, parasztlázadások jellemezték ezeket az évszázadokat. 1476-ban a törökök támadták Klagenfurtot. A várost 1514-ben sújtotta a legnagyobb csapás, mikor is teljes leégett. Oly hatalmas volt a pusztítás, hogy I. Miksa a hatalmas költségeket felemésztő helyreállítások helyett inkább elajándékozta a romokban heverő városa a környék nemességének. A nemesség mielőtt újjáépíthette és megerősíthette volna az ekkor már Karintia fővárosi rangjára emelkedő várost, 1519-ben ismét tűzvész pusztított. Azonban ezután a város rohamos fejlődésnek indult, a XVI. században élte virágkorát, ekkor épültek a városfalak is. Az ellenreformáció idején a városba számos szerzetes rend költözött, és Klagenfurt lett az ellenreformáció egyik központja. Ezekben az időkben alakult ki a város barokk arculata. Trieszt szabad kikötővé válása után (1719) Klagenfurt újabb nagyarányú fejlődésnek indult, 1789-ben a gurki püspökség is átköltözött Klagenfurtba. 1809-ben a várost Napóleon seregei ostromolták és foglalták, ennek az ostromnak esetek áldozatul a történelmi városfalak. 1863-ban kapcsolódott be Klagenfurt az osztrák vasúthálózatba. 1919-ben néhány hónapra jugoszláv csapatok foglalták el a várost, ahol aztán heves harcok bontakoztak ki, végül az 1920. október 10-i népszavazás véget vetett a harcoknak és Klagenfurt osztrák kézen maradt.
Látnivalók
Szent Péter és Pál székesegyház
Klagenfurt
A Szent Péter és Pál székesegyház (Domkirche St. Peter und Paul) röviden Klagenfurti dóm (Klagenfurter Dom) eredetileg protestáns templomnak épült 1578-ban építtetője Christoph Windisch polgármester volt. Az ellenreformáció idején 1604-ben a templom a jezsuiták kapták meg. Az 1723-as tűzvészt követően a késő gótikus belsőt barokk stílusban építették újjá. 1787-ben, mikor a püspökség Gurk-ból Klagenfurtba költözött, a templom székesegyházi rangra emelkedett. A II. világháború idején, az 1944-es légitámadásokban a székesegyház súlyosan megsérült, de szépen helyreállították. A stukkókkal gazdagon díszített falak és a mennyezet különböző építészeti stílusokban készültek. A boltozati freskók Josef Ferdinand Fromiller, a karzat stukkódíszek Kilian Pittner alkotása, a főoltárképet Daniel Gran festette 1752-ben. A sekrestyében Johann Martin Schmidt utolsó munkája látható.
Landhaus – tartományi székház
Klagenfurt
Az Alter platz nyugati végén álló Landhaus (tartományi székház) Klagenfurt legjelentősebb világi épülete, a reneszánsz építészet egyik remeke. 1574-ben egy korábbi hercegi palota helyén épült a rendi gyűlések számára a luganói Antonio Verda és Franz Freymann tervei alapján. Szimmetrikusan elhelyezkedő két torony és kétemeletes, nyitott folyosós, árkádos reneszánsz udvar jellemzi. A homlokzati díszek, a tornyok kupolái és a legszebb terem a Wappensaal (címerterem) 1740-ből valók. A Wappensaal díszítései szinte teljes egészében Josef Ferdinand Fromiller alkotásai, a falakon a karintiai főurak (több száz) címerei láthatóak, a mennyezeti freskók ezeket a karintiai főurakat mutatja amint hűbéresküt tesznek VI. Károlynak. A perspektívikus trompe l'oeil festmény azt a látszatot kelti, mintha a lapos mennyezet boltíves lenne. A hajdani gyűlésteremben az 1920-as népszavazást ábrázoló freskó látható. A Landhaus északi szárnyában található az egykori fegyvertár maradványa.
Szent Egyed plébániatemplom
Klagenfurt
Az Alter platztól északra lévő Szent Egyed plébániatemplom (Stadtpfarrkirche St. Egid) helyén állt a város legrégebbi temploma, azonban egy földrengés következtében összedőlt. A napjainkban is látható barokk templom 1692-ben épült, tornya 91m magas, melyről pazar kilátás nyílik a városra.
Lindwurmbrunnen – Sárkánykút
Klagenfurt
A Neuer platz közepén álló Lindwurmbrunnen (Sárkánykút) 1593-ban készült, egyetlen kőtömbből lett kifaragva, alkotója Ulrich Vogelsang. A szárnyas sárkány a város jelképe, és a város címerében a kezdetek óta a mai napig megtalálható. A legenda szerint a mai város helyén fekvő mocsárban egy óriás sárkány lakozott, aki előszeretettel táplálkozott emberekkel, főleg szüzekkel. A legenda alapja valószínűleg, hogy a Glan mocsaras gázlója sok emberéletet követelt. A várost megmentő, a sárkányt legyőző óriás alakja későbbi alkotás, Michael Hönel műve.
