A Helilgenkreuz-i ciszterci apátság ma Európa legnagyobb, valamint a világ legrégebbi ciszterci kolostora, mely megalapítása óta folyamatosan működik. Valamint a világ egyik legnagyobb középkori kolostoregyüttesének számít. A Szent keresztről elnevezett és a Miasszonyunknak szentelt kolostort Babenbergi III. Szent Lipót őrgróf alapított meg 1133-ban a fia, a ciszterci szerzetes boldog Ottó kérésére, aki később Freising püspöke lett. III. Szent Lipót, akit Ausztria, Bécs, Alsó- és Felső-Ausztria védőszentjének is tisztelnek számos kolostort alapított a Heiligenkreuz-i kolostor mellett, a Klosterneuburg-it 1108-ben (Halála után ide is temették el), a Kleinmariazell-it és a Seitenstetten-it. A III. Szent Lipótot követő többi Babenbergi uralkodók is nagymértékben támogatták a Heiligenkreuz-i apátságot, melynek eredményeként további kolostorok épültek: Zwettl Alsó-Ausztriában (1138), Baumgartenberg Felső-Ausztriában (1142), Cikádor Magyarországon (1142), Marienberg a mai Várvidéken (1197), Lilienfeld Alsó-Ausztriában (1202), Goldenkron Csehországban (1263), a Mürz melletti Neuberg Stájerországban (1327). 1188-ban V. Lipót herceg Szent Kereszt ereklyét ajándékozott a kolostornak mely a mai napig itt található, és az Alpoktól északra ez a legnagyobb darabja Krisztus keresztjének. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a Heiligenkreuz-i apátság káptalanterme a legősibb osztrák uralkodónemzetség, a Babenbergi dinasztia legjelentősebb temetkezési helye, négy babenbergi uralkodót temettek el itt, nevezetesen IV. Lipót őrgrófot, V. Lipót herceget, I. Frigyes herceget, valamint II. Harcias Frigyes herceget. II. Frigyes halálával 1246-ban kihaltak a Babenbergek. Az apátság templomát 1187-ben, a kolostor együttest 1240-ben szentelték fel. 1295 lenyűgözően magas gótikus csarnokszentéllyel bővítették ki az apátsági templomot. A hatalmas méretű, puszta kövekből felépült, festmények és díszítések nélküli impozáns román-gótikus apátsági templom a szerény magasztosságával a ciszterciek építészeti ideáljának a reprezentánsa és jeles képviselője. A barokk korban a kolostort tovább bővítették ekkor épült pl. a sekrestye. 1683-ban a törökök ostroma miatt az apátság nagy károkat szenvedett, a könyvtár tűz martalékévá vált. A felújítás során a középkori kolostormag több barokk udvarral egészült ki. A XVIII. században a velencei Giovanni Giuliani számos műalkotást készített a kolostor számára, ő készítette szinte az összes a kolostort ma is díszítő szobrot és plasztikát, többek között a Szentháromság szobrot, a lábmosást ábrázoló csoportot a kerengőben, valamint a stallumokat. Giuliani mellett más, híres festők is, mint pl. Michael Rottmayr, Martino Altomonte és Georg Andreas Washuber is dolgoztak a kolostor számára. II. József császár uralkodása alatt a kolostort a bezáratás és a feloszlatás veszélye fenyegette, azonban sikerült átvészelniük ezt az időszakot. A XIX. sz. végen az apátsági templom barokk berendezésit eltávolították, s helyette egy neogótikus oltáregyüttest építettek, ekkor került a főoltár fölé a baldachin is. A II. világháború alatt a németek a kolostor nagy részét kisajátították, de szerencsére a kolostor komolyabb károk nélkül átvészelte a világégést.
A kolostor temploma ingyen, a kolostor többi része csak rendszeres időközönként induló vezetet idegenvezetéssel látogatható.