A katolikus templom temetőkertjében található a város egyik legérdekesebb látnivalója a Szt. Mihály kápolna és osszárium. Maga a hegyoldalba épült kápolna nem annyira különleges, a felső kápolna részbe fedett falépcsőn juthatunk, ahol aprócska, de világos, nem túl gazdagon berendezett kápolnát láthatunk. 1 EUR ellenében viszont betekintést nyerhetünk a kápolna alatti, szintén aprócska osszáriumba, ahol a XII. század óta gyűjtik a város halottainak csontjait. Erre a város apróka temetőjének véges kapacitása miatt volt szükség. A halottakat haláluk után 10-15 évvel exhumálták és a csontjaikat nap és hold fényben hetekig fehérítették, majd a koponyára az azonosítás céljából felfestették a nevét és a születési és halálozási dátumát, valamint természetes halál esetén a homlokára keresztet, bánya szerencsétlenségben elhunyt esetén bányászkalapácsot. Némely koponyát a hozzátartozók kérésére igen gazdagon különböző motívumokkal is díszítettek. A koponyafestés mestersége évszázadokon át egy családon belül apáról fiúra szállt. Manapság már nem temetnek így, ha csak valaki külön nem kéri. Több mint 1200 koponya található az osszáriumban a legutolsó 1995-ben került be, egy 1983-ban meghalt öregasszonyé. A pénzszedő nénitől kérhetünk igen tartalmas magyarnyelvű leírást.

A város főterétől nem messze a hegyoldalban található a késő gótikus katolikus templom és a temetőkert. A temetőkertben a Szt. Mihály kápolnával és osszáriummal. Az eredeti román stílusú aprócska templom az 1181-es évre datálódik, az erőteljes tornyon még ma is felfedezhetőek a XII. század nyomai. A ma látható kéthajós késő gótikus templom építése 1505-ben fejeződött be. Nagyon szép a két gazdagon díszített, faragott oltár.

 

A Hallstatt városka fölötti hegyen található sóbányát vagy turistaúton gyalogosan, vagy Salzbergbahn-nal lehet megközelíteni. A felvonó igazából nem Hallstattból indul, hanem, a vele teljesen összenőtt Lahn településről, a kikötőtől nem messze befelé, ki van táblázva. De maga a Salzbergbahn hegyoldalban elhelyezkedő sínpályája is elég szembetűnő. Aki szeret gyalogolni, azért annak is érdemes kipróbálni vagy fel- vagy lefelé menet, már csak a csodálatos panorámáért is. A lenti állomáson megvehetjük a jegyet egyben a sóbányába is, de fent is megvehető. A fenti állomástól pár száz méteres, fölfelé vezető, de nem túl megerőltető sétával juthatunk el a sóbánya épületéig. A belépő nem mondható túl olcsónak, de érdemes bemenni, főleg ha gyerekekkel vagyunk, ilyenkor különböző családi kedvezmények vannak. Igen változatos programokban lesz részünk. A főépületben rögtön kapunk egy bányász kabátot és nadrágot, amit a saját ruhánk fölé kell felvennünk. Innen elég hosszú szabadtéri, de fedett falépcsősor vezet a bánya bejáratáig. A bejárattól hosszú járat vezet a hegy belseje felé, majd a végén lévő ajtó után egy újabb hosszú járat kezdődik, és ez így megy sok-sok újabb és újabb járatokon keresztül. Egy idő után az ember már azt hiszi, hogy soha nem lesz vége. Aztán végül csak elér az első terembe. A kiállítás különböző termeiben igen látványos, kicsit néha túl show műsor jellegűen mutatják be a sólelőhely kialakulását, a különböző korok sóbányászati technológiáit és a bányászok életét. Több helyen van filmvetítés, a folyosókon is különböző hangeffektek, látványelemek. A bányalátogatás egyik legérdekesebb része, a bányászok által használt hosszú facsúszdán történő lecsúszás, igazából csak emiatt kell a bányász ruházat. Két szer van csúszda az út alatt, a második hosszabb csúszda végén traffipax-szal mérik a csúszó látogató sebességét. Ez általában 10-25 km/h között van, a látogató vérmérsékletétől függően. A mi idegenvezető nőnk 35km/h-ás sebességgel szégyenített meg minket, na ja aki naponta kitudja hányszor lecsúszik. A traffipax-szal készült fénykép a túra végén a kijáratnál megvehető emlékbe. Aki nem akar csúszni az lépcsőn is lemehet. Gyerekek is nyugodtan lecsúszhatnak, ha túl kicsik, akkor vagy a szüleikkel, vagy akár az idegenvezetővel is. A túra utolsó szakaszán, egészen ki az épületig kis bányavonat van. Itt is vannak elég szép termek, de messze nincsenek akkorák, mint például Wieliczkában, ennek ellenére szerintem megéri a ez a bányalátogatás, a gyerekeknek felejthetetlen élmény, de a felnőtteknek is érdekes szórakozás.